>"emberiség elleni"-t hámozom ki belőle, de köznyelvi alapról én az "emberiség elleni" érzem szűkebbnek, mert ez kizárja a fókákat, az "emberiesség elleni" pedig nem.

Étrem akkor, hogy mi a probléma, de én meg úgy értelmezem, hogy az "emberiesség elleni" szűkebb, mert tradíció szerint ez egy szűk szaknyelvi jelentéstartalommal bír (függetlenül attól, hogy elfogadjuk-e, hogy jó-e ez így), míg az "emberiség elleni" kifejezés egy általános jelentés. Megintcsak szerintem. Ugyanúgy, ahogy a "kitérő" jelenthet sokmindent, de ha vasutas környezetben használjuk, akkor az a "váltó" és nem más.

 

Az emberi(es)ség elleninek valóban nincsen általános definíciója, mert a nemzetközi jog nagyon képlékeny dolog, talán ezért is fölösleges azon vitatkozni, hogy akkor most hogy van. Ezért javasoltam én a logikai-nyelvi megközelítést, mert az szerintem üdvözítőbb. De ha már itt tartunk, az biztos, hogy azokban az esetekben, amikor ez előfordul, akkor pontosan körülírt cselekményekről van szó, egyedül a gyűjtőelnevezésükről folyik a vita.

Adott esetben például egy nagyon elkeseredett védő érvelhet úgy, hogy a gyilkosságok nem sértették az emberiséget, de úgy nem, hogy nem sértették az emberiességet, mint Te is vázoltad. A fordított logikai megközelítés, tehát, hogy nem sérti az emberiességet, de sérti az emberiséget csak legföljebb másfajta (pl. környezetszennyezési jellegű) cselekmények esetén jöhetne szóba.

A nyelvi alapon megfogalmazott aggályok pedig itt nem játszanak, hiszen ha egyszer nincsen jogi alap arra, hogy az állatkínzót Hágába citáljuk, akkor ez a területe a kérdéskörnek egy az egyben kiesik a terminológia megitéléséből. Ismét csak a jog szempontjából (ami talán nem önző egy szaknyelvi kérdésnél)

 

Kis Ádám>

 

Persze a gugli keresés sokmindent elárul, de tekintve, hogy ez egy köznyelvben pörgő téma, aminek alig van pontosan körülhatárolható szakmai alapja, ezúttal nyugodt szívvel elsiklanék felette. Csak azt mutatja meg, hogy köznyelvben hogy van elterjedve. Sokkal célravezetőbb lenne egy arányvizsgálat, ugyanis lefogadom, hogy az "emberiesség ellenit" író oldalak majdnem mind szakmaiak.

 

Az eredeti kifejezés a Hágai jogban keletkezett, a múlt előtti század végén. Csak azt mondtam, hogy a már más által említett német "Menschlichkeit" az ma is "emberiesség elleni."

Azt, hogy eredetileg is ez volt magyarul, nem nyelvi alapon állítom, hanem ezúttal tényleg jogi tapasztalatomra alapozok, ugyanis a második világháború utánig az "emberiség" mint nemzetközi jogi fogalaom ritka volt, mint a fehér holló. Azt pedig, hogy jogai legyenek, szinte kizártnak lehetett tekinteni. Ezért valószinűtlen, hogy akkor egy jogász (de bárki más is) ezt írta volna.