Kibúvó az őssejtkutatóknak
augusztus 26. 13:10
[MTI]
Az Amerikai Egyesült államokban Bush elnök 2001-ben etikai okokra hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta az embrionális őssejtek gyűjtését. Ez a politikai döntés nem érintette a meglévő tenyészeteket. Kevin Eggan és munkatársai a Harvard egyetemen új módszert találtak, amivel a felnőtt sejteket őssejtekké lehet alakítani. Kutatásaikról a Science című amerikai tudományos folyóirat számolt be. Eddig személyre szabott őssejteket csak ugyanazzal a klónozásos technikával lehetett készíteni, amivel Dolly-t, a birkát is előállították. Az eljárást sokan ellenezték, mert emberi petesejtek és embriók elpusztításával járt. Emberi petesejteket egyébként nehéz gyűjteni és dolgozni sem könnyű velük.

Eggan és munkatársai mesterséges megtermékenyítéskor megmaradt embriókból származó őssejt-tenyészetből vették az idegen embrionális őssejteket. Az ilyen sejt-tenyészet gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre áll. Mivel ezek is emberi embriókból származnak, ugyanazokat az etikai problémákat vetik fel, mint a petesejtek, viszont Bush elnök 2001-es döntésében megengedte, hogy a régi sejt-tenyészetekkel tovább dolgozzanak, a szövetségi támogatást csak az újaktól vonta meg. Az amerikai kutatók a tenyésztett őssejtek sejtmagját klónozáshoz hasonló technikával bőrsejt-magra cserélve újabb emberi embriók elpusztítása nélkül hoztak létre személyre szabott őssejteket, ami etikailag elfogadhatóbb megoldás. A felnőtt sejttel egyesülő, saját DNS-üktől megfosztott petesejtek átprogramozták a felnőtt sejtet, és embrió jött létre, amiből embrionális őssejtek nyerhetők. Az embrionális őssejtek bármilyen test-szövet sejtjeivé át tudnak alakulni. Elméletileg a beteg saját sejtjeiből - például bőr sejtekből - is elkészíthetők a fenti őssejtek, így a létrejövő új test-szövet sejtjeit nem veti ki az immunrendszer.

A gond csak az, hogy az új sejtben benn maradtak a tenyésztett sejtek kromoszómái is. Amíg ezeket nem sikerül eltávolítani, nem lehet őket transzplantációra, betegek gyógyítására használni. A New Scientist című amerikai tudományos folyóirat értesülése szerint a chicagói székhelyű Reproductive Genetics intézet munkatársának, Yuri Verlinsky-nek sikerült megoldani az utóbbi problémát, és már a publikációján dolgozik.