Kedves wayland_carruthers!

> (De olvastam olyan fordításokat és munkákat az interneten, ahol ez szerepel, kifejezetten olyan helyeken, ahol érdekükben áll, hogy ezt a kibővített bűncselekményfogalmat propagálják)

Nem értem melyik változatra akartál utalnil az "ez" mutató névmással. Én inkább az "emberiség elleni"-t hámozom ki belőle, de köznyelvi alapról én az "emberiség elleni" érzem szűkebbnek, mert ez kizárja a fókákat, az "emberiesség elleni" pedig nem.

> Talán lehet, hogy nem szaknyelv kontra köznyelv a kérdés, hanem jogászi belharc?!

Amíg a Complex Jogtárban több az "emberiség elleni", mint az "emberiesség" elleni, addig mindenképpen belső szaknyelvi harcról van szó.

> Ez azért lehetett, mert:
1. .. 2. .. 3.

Én magam egy 4. okot vetnék fel: csiszolódott, nem értelmét tekitve, hanem nyelvileg. Az már megállapítást nyert, hogy nem lehet a szeknyelvi fogalmat egy az egyben a köznyelvből levezetni: egy szaknyelvi fogalom mögé tartozik egy szakdefiníció*. Érthető tehát, ha egy hosszabb, kényszeredettebb hang-/betűsort, egy egyszerűbb, kevésbé mesterkélt vált fel.

A pontjaidhoz: az 1. lehet, hogy igaz, de az első megfogalmazás és a követők (pl. 1970-es évek) között egy generáció eltelt. A 2.-ben nem találok állítást (ha benignus vagyok, ez valami olyasmit jelenthet, mint az én 4.-em, csak senki nem hallott félre semmit: a "heferuuaru rea meneh hodu utu rea"-ból sem azért lett mára "Fehérvárra menő hadi útra", mert valaki is félrehallott volna valamit); a 3. pedig inadekvát, mert egy szakterminus jelentését nem a hangalakja definiálja.

* Megjegyzéseidből úgy veszem ki, hogy az "emberi(es)ség elleni bűncselekmény"-nek nincs szakdefiníciója, hiszen olyan nagy súlyt fektetsz te is arra, hogy mi a szó köznyelvi jelentése. Ez nagyon sajnálatos. A dolgot nem ott kell megoldani, hogy az értelmező kéziszótárt forgatjuk jogértelmezéskor, hanem a valamely kódex szabatos, _önmagában megálló_ definíciójából kellene kiindulnunk. Ekkor mindegy mit jelent a köznyelvben az "emberiség" ill. az "emberiesség".