Na látod! Ő nem állítja, hogy saját... Én viszont a saját szememmel - meg lábammal, két ügyes kezemmel - voltam jelen Pingyomon. Meg a 105. ezred valamennyi objektumában. Tudod, miközben az ember egy teodolittal tájolópontokat méreget egy rakéta osztály környékén, akkor kicsi a valószínűsége, hogy ne jutna el akárhová. Márpedig én ennek során semmiféle általam nem ismert orosz holmiba nem botlottam bele. Orosz technika volt, mert mi is azt telepítettük. Orosz katona is akadt bőven, mert az új technikával jöttek az orosz garanciális technikusok is.

Az ott végzett meló során azokkal az emberekkel dolgoztam, akiket korábban is ismertem már különféle iskolákról, továbbképzésekről, és egyik sem volt olyan, hogy akármit is el kellett volna titkolniuk előlem. Nem voltam valami nagy "valaki", de akkoriban a technika mellett eltöltött időm miatt én számítottam a 11. dandár legtapasztaltabb PV technikusának. Miskolc környékére is így kerültem el.

Még egyszer megismétlem, kifejezetten a Te kedvedért. Pingyomon nem volt siló, nem volt idegen rakéta. Hogy másfajta rakéta lett volna? Persze. A Dvina rakétához képest valóban más rakéta volt ott.

Azt viszont a honvédségnél, a rendőrségnél eltöltött éveim után, érvényes "C" típusú nemzetbiztonsági kockázati ellenőrzés után sem tudom, hogy az a "haditechnikai ellenőrző központ" miféle szerzet.

A titkos telefonszámmal meg legyen neked igazad. Tudod mit? az én telefonom is titkos. Mert amikor anno megkötöttem a szerződést, úgy kértem. Annyi az egész, hogy nem kerül bele a telefonkönyvbe és a tudakozó sem mondja meg. Bár nincs benne semmi titok.

Apropó titok: Tudod, mi minősül titoknak nálunk? Amit a titok gazdája annak minősít. Bár egy volt tanárom erre azt mondta, hogy "Magyarországon egyetlen titok van, a Coca-Cola receptje".

Egyébként meg csak szedjél össze rengeteg engedélyt fontosabbnál fontosabb emberektől, nézzél meg mindent, utána meg gondolj róluk, amit akarsz. Például azt, hogy siló.

Egyébként meg ha már itt tartunk, a tavasszal HPASP kollégával volt szerencsénk körbejárni a volt sárbogárdi harcálláspont objektumait, meg a valamikori mezőfalvi területet. És nem kellett előtta órákat a telefonok mellett töltenem, engedélyek után futkosnom. Mert bejutottam anélkül. Mert megismertek. Mert azzal fogadtak, hogy "örülünk, hogy látunk".

De egye fene. Ha valahol mégi találsz silót, akkor mindenképpen tudasd velem, én elmegyek, megnézem, és ki foglak röhögni, hogy már megint rémeket látsz.

Az, hogy valami a föld alatt van, az nem jelenti azt, hogy siló.

Már írtam korábban: Siló a TSZ-ben van. Azt eszik a marhák.