péntek dél körül nagy dolgok lesznek történőben. az eredmények gondolom pár nap múlva csak. képek talán már szombaton, ha nem lustiznak.

műszerek:

Aerosol Collector Pyrolyzer (ACP)

a légkörben található port és folyadékcseppeket begyűjti, majd hevíteni kezdi, és az így fejlődő gázokat gázkromatográfon (GC) vezeti át, ami szétválasztja a különbőző komponenseket, majd egy tömegspektrométerrel (MS) elemzi azokat. a tömegspektrométer elvileg mindenféle bonyolult szerves komponenst is pontosan be tud azonosítani. ezt a kombinációt a Földön is sokhelyütt használják, együtt GCMS-nek szokták hívni.

Ezentúl ez a műszer csinál még dolgokat, amit nem értek.

Descent Imager and Spectral Radiometer (DISR)

Kamera és spektroszkóp. Áll vagy négy különböző felbontású kamerából, amik egy része oldalirányba néz, egy része majdnem függőlegesen lefelé. További mérések:

Mérni fog valamiféle sugárzási egyensúlyt, azaz hogy mennyi sugárzás érkezik a napból, és mennyi megy kifelé, a hold felszíne felől.

Vizsgálni fogja a nap fényudvarát, ebből majd a légkör aeroszoltartalmára lehet következtetéseket levonni.

A kamerák felvételeket készítenek a felszínről (látható és infravörös tartományban). A leszállás előtt kicsivel egy fényszóróval meg is világítják majd a környéket, mert a Szaturnusz távolságában nappal is elég sötét van.

Doppler Wind Experiment (DWE)

Ez nem műszer, hanem a Cassini fogja folyamatosan mérni a doppler eltolódást, és ebből a Huygens egészen kicsi sebességváltozásait lehet kiszámítani, azaz azt, hogy a szél hogy lökdösi, hogy rángatja. A még kisebb ingadozásokból a légkör turbulenciáját lehet majd kikövetkeztetni.

Gas Chromatograph and Mass Spectrometer (GCMS)

Ez már majdnem volt, mert az ACP is ezt használja. Itt most arról van szó, hogy nem az aeroszolok hevítésével kapott gázokat vezetik rá, hanem a légkört magát. Ebből megkapható a légkör pontos összetétele, beleértve az akár nyomokban meglevő nemesgázokat, szerves anyagokat.

A leszállás után, vagy közvetlenül előtte, ezt nem értettem meg, valami ravasz módon a felszín anyagát is képesek lesznek elpárologtatni, és azt is beküldik a GCMS-be, tehát jó esetben a hold anyagának elpárologtatható része is kitudódik (mer mondjuk ha szikla is van, akkor az nem, de víz és széndioxid az nagyonis!).

Huygens Atmospheric Structure Instrument (HASI)

Most leszek bajban, mert jön az elektromosságtan. Tehát ez a gedzsit a légkör elektromos és más fizikai tulajdonságait méri majd. Ide nem illő módon van benne három egymásra merőleges gyorsulásmérő, ami a doppleres cucc tesója, mert ez is a Huygens mozgását méri majd, csak ugye másképpen. Ha a szonda folyadékba érkezik, ugyanez a műszer jelzi majd a lágy, romantikus ringatózást a metánhullámokon. Ezentúl: folyamatosan méri a hőmérsékletet, a nyomást, és a sűrűséget. Méri a levegő vezetőképességét, és ionizációs folyamatait (vagy mi a manót), valamint elektromágneses hullámokat keres, villámokra utalókat meg főleg! Méri a dielektromos állandót, és valahogy a felszín simaságát is, amivel már a landolás előtt el fogja dönteni, hogy szilárd vagy folyadék a felszín.

Surface Science Package (SSP)

Van itten egy szonár, ami a magasságmérést fogja végezni kb 1000m-től kezdve. Ugyanez a szonár meghatározza a felület tagoltságát is. Sőt! Ha folyadék van alatta, akkor megméri a hangsebességet a folyadékban, és ha nem túl mély, akkor még a mélységét is. A becsapódás pillanatában nagyon pontos gyorsulásmérő meghatározza, hogy milyen puha volt az anyag, amibe belecsapódott. Kemény, porózus, porszerű vagy folyadék. Folyadék esetén a hullámzás paramétereit. Ha folyadékba száll le, megméretik a folyadék sűrűsége, törésmutatója, hővezetőképessége, elektromos permittivitása, hőkapacitása is.

Mindezek segítségével értelmezhetők lesznek a korábbi radarmérések eredményei, amikről eddig csak azt mondták, hogy van a sötét folt meg a világos folt, és utóbbi valószínű tagoltabb felszínt jelent. a sötét meg valami, de lehet, hogy tenger, de az biztos, hogy sötét.