Newton se magyarázza, de neki nem is dolga, ő nem akarja meghajlítani a teret, nem változtatja meg az időt. Neki ezek állandók, ez rendben is van. De Einsteinnél már más a téma, vagy nem? Nekem ne zavarjon össze dolgokat, amiknek még anyagi valósága sincs. És akkor minek órázunk meg műholdazunk ha az egész csak egy mérés. A mérés körülményei változnak, a változás meg változást idéz elő a mérőműszerben. Hol itt a tér és az idő meg a tömeg?

No ne kavarjunk...
Newtonnal allandok, Einsteinnel nem. Es? Newtonnal meg a sebesseg lett rendszerfuggo. Elotte nem sokkal nem gondoltak volna, hogy olyan fizikai torvenyek vannak, amik nem a foldrol nezve is igazak. Akkor Newton is osszezavarta a dolgokat? Jol is tette, ezt hivjak tudomanyos haladasnak :-)

Milyen anyagi valosagot hianyolsz? A valosagban van egyaltalan olyan , hogy tomeg? Es mi az? Tok ertelmetlen a kerdes, mert ezeket a fogalmakat a modell ertelmezi.

De most oszinten: Szerinted a newtoni ero - az van?
Ha a valasz igen: a Lagrange-formalizmusig eljutottal?

Kiserletezni meg azert kiserletezunk, hogy minel tobbet tudjunk a vilag mukodeserol, es lehessen jo dolgokat tervezni az egyre jobb modelljeinkkel, meg a filozofus hajlamuaknak jot toprengeni a vilag dolgain.

A relativitáselmélet nem modellez, hanem egy képletet húz rá a valóságra.
Pedig ezt hivjak modellezesnek. Mellesleg: nem kepletet, hanem tobb kepletet, azaz elmeletet.

Az elemi részecskék világában sincs vizualitás, de van világkép. Nemcsak számok vannak, hanem konkrét részecskék.
Vizualis kepem nekem speciel van.
A reszecskek leteben meg ne legyel olyan biztos...
Vannak mindenfele terek, meg teroperatorok... szoval matematikai konstrukciok, amiket megerteni 1000x brutalisabb, mint a relativitaselmeletben barmit. Es ezeket nevezzuk reszecskenek, egyszeruen hagyomanybol, mert a klasszikus kepbe valo bizonyos hataratmenetben a tomegpontot kapjuk vissza... Ahany elmelet, annyifelekeppen viselkednek ezek a "reszecskek".