OFF
 
Na, te kis pedáns piszkálódó jelentéktelenség, megint, pár nap után szakítottam rád egy pár percet, bár - tulajdonképpen érthetően - debilnek nevezed azokat, akik penetranciád ellenére mégis fordítanak arra pár percet, hogy írásaid ürügyén jelezzék azt, hogy viszolyognak a göcsörtös és tartalmatlan és ellenszenves performanszodtól, és jelezzék, hogy kicsiny és nevetséges jelensége vagy a világnak, azonkívül igen gyakran rettenetesen nagy butaságokat beszélsz, bár nem mindig, mert sokra kitanított azért a város, meg az a sok nadrágos ember az egyetemen.
 
Inkább mazochistának lehetne nevezni az ilyen olvasót, korántsem debilnek, bár írásaid heti egyszeri szagolgatása inkább immunizál, mint irritál.
 
mert nézzük csak, mit is írtál (úgy látszik, ezek a nadrágos emberek mégse tanítottak meg teljeskörűen a minőségérzék és a ez európai kultúra alapjaira) :
 
 
"Akaszd fel magad, meg fogod bánni- ne akaszd fel magad, mindkettőt meg fogod bánni; vagy felakasztod magad, vagy nem, mindkettőt meg fogod bánni. Ez, uraim, minden életbölcsesség."


Aki valamely konkrét problémáról (mondjuk V. M. internetes mocskolásáról, rágalmazásáról) nem bír egyetlen viszonylag érdekesebb mondatot kiizzadni magából (mondjuk fantázia híján), de azért kurvára szeretne megnyilvánulni ő is, nos, az a szegény ember nagy, általános „életbölcsességekbe” kapaszkodik, hogy biztonságban, a jelenlévőség bizonyosságában érezze magát.


Csakhogy az esetek többségében annyit ér a valahonnan szalajtott „életbölcsesség”, mint amennyire igaz az a "bölcs" megállapítás, mely szerint a halott megbánja, hogy még életében fölakasztotta magát."

Mert ezt, kis pedáns vidéki tanítóm, Sören Kierkegaard írta, mégpedig a preegzisztencialista filozófiai alapvetésének lényegét összefoglaló Vagy-vagy c. művének összefoglaló, leggyakrabban idézett részletében. Igen, az általad kifogásolt abszurd részlet is, pontosan a kifejtett gondolat, minden reális megfontolás és minden látszólagos értelmetlensége és szándékolt elrajzoltsága ellenére állított érvényességét jelzi. Jó, persze, hogy a XIX. szd egyik legnagyobb hatású és a XX. szdot megelőlegező filozófusát javítgatod ki, szövegét "valahonnan szalajtott"életbölcsesség"-nek" nevezve.

Szegénykém, túlkompenzálás ez, dühödt bizonyításvágy, debattőri tevékenységed nagy része az, holtt kétségkívül nem vagy híján bizonyos fogalmazói vénának, olykor egészen bőven csörgedez ez a véna, mondhatni, az arany ere, de arra nem elegendő, hogy érvényes nyelvi vagy stiláris kritikával illesd valószínűleg néálad autentikusabb, ha nem is az a jó szó, hogy genetikai, de mindenesetre olykor társadalmi meghatározottságú módon interiorizáltabban, bensőbben és reflektáltabban gondolkodó olvasó- és írótársaidat.

És amit a tautológia ügyében művelsz, az teljesen nevetséges, fogalmad nincs arról, mi az, mégis, ennek ellenére, ez szokott megsemmisítő stíluskritikád fő csapásiránya lenni, holott, ha jól emlékszem , éppen te örvendeztettél meg engem az "értelmiségi entellektüell" vagy valami efféle (javíts ki, ha rosszul emlékszem) gyöngyszemével.

A "nadrágosozás" meg a "genetikailag kódolt intellektus" természetesen a bosszantásodra szolgál, elsősorban Kierkegaard miatt, aki nekem egy időben, hogy úgy mondjam, vezérfonalam volt (nem képzavar, hiába gyűrkőzöl) természetesen nem gondolom komolyan, vagy nem így, de hát valami mulatsággal én is hadd szolgáljak, ha már te annyiszor megnevettetsz.


ON