Összefoglalás:

1. Nincs pörgés

2. Nyugis az élet - ők nem veszik észre, hogy mennyire,  mert ebbe születtek bele.

3. Mi ebbe a pörgős világba születtünk "bele", csak mára már annyira felgyorsult, hogy emberi léptékkel néha követhetetlen, kimerítő, ezért a sok elégedetlen ember.

4. Mivel minden felgyorsult, mindenki happol, egyre jobb, menőbb cuccokat szereznek be, nehogy lemaradjanak a versenyben, ezért egyre elégedetlenebbek leszünk. Közben elfelejtjük, hogy a valódi vagyont hol kell keresnünk.

Elfecsérelt szöveg, nem ragozom tovább, úgyis tudjátok már.

Egy dal néhány részletét azért még idemásolom.

"Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót.
Az álmok szerények,
A hálók erősek,
Ott ritka szó a romantika."
"A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad,
Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat."
"Ott délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok,
S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod."