Kedves Yogi !

 

Van egy cikk a neten a nevarchivum.klte.hu/nevarchivum/ konyvtar/cikkek/3b/fazekas.doc címen Fazekas Tiborc:Családnevek a bukovinai székelyek körében címmel.

Ott a 4. pontban 10 típust sorol fel családnévképzőként. (Innen idézet a műből)

"4. Tipológiailag vizsgálva a feljegyzett névanyag ugyancsak igen gazdag következtetésekhez nyújt alapot. A nevekből a Bukovinába letelepültek gazdasági, katonai, szociális, kulturális és egyéb szervezettségére, fejlettségére következtethetünk. Az általam egybegyűjtött anyag alapján a következő csoportok állíthatóak fel:

4.1. Személynévből lett családnevek. Ez a bukovinai (és ugyanakkor a belső-erdélyi székely) családnévanyag legjellemzőbb, mennyiségileg is legfeltűnőbb típusa. Az általam vizsgált anyagban a következő nevek fordultak elő: Adám, Albert, Ambrus, András, Antal, Balázs, Bálint, Barabás, Bence, Benedek, Demeter, Domonkos, Fülöp, Gábor, Gál, Gáspár, Gergely, György, Jakab, Jeremiás, Kálmán, Kristály (= Keresztély), Kristóf, Lajos, László, Lázár, Lőrinc, Lukács, Márton, Máté, Mátyás, Mihály, O(=A)dorján, Orbán, Pál, Péter, Salamon, Sándor, Sebestyén, Szilveszter..

4.2. -s (nomen possessoris) képzővel kiegészített foglalkozásnevek mint családnevek. Igen elterjedt névadási forma az egész magyar nyelvterületen. A bukovinai anyagban egyaránt megtalálhatóak a ma is általánosan ismert, használt családnevek és a ma már archaikus, regionálisan ismert vagy szinte már ismeretlen nevek is: Béres, Búzás, Darvas, Dobos, Ekés, Erdős, Fazakas, Galambos, Göbölős, Hidas, Kenyeres, Kerekes, Kocsis, Mészáros, Nyerges, Sipos, Tréfás.

4.3. -ó/-ő (participium praesens) képzővel kialakított foglalkozásnevekből álló családnevek. Az egész országból ismert, részben archaikusan ható nevek bukkannak fel Bukovinában is: Bakó, Faragó, Futó, Gombkötő, Kezelő*, Sütő, Szabó, Szántó, Ványo(ló).

4.4. Más képzővel kialakult foglalkozásnevek család­névként. Az egész magyar nyelvterületről ismert változatok fordulnak itt is elő: Juhász, Lovász, Csatár, Kádár, Molnár, Kovács, Szakács, Szőcs.

4.5. Tulajdonságjelölő közszóból képzővel vagy képző nélkül kialakult családnevek. Elterjedt, igen régi névadási forma: Balog, Bogos, Boka, Buta, Erős, Fekete, Kajtár, Keresztes, Kis, Kockás, Konc, Kopac, Nagy, Ránc*, Sánta, Veres.

4.6. Tisztségekre utaló családnevek. Jellemző a szociális szervezettségre, a falu rendjére, hogy milyen nevekkel találkozunk. Bukovina esetében tájszavak (bács, bojér) is családnévvé válhattak ily módon: Bács, Bíró, Boér, Császár, Deák, Gazda, Hajdú, Kántor, Katona, Pap.

4.7. Köznevek családnévként. Nagyon régi névréteg, a példák között itt is szép számban fordulnak elő tájszavak is családnévként: Birka*, Bürge, Fodor, Hámor, Sövény*, Virág, Zsák.

4.8. Összetett családnevek. Csupán néhány adat található a bukovinai anyakönyvekben erre a régi névtípusra: Győrffi, Jakabfi, Mártonfi.

4.9. Származásra utaló nevek. Csupán a nyelvjárás kiejtési jellegzetességeiben térnek el a többnyire az egész magyar nyelvterületről ismert alakoktól az itt feljegyzett példák: Czigány, Fránk, Német, Olá, Orosz, Rácz, Sváb, Szász, Székely, Török.

4.10. Kicsinyítő képzővel személynevekből kialakult családnevek. Ismert névadási forma, eltérés legfeljebb a kiindulási alapként szolgáló személynevekben, azok alakjában figyelhető meg: Beke, Bodó, Cseke, Gecő, Gegő, Kató, Palkó, Paszkó, Tákó, Váncsa.

4.11. Eredetre utaló, -i képzős családnevek. Közismert névtípus amelynek jelentősége településtörténeti, szerkezeti vizsgáltoknál kiemelkedő. Feltűnő a bukovinai adatok között a szép számú, nem székelyfödi helyekre utaló családnév: Bándi, Baróti, Bátori, Berecki, Bikfalvi, Csiki, Debrei, Fogarasi, Forrai, Gyergyai, Kecsedi, Kismődi, Kolozsvári, Kóródi, Kosári, Lőcsei, Makrai, Mezei, Mindszenti, Moldovai, Ömböli, Somodi, Sorbai, Szalai, Szigeti, Tamási, Teleki.

4.12. Idegen eredetű és alakú nevek. A bukovinai székelyek nevei esetében a regionális kapcsolatok miatt elsősorban román nyelvi–kulturális elemek megjelenésével kell számolnunk, de az ukrán, lengyel, jiddis és török nyelvi hatásokat is megfigyelhetjük: Borbát, Guzorán*, Kotán*, Kozsán*, Ma­­gurán*, Nyisztor*, Róth*, Serman*, Sorbány*, Várda*."

 

(Idézet vége)

 

(Ez az egész azért érdekes, mert a bukovinai székelyek viszonylag zárt etnikumot képeztek, így keveredésük más tájakról érkezőkkel nem volt, így nevek a csíki, ill. a moldvai neveket tükrözi, beáramlás, beköltözés nem volt, a nevek pedíg csíki ill. moldvai neveket tartalmaznak.)

 

Úgyhogy a Kertész és a Farkas típusú nevek, mint Juhász, stb. kialakulása valószínűleg egyszerre zajlott le az ország területén, s valamikor akkörül, amikor egyrészt megszaporodtak az összeírások (Habsburgok a török kiűzése után mind adózási, mind hadrafoghatósági célzattal igencsak nekiláttak) s ez egyben demográfiai növekedéssel, ill. betelepítésekkel járt (már lehet, hogy ezek, különösen a svábok, szászok, - ahol a városiasodás már erősebben fejlett lehetett - magukkal hozták a családneveiket).