elemes2 Creative Commons License 2005.06.04 0 0 667
portfolio az autópályák finanszírozásáról.

a cikk címében érzek egy cseppnyi szarkazmust...

http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?h=3&k=3&i=54858

Az autópálya-finanszírozás és a költségvetés kapcsolatáról röviden, közérthetően

2005.06.03 13:35

Az autópálya-építés és a költségvetés kapcsolatáról az utóbbi időben különösen sok szó esik, a finanszírozás csatornái azonban kissé bonyolultabbá válnak, így nem árt ezeket - a lehetőségekhez mérten - röviden, közérthetően tisztázni.

A kormány egyik fő célja, hogy bizonyos autópálya-szakaszok megépítésének költségeit a költségvetésen kívüli körbe tegye át, ezzel javítva az uniós elszámolási rend szerinti államháztartási adatokat. Másik célja, hogy a sztrádaépítésbe bevonja a magántőkét is, az ennek segítségével megvalósuló építkezést PPP-konstrukcióknak hívják (public-private partnership). Mindezt úgy tudja elérni a kormány, ha az autópálya-építések ügyét olyan cég kezébe helyezi át, amely nem számít államinak, azaz bevételeinek több mint 50 százaléka piaci alapú. Ilyen cég az Állami Autópálya-Kezelő Rt. (ÁAK Rt.)

Jelenleg az autópálya-építés feladata, illetve az autópálya szakaszok a Nemzeti Autópálya Rt.-hez (NA Rt.) tartoznak, amely viszont állami cégnek számít, így a költségvetésből neki autópálya-építésre juttatott összegek egyértelműen beleszámítanak az államháztartási hiányba. Amint arról már megjelentek hírek, az NA Rt. a következő hónapokban, várhatóan több lépcsőben átad bizonyos autópálya-szakaszokat az ÁAK Rt.-nek, hogy a továbbiakban őhozzá tartozzanak az építéssel összefüggő kérdések (finanszírozás, fenntartás, gyakorlatilag tehát vagyonkezelés).

Ezért "cserébe" az ÁAK Rt.-nek ki kell fizetnie ezen szakaszok ellenértékét az NA Rt.-nek. Ez nem kis összeg, több száz milliárd forintról van szó. A kifizetésre az ÁAK Rt.-nek nincs ekkora tőkéje, így hitelt kell felvennie. Ennek módja a nemzetközi tőkepiacokon kibocsátandó euróalapú kötvénykibocsátás. Ennek mértéke mintegy 3 milliárd euró (kb. 750 milliárd forint), és 3 év alatti forrásbevonást jelent. A kötvénykibocsátás tanácsadói már kiválasztásra kerültek (Deutsche Bank és Citigroup), további részletek a kibocsátás ütemezéséről, pontos összegéről nem ismertek.

A finanszírozási láncolat tehát úgy néz ki, hogy a sor egyik végén van az állami költségvetés, a másik végén az ÁAK Rt. és a kettő között az NA Rt. Többször szó esett már arról is, hogy az NA Rt. is hiteleket vesz fel. Miért van erre szükség? Azért, mert az NA Rt.-nek (amely állami cég) az állam felé vissza kell fizetnie azokat az összegeket (költségek), amelyek azon szakaszok után járnak, amelyeket az NA Rt. ÁAK Rt.-nek átad. Ezen felül pedig az ellenérték áfáját is be kell fizetnie a költségvetésbe (amelyet majd vissza is igényel). Mivel az NA Rt.-nek sincs ekkora összegű saját forrása, ezért neki is hitelt kell felvennie, amit tehát értelemszerűen azonnal befizet a költségvetésbe. Ez történt az év eleji 125 milliárdos hitelfelvétel idején, és ez fog a mostani, 62 milliárd forintnál kisebb összeggel is történni.

A pénzáramlás a láncolatban tehát úgy néz ki, hogy az ÁAK Rt. devizakötvényekből pénzhez jut, ebből kifizeti a megkapott autópálya-szakaszok ellenértékét az NA Rt.-nek, amely már ezt megelőzően hitelfelvétel segítségével kifizeti az állam költségeit az autópálya-építésben. Az NA Rt. tehát később jut pénzéhez, mint ahogy bizonyos összegeket be kellene fizetnie a költségvetésbe, ezért van szükség az átmeneti finanszírozására.