És nem csak Ihászt nevezte ám ki...

Népszava

Újságírónk "tudatára" alapozzák a vádat?

Kolláth szerint illett volna más ügyészi szervnek meghoznia a vádemelésről szóló döntést

Jogi végzettségű személyként már a Sutka-levél tartalmából tudnia kellett a Népszava újságírójának, hogy az irat államtitoknak minősül - így foglalható össze Ihász Sándor fővárosi főügyész ezügyben tett nyilatkozata. A hazai jogász-szakma elismert alakjai érthetetlennek tartják az ügyészi állásfoglalást.

A Népszava vád alá helyezett újságírójának jogi végzettségére hivatkozott Ihász Sándor fővárosi főügyész a Magyar Televízió reggeli hírmagazinjában. Kollégánk ellen azért emeltek vádat, mert lapunk május végén közölte Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány azon, a megyei főügyész-helyetteshez címzett levelét, amelyben felvetette, hogy Kósa Lajos fideszes polgármester gazdasági bűncselekmények elkövetését koordinálja. Ihász úgy nyilatkozott, hogy a kollégáink ellen indított nyomozás során megállapítást nyert: a Sutka-levél a közlés pillanatában államtitoknak minősült. Ihász szerint azonban az a tény, hogy a lapunkhoz eljutott másolaton a titkosságra utaló jelzet nem szerepelt - még nem feltétele a bűncselekmény igazolhatóságának. A főügyész külön kiemelte, hogy a vád alá helyezett újságírónk jogi végzettséggel bír, jogászként pedig - de akár egyszerű laikus emberként is - már a levél tartalmából is rá kellett volna magától jönnie, hogy az irat államtitoknak minősül. Mint ahogyan Ihász fogalmazott: "föl kellett, hogy a tudatában vetődjön az, hogy ez államtitok." A fővárosi főügyész azt is leszögezte, hogy a nyomozás során végzett tanúkihallgatások alapján az ügyészség számára egyértelművé vált, hogy a Népszava újságírójának "az a vélelme", hogy az irat államtitok, csak megerősödött akkor, amikor Sutkával és a címzettel még a közlés előtt telefonon beszélt.

Bárándy György ügyvéd szerint súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet a büntetőeljárások gyakorlatában, ha az ügyészség ezen álláspontját megalapozottnak fogadja el a bíróság. A neves jogász a Népszavának úgy fogalmazott: "véleményem szerint a fővárosi főügyésznek ebben az esetben nincs igaza. Ezen az alapon azt vonhatnának felelősségre államtitoksértés miatt, akit csak akarnak. Amennyire én látom, ez egy próbálkozás az ügyészség részéről, hogy egyfajta gyakorlatot alakítsanak ki hasonló esetekben. Jogi álláspontom szerint azonban ez nem állja meg a helyét, ezért felmentő ítélet kell, hogy szülessen" - mondta lapunknak Bárándy György.

Szőgyényi József ügyvéd lapunkkal közölte: megtiszteltetésnek venné és boldogan vállalná is a Népszava vád alá helyezett újságírójának büntetőjogi védelmét. Szőgyényi álláspontja szerint ugyanis "mindazon irat, amelyen nincs rajta egy titkosságra vonatkozó minősítés, nem minősülhet államtitoknak." Az ügyvéd lapunk kérdésére kijelentette azt is, hogy "az, ha valakinek jogi vagy más végzettsége van, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az államtitok sérelmének tilalmaival tisztában kell lennie".

Magyar György ügyvéd nem kívánt részletekbe menően nyilatkozni egy számára ismeretlen vádirat tartalmáról, annyit azonban leszögezett, hogy minden vádiratot kétséget kizáró, bűnösséget megalapozó bizonyítékokkal kell alátámasztani. "Szakmai értelemben a tudattartalom nem lehet vád tárgya, az csak minősítést jelent a bizonyítékok körében, hogy az illetőnek mire kellett volna gondolnia. A nem megalapozott vádiratok sorsa az, hogy a bíróság a vádlottat végül felmenti" - tette hozzá lapunknak az ügyvéd.

Ismert, a kollégáink elleni vádemelésről döntő Fővárosi Főügyészségnek a vezetője, Ihász Sándor korábban személyiségi jogi pert indított és nyert lapunk ellen. Kolláth György alkotmányjogász ezzel kapcsolatban az mondta, hogy az ilyen és hasonló ügyek tanulsága az, hogy a pártosságnak még a látszatát is eltörölve a döntést meghozó ügyészségnek lehetősége lenne az ügyet egy másik ügyészi szervhez áthelyezni. Az alkotmányjogász szerint mindez persze nem jelenti, hogy a döntéshozó elfogult lenne, de ennek a látszatát is illik elkerülni. "Adott ügyhöz való görcsös ragaszkodás rossz feltételezéseket szül" - tette hozzá Kolláth György.

Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint annak lehetősége, hogy a Népszava munkatársai ellen indított ügyben (a főügyész és lapunk korábbi perben állása miatt) a döntést más ügyészi szervnek adják át - nem merült fel. A sajtóreferens tájékoztatása szerint azért, mert az ügy elbírálását nem a főügyész, hanem a kiemelt ügyek osztálya végezte, amelyet ekkor már nem Ihász Sándor vezetett. Dobos egyúttal kijelentette azt is, hogy a főügyész a Népszava ellen indított perében magánszemélyként és nem ügyészként lépett fel.


1. Menjenek az "államtitkaikkal" a retkesbe!

2. Láttam a műsort - azt föltételeztem, hogy a stúdióból távozó Ihászt bizonyára őrizetbe veszik... :-)