Kösz szépen a fotókat! :-)
Sajnos három esztendeje egy dunántúli várbarátommal együtt csak egyetlen napra tudtam eljutni Horvátország és Szlovénia magyar határ közeli erődítményeibe, így kerültem
Varasd felé is.
Története röviden:
A Dráva folyó közelében található település a XII. század elejétől vált egy különálló királyi vármegye központjává. Első erődítménye valószínűleg egy fagerendákból és földtöltésű falakból készített ispánsági központ lehetett. Ennek pontosabb helyét nem tudni, lehetséges, hogy a későbbi kővár helyén állt. Luxemburgi Zsigmond király 1397-ben adományozta oda a települést kedvelt hívének Cillei Hermannak, kinek utóda Ulrik építethette fel a jelenleg is létező kővár magját. A középkor folyamán földesúri famíliák sora mondhatta a magáénak, sőt a töröktől veszélyeztetett Zágráb városa helyett is ide gyűltek össze a horvát nemesi rendek tanácskozni. Varasdot a töröknek nem sikerült elfoglalnia, a városi védőműveket végül 1809-ben bontották le. A középkori várat az Erdődy grófok alakították át mai formájára, akik 1925-ig laktak falai között. Azóta városi múzeumként működik, bemutatva a környező vidék vérzivataros históriáját.
Részletesebben lehet róla olvasni: Csorba Csaba – Rejtélyes váraink {2001} könyvében.
Varasd váráról: a középkori kővárat körülfogja egy négyzetes sánc, ami a török elleni védelmül létesített egykori palánkfal maradványa lehet. Maga a belsővár jelenleg már kisebb kiterjedésű, mint az egykori térképeken látható, a város felöli kaputornya viszont épségben van. Ezzel szemben a várost övező falakat és bástyákat teljesen lebontották, nyomuk sem maradt.
Néhány rajz és fotó Varasdról, sajnos akkor még csak hagyományos géppel fotóztam, így sem a minőség, sem a mennyiség nem elegendő… :-(
Ui: Utána néztem a dolognak, de Varasdot soha nem birtokolták a Draskovichok, hanem helyettük az Erdődyek mondhatták a magukénak 1585-től egészen 1925-ig.
Szerintem te összetévesztetted Trakostyán várkastélyával, ami valóban a Draskovich família jóvoltával nyerte el végső formáját.
