még e témához: A www.natarch.hu oldalon balra a Tartalomban az "Iratok kutatása" alkönyvtáron belül a Kutatási módszerek" első bekezdése linkként ad egy "útmutatót", ami nem más, mint TÁJÉKOZTATÓ CSALÁDTÖRTÉNETI KUTATÁSOKHOZ. (közvetlenül is elérhető itt: http://www.natarch.hu/menu_24.htm) Ez annyi minden mellett külön kitér a Zsidó családok kutatására, a korábbi évszázad zsidóösszeírásaira is, s arra, hogy azok milyen filmen találhatók.

Az alapkérdésre a válasz:

"Az zsidó egyházi anyakönyvek kötelező vezetését is viszonylag későn - csak 1851-ben - rendelték el a hatóságok." Szóval az hogy 1850-ből van egy menyasszony az sokat mondhat, mert itt nem mindegy, hogy 1850, vagy 1851. (azaz elötte már nem kötelezően vezették egyes hitközségek)

A Tájékoztatóban fellelhető további információk:

"A folyamatos és általános érvényű anyakönyvezés a történelmi Magyarországon (az északi megyék kivételével) csak a törökök kiűzése után kezdődhetett el. 1822-ben az egyházi hatóságok elrendelték a betűrendes névmutatók készítését - amelyek mindenképpen megkönnyítették az anyakönyvekben való visszakeresést. Az 1827:XXIII. tc. viszont elrendelte az egyházi anyakönyvek két példányban történő vezetését, elsősorban biztonsági okokból. A másodpéldányokat az illetékes területi levéltárakban őrzik."

"Az izraelita, azaz zsidó vallású lakosság anyakönyvezését Magyarországon általánosan kötelező érvénnyel és hatállyal csak a Bach-korszakban rendelték el a hatóságok (1851 júliusában). Azonban itt is akadnak települések (elsősorban falvak, mivel a városok eleinte nem fogadták be a zsidókat, másodsorban és csak később a városok, ahol élénkebb volt a gazdasági és a pénzügyi élet, és ezért jelentősebb volt a zsidóság tömörülése és létszáma) ahol 1851-nél jóval korábban kezdték el az anyakönyvezést: pl. Nagytétényben 1760-tól, Szobráncon 1762-től, Lovasberényben 1764-től, Kaposváron 1771-től, Marcalin 1774-től, Csurgón 1776-tól, Békéscsabán és Budán 1820-tól, Esztegtomban 1828-tól, Pesten 1826-tól stb."