Természetesen sok oka lehet annak, hogy egy eszköz más körülmények között nem ugyanúgy működik.

Például elképzelhetnénk, hogy a céziumórát is érhetné ott az űrben olyan hatás, ami miatt késne vagy sietne.

És akkor lenne min gondolkodni és magyarázatot találni, hogy milyen ismert dologra nem gondoltunk, mit szúrtunk el technikailag, vagy milyen új jelenséget ismertünk meg e kísérlet nyomán.

 

De itt az a lényeg, és csodálkozom, hogy ezt itt többször is el kell magyarázni, hogy relativitáselmélettel előre kiszámították, hogy mennyire fog eltérni a pályán haladó óra a Földön maradt ugyanolyan órától, és ez a számítás kb. 1 százalékon belül pontos volt.

 

Másodpercenként 446 ps körüli óragyorsulást számoltak és 442 ps körülit mértek.

 

Ez elég hipotetikussá teszi a véletlen egybeesést egy másik okkal.

 

"Hogy lehet a rel. elm. -re bizonyíték egy óra késése amikor a mérésünk pontosságában nem lehetünk biztosak?"

 

Miért kellene ehhez pontosan mérni az időt?

Van két órád, amelyek a Földön igen kicsi eltéréssel járnak, néhány ns/nap időkülönbséggel.

Pályára állítod az egyiket, jó hosszú ideig vársz,  és azt látod, hogy most meg nagy eltéréssel járnak, 38.000 nsec/nap körüli időkülönbséggel.

 

Egyszerű leolvasás kérdése.