Ez egy jó általános kérdés. Lehetne vagy egy évig beszélni róla.
Ne úgy képzeld el, hogy amelyik 1990 éve van itt, az még mondjuk nem alkalmazkodott, amelyik meg 2001 éve, az hipphopp igen... Általában véve mondhatjuk, hogy minél régebbi egy faj keletkezése, annál instabilabb a helyzete, hiszen azért nem változott meg annyi ideig, mert nem jó az alkalmazkodó-képessége. Emberben is van olyan, akinek nyugdíjaskorára már az ötödik foglalkozása van, ő valszeg minden nehézségre talál megoldást, aki meg mondjuk nyakas  földműves maradt öregkorára is, az sok bizonytalanságnak van kitéve. Ugyanígy, amely növény tudja az örökösen változó körülményeket követni, az már a harmadik fajjá alakul át, amíg a másik még mindig ugyanazokhoz a speciális igényekhez ragaszkodik. Ez utóbbi nem túl okos stratégia. Kivételek persze vannak, mint a páfrányfenyő, a boglárka-félék, vagy az állatok közt az ezüstös ősrovar, a kérész vagy a krokodil, de ez a kevesebb.
Szintén általában véve mondhatjuk, hogy a normális úton keletkezett új konzumens-reducens fajokhoz (kártevő-e vagy sem, ezen lehetne vitatkozni) tudnak a növények is alkalmazkodni. Győzik az iramot. Bár 2000 év viszonylag kevés új fajok keletkezéséhez, de faj, mint olyan úgyse létezik, ez csak ember alkotta műizé. Ennél kisebb változások azonban mennek végbe mindenen, amihez a növények is szépen képesek alkalmazkodni, Hiszen ez a szép az egészben...ez az örökös verseny. Senki nem győz, mégis mindenki nyer.
Amihez semmi nem képes alkalmazkodni, az emberi hülyeség. Az, hogy egy szállítmány vetőmaggal fél nap alatt pluszban behurcoljuk annak kártevőjét is. Ezt semmilyen élőlény nem tudja stratégiával követni, akár őshonos, akár nem.
Tehát a kérdésedre: attól függ, természetes körülmények közt van jelen az illető "kártevő" (mármint az embernek káros, de amúgy feltétlen szükség van rá pl. a lebontó folyamatokban) vagy az ember importálta kedvességképpen.