Kedves Max X!

> Az Egyesült Királyság telefonkönyvében 44 Dragon nevezetű egyén szerepel.

44 / 60 millió az EK.-ban (0,73 ppm). Miközben Mo.-n 58 / 10 millió (5,8 ppm). (És ezzel felülbecsüljük a brit adatot, minthogy a Mo.-i adat csak a vezetékes telefontulajdonosak foglalja magukba, míg a te infoseekes adatot.)

Azért, hogy 150 év alatt a 7,9-szer gyakoribb legyen egy név az új közegben, mint a forrásterületen, ez nehezen magyarázható.

Ja és ide kell számolnunk a [Di]Dragonitsokat is, akiknek az ősei Britanniából bízvást horvát-szerb területre költöztek be, gyorsan felvették az -ić apanévképzőt, majd átköltöztek Mo.-ra, egy még egyszer megváltoztatták nevük írásmódját magyarosra. Mindezt 150 év alatt.

Ugyanazt eljátszották német nyelvterületen, úgy hogy a jelenlegi német telefonkönyven 405 bejegyzést adnak.

Ja és arra is idejük volt, hogy Görögországba költözzenek, ott is görögösítsenek Dragonideszre, majd felköltözzenek északabbra, nyomot hagyva a cseh és szlovák telefonkönyvben.

Kedves LvT!

 

Az alábbi weboldal szerint a Dragon névnek kettős, azaz angol (Kent) és német (Szilézia) eredete van. Ennek megfelelően az angolból került át az írbe és a németből a szláv (stb.) nyelvekbe.

Így már talán nem meglepő, hogy a név és a variációi nagy számban találhatók meg közép-Európában.

Egy dolog azonban biztos: -- nem egy szláv nyelvből szármoztatható.

<Swyrich Name Search - Database Search Results>  

(Jegyezd meg ezt a weboldalt, mert a további kutatásokban is hasznos lesz.)

 

 

> Hardy az ír címerek listáján szerepel.

A <http://www.ireland-information.com/heraldichall/gm.htm>-n? És hol? Én csak Hardingot találtam,

 

Ismételten, ha utánna nézel a Hardy névnek az újonan megadott weboldalon akkor kiderül, hogy skót-francia eredetű, de Írországban és Angliában is előfordul.

 Lásd itt is:<Irish Ancestors/ Surnames>

 

> Martin = Mac Giolla Mháirtín

Ez igen szép: itt az okból lesz lesz okozat. És gondolom, a szlovákok is azért változtatták Túrócszentmárton nevét Martinra 20 után, mert annyi volt ott az ír-skót.

Meg gondolom az írek, mint igen korai kersztyének sosem használták személynévként idegen szentek nevét, de ha igen, akkor ők terjesztették el a világban a 1845--1852 közötti éhinség után. Az csak érzékcsalódás, hogy a Martin keresztnevet ezt megelőzőleg évszázadokkal is használták a spanyolok, franciák, szlávok stb. (nem is szólva az angolokről)?

 

Annak ellenére, hogy Martin egy nagyon gyakori ír név --  elsősorban spanyol (Granada) eredetű.

Ugyanakkor az angol, francia, német, olasz, svéd nyelvekben is megtalálható.

A szlovákok tanúlékonyságára mutat, hogy végezetűl hozzájuk is eljutott.

(Őszintén szólva, én magam, a Túrócszentmárton névvel is meg voltam elégedve.)

 

No meg a Drahony. És ennek esetén az illetők a nagy éhség miatt feledkeztek el volna az illetők, hogy nem /ny/-nyel kell ejteni, hanem /ni/-vel?

 Amikor egy külföldi egy idegen országban próbál beilleszkedni akkor nemcsak, hogy nem erőlteti a nevének pontos kiejtését, hanem határozottan megörül amikor a helybeliek elfogadják (mégha megváltoztatott kiejtéssel is) a nevét.

 

Csak nem gondolod, hogy amiatt, hogy Britanniában is él egy maroknyi Dragon, jöttek át ide némi számban britek a XIX. sz. óta, azért nekem meg kellene változtatni a _magyar_ Dragony ~ Drahony név etimológiáját, amelynek kora középkori személynévi adatai is kimutathatók itt a Kárpát-medencében?

 

Több mint egy "maroknyi" Dragon és Drahony él és élt Brittaniában, Németországban anélkül, hogy a szlávoktól kellet volna "kölcsönözniük etimologiát". 
A kora középkori kimutathatóságot pedig rendkívűli érdeklődéssel várom.

Nem azért mert kételkedek benne, hanem azért mert kíváncsi vagyok mikor érték el ezek a nevek a Kárpát-medencét.

 

Valójában azt akarod elhitetni a tisztelt nagyközönséggel, hogy amíg a Dragon, Drahony nevek léteztek önállóan Brittániában, addig a szlávoknak a drágámból, drahyból kellett gyártani pontosan megegyező alakú neveket.

 

-- Nagyon ügyess!