szilva Creative Commons License 2004.10.15 0 0 73
Sziasztok!

Nem jártam erre (lehet, hogy nem is a jó topicba írok, de akkor majd remélhetőleg elirányítotok a jó helyre) , vissza sem olvastam (még).

Problémám lenne a nagyobbik gyerekemmel. Ő egy elég problémás magatartású fiú, idén indult iskolába. Az iskolában olyan dolgok történtek, főleg az utóbbi időkben, amik miatt elgondolkoztunk azon, hogy máshová kellene járnia. A "pedagógusok" szerint egy kis létszámú iskola lenne neki való, de nem tudjuk, hogy merre induljunk. Csepelen lakunk, Dél-Pest is megoldható lenne. Ha valaki tud ajánlani valamit, azt nagyon megköszönném!

A gyerekről írok néhány szót: nagyon jó képességű, de szétszórt, figyelmetlen, illetve trehány, a változást (pl. új közösségbe illeszkedést) rendkívül nehezen viseli, ilyenkor szinte dühkitörései vannak. Egyébként is akaratos, az akaratossága a dühével szinte kezelhetetlenné teszi ilyenkor. Azért írom, hogy "szinte", mert nekünk eddig sikerült mindig megoldani a helyzetet, sőt, az oviban, ahová járt, a két óvónénije is megtalálta a hangot a gyerekkel. A gyerek figyelmetlensége nem azt jelenti, hogy pl. egy tanórát nem képes végigülni, mert azzal nincs gond, olyanokban nyilvánul meg inkább, hogy nem foglalkozik a váltócipők használatával, vagy nem találja meg a dolgait. Ha az ember megtalálja a hangot vele, akkor viszont mindent meg lehet beszélni, mindent meg lehet csináltatni vele. Fegyelmezni tényleg nehéz, de van egy-két dolog (számítógép, autók), amiknek a megvonásával, illetve a megvonás kilátásba helyezésével lehet eredményeket elérni, ezen felül ha kap plusz tennivalókat, főleg olyanokat, amik érdeklik, akkor a "pozitív ösztönzés" is használható.

Legutóbb abból adódott probléma, hogy a tanító nénik beírkáltak, hogy a gyerek kezd hazudozni, de ezt meg is mondták neki, hogy ne hazudjon. Eddig sosem hazudozott, kifaggattam este otthon, elmesélte, hogy olyanok történtek, hogy "nem találta" a tornazsákját, aztán "nem találta" a tisztaságiját, és mikor odamentek a tanító nénivel, akkor meg is találták mindkettőt. Az igaz, hogy nem ott volta egyik sem, ahol a gyerek számított rá, mert a tornazsákra kabát volt téve, a tisztasági meg a fogas helyett a földön volt. De tudom, hogy a fiam ilyen, ha nem ott van, ahol gondolja, hogy lennie kellene, akkor lehet akár a szeme előtt is, nem fogja észrevenni.

Végül tegnap arra a kérdésre, hogy "elpakoltad az eszközöket?" azt válaszolta, hogy igen. Kiderült, hogy a holmit elpakolta a zsákba, a zsákot pedig otthagyta a padon (rendben, kimaradt az olló a zsákból). Viszont a tanító néni szerint az "elpakoltad" azt jelentette volna, hogy a zsákot a zsákok tárolására szolgáló kosárba is bele kellett volna tenni. Ezt is hazugságnak állították be.

Az amúgy rendszeres, hogy a gyerekre nem figyelnek oda, "nincs nekik arra idejük", kimegy a gyerek benti szandálban az udvarra, utcai cipóben van egész nap, elmegy úszásra úgy, hogy az úszótáskáját ottfelejti, stb. Én tudom, hogy rá kell kérdezni, rá kell szólni, mert ilyen. De elég szólni neki és csinálja. Oviban sosem volt ilyennel gond, pedig már amikor odakerült, is egyedül öltözködött, tehát az óvónéniknek nem kellett közvetlenül az ő öltözködésével foglalkozniuk, csak szólni egy szót, hogy ezt vagy azt vegye fel vagy vegye át. Az iskolában ennyit sem tudnak megtenni...

Ma reggel megnéztünk egy másik sulit, amit ajánlottak, de a fiam produkálta magát, teljesen kiborult, mondván, ő nem akar másik iskolába menni, és ezt ott is bemutatta (úgymond a legrosszabb arcát). Erre természetesen az volt a reakció a suliban, hogy az osztályban van már 3 problémás gyerek, nem tudnak még egy hasonlót felvállalni. Keresték a kifogásokat...

A reggeli kiruccanás után elmentünk a gyerekkel a suliba, bevittük az osztályba és sikerült beszélnünk a tanító nénivel. Hát elszomorító volt, mert váltig állította, hogy a gyerek direkt hazudozik, és hogy ezt mi biztos nem vettük eddig észre (mellesleg az óvodában is rákérdeztem, ott sem hazudott soha), és egyébként is, mit akarunk mi, miért kérjük számon a tanító nénitől, hogy ő mit mond a gyerekre. Kibukott belőle, hogy ő ugye nem fenyítheti "úgy, mint otthon", mikor erre rákérdeztünk, hogy miér mondja ezt, akkor kiderült, hogy "mert a gyerek 7 éven keresztül hozzászokott a pofonokhoz", és ő nem verheti. Erre elkerekedett a szemem, kérdeztem, hogy ezt honnan veszi, nem szoktuk verni a gyereket. Kiderült, hogy a nejem mondatát, miszerint amikor már teljesen reménytelen a dolog, hogy értsen a szóból, vagy csúnyán beszél szokott kapni "jelzésértékű" suhintást a szájára. Két kezemen meg tudom számolni, a 7 év alatt hányszor kapott. Szóval a tanító néni védte az igazát, önérzeteskedett, hogy ne szóljunk bele abba, ő hogyan nevel, de a legjobb lesz, ha elvisszük a gyereket. Rá is kérdeztem, hogy erre megy-e ki a játék, mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy a gyereket akarja kicsinálni, ahelyett, hogy nevelné. Napersze dehogy, nem erre megy, de ő nem tud mit kezdeni a gyerekkel. (Gondoltam magamban, akkor meg minek van ott, adja vissza a diplomáját...) Nekem az sem érv, hogy huszonéve tanít és eddig megoldott mindent, amikor a mostani helyzettel láthatólag nem képes mit kezdeni.

Bocsi, hogy ilyen hosszú lettem, a ma reggeli történések nagyon felzaklattak. Minden használható ötletet, vagy iskolajavaslatot szívesen veszek!