Szia!

 

Van néhány alapvető paraméter, amit bizonyos lőgyakorlat és a hibák utáni önértékelés tapasztalata segítségével bárki le tud ellenőrizni.

 

Pl. nekem - nem mintha venni akartam volna - a Beretta S686 E Sporting esetén már kézbevételkor kiderült, hogy nem rám szabták. Megmarkolva a tus pisztoly-markolati részét a sátorvas illetve az elsütőbillentyű helyzete a mutatóujjam középső ujpercéhez képest centiméterekben mérhetően nem illeszkedett.  Az első ujjperc kell hogy elérje a sátorvas elejét és kb. a két ujjperc hajlata kell egy kicsit túlnyúljon az elsütőbillentyű élét ha az uniformális. Semelyik irányú eltérés nem praktikus. Természetesen el tudná sütni bárki, de reflexmozdulatoknál az alkalmazkodás nem megoldás.

Az összecsukott és függőlegesen felfelé tartott puskát a könyökhajlatba téve látszott a tus rövidsége, szintén centiméterekről volt szó. Emiatt verheti az ember arcát a tus, lődözhet alá-fölé mivel a felkapás mindig más és más lehet. Ettől aztán jönnek a kényszeres mozdulatok amikről nagyon nehéz leszokni.

Ezután már csak a tus alsó és felső oldalhajlását néztem meg - összecsukott puska csövén torkolat felöl végig kell nézni a csősín felől és hanyatt fordítva alul is. Alkatfüggő, hogy kinek mi az ideális, ez a puska nekem nagyon balra dobott.

 

Ezután nyitott bal szem melletti felkapások igazolták a fentieket:

- a tus nem érte el a vállamat, amikor az arcomhoz ért (felkar nem mozdul)

- ráláttam a csősínre (fölécélzás)

- bal szemet becsukva és csak jobb szemmel végignézve a csősínen a célgömb egy kicsit balra mutatott a kiválasztott célponttól

 

Ezután néztem meg és jöttem rá, hogy az addig tökéletesnek hitt "kölcsön" Beretta 682 Gold E Sporting-gal miért vagyok néha "lassú" a balról jövő nagytoronyhoz és miért nem kell különösebben igyeznem a jobbról emelkedő kistoronyhoz. Annak a csöve is egy nagyon kicsit "balos" volt nekem, egyébként eltekintve a tushossztól, mindenben OK. Pedig az ára ellenére nagyon be voltam idulva, hogy nekem is kell egy ilyen.

 

További lehetséges támpont lehet a segédirányzék. A Browning-on pl. van ilyen. Az előagy fogáspontján és fogásmógján változtatva lehet a felkapáson változtatni, de ha a ez két pont sehogy nem akarja fedni egymást akkor felejtő gyanús a dolog.

 

Visszakanyarodva az eredeti kérdésre, szerintem nincs olyan, hogy "nincs mód kipróbálni". Olyan van, hogy ha nincs próba nincs üzlet. Ha már a fentebb írt "tesztek" során felmerül a gyanú, hogy nem tökéletes a fekvés, akkor szerintem nem szabad kiadni egy csomó pénzt. Ha a kereskedő el akar adni, biztosítsa a próba lehetőségét.

 

Nekem azt modta egy lőtérvezető, ha komolyan gondolom akkor hagyjam ki az IZS kategóriát mert el fogom adni 1-2 éven belül. Aki nem sznobságból hajt egy drágább fegyverre az általában rendelkezik bizonyos előzetes tapasztalattal illetve bizonyos összeg felett jár az egyénre szabott kialakítás.

 

Még valami. Azonos szállítmányban sincs két tökéletesen egyforma agyazású fegyver. Ilyenkor általában megpróbáltatják mindet és a legjobban fekvőt viszi a vevő.

 

De amint korábban írtam, rengeteget segíthet egy gyakorlott lövő aki tudja, mi miért működik. Nem egy tapasztalt vadászra vagy az üzletben érdekelt kereskedőre gondolok, hanem egy jó edzőre (nem mindenki az, aki aként dolgozik), leginkább egy profi versenyzőre vagy gondolok. Lőtereken vagy barátságos versenyeken össze lehet akadni ilyen emberekkel és rengeteg lőtechnikai trükköt lehet ellesni tőlük amit ők sem 1 perc alatt dolgoztak ki.