Ismét kedves mindenki!
Igaza van mindenkinek, de úgy vélem nekem is és egyik sem zárja ki a másikat.
Valóban, az "emberiesség" szót önkényesen választották fordításnak, mert annakidején - mint mondtam - az emberiségre a szakma nem hivatkozott. Ezért a megkülönböztetés.
Most már értem, hogy mit akart LvT a tautológiával, de ezt visszautasítom, ugyanis azon kívül, hogy ezeket a dolgokat "emberiességnek" tanultuk, semmilyen magyarázatot nem kaptam hozzá. Amivel én indoklom, azt valóban nyelvészkedéssel hoztam össze magamnak, mert józan ésszel ezt az elmondottak alapján helyesebbnek érzem. Ha nem érezném helyesnek a megnevezést, akkor nem indokoltam volna meg, csak megjegyzem, hogy hagyomány ezt használni. Persze lehet mondani, hogy azért érzem helyesebbnek, mert jogászi szocializációm van, de hát ez van. Kinek mi...
(Pl: van olyan, hogy "kiadmányozás", amit mindenki a "kiadványozásnak" mond, és szerintem mégha van is nyelvi különbség, tök mindegy a dolog, akkor is, ha minden jogi papíron a kiadmányozás szerepel!)
Nyilván akihez a humanitás gondolata közelebb áll, az teljes mellbedobással érvel az "emberiség elleni" kifejezés mellett. Mivel nekem is tetszik, ezért mondom én is, hogy teljesen jól megvagyok vele, annak fenntartásával, hogy ha precízen kéne fogalmaznom, nem ezt használnám.
És nem azért, mert mindenféle dokumentumban ez vagy az ellentéte van fordítva, hanem mert szerintem ez a fordítás helyesebb.
(Azt sem egészen értem, hogy van-e olyan, akinek ez a szó: emberiesség nem tetszik? Szerintem teljesen érthető és még talán szép szó is)
Hogy miért bagatelizálom el az állatkínzásos dolgot?
Azért, mert amikor a konkrét esetek előkerülnek, akkor nem ezekre a cselekményekre indul az emberiesség elleni/emberiség elleni bűncselekményért eljárás. Bármelyiket választjuk is névnek, a másik ugyanúgy illik az állatkínzásra is. Mindkettő mindegyikre illik, ezen az alapon egyik sem erősíthető/támadható. Persze az is lehet, hogy most én értelmezem tágan az emberiség fogalmát.
Pusztán erre hoztam fel a római statútumot.
Amelynek azóta találtam nemhivatalos fordításait, sőt más statútumokat is Complexből, amelyek emberiség elleni bűncselekményekről szólnak, úgyhogy annak előrebocsátása mellett, hogy ezeket is emberek fordítják és én nem így fordítottam volna, egye-fene idézheti bárki.
(Megjegyezve persze, hogy a vita már egy ideje azon megy, hogy hozzunk példát fordításra, hogy így-vagy-úgy, nos, szerintem ez annyiban nem mérvadó, hogy a fordítást olyanok csinálják, akiket legalább ennyire megzavar vagy éppen teljesen hidegen hagy a vita) (Tudom, vesztésre állok, ezért mentegetőzöm:)
Én nem is az egyik fogalom használata mellett vagy ellen érvelek (mindkettő jó), csupán megjegyzem, hogy más-más háttértartalommal bírnak... számomra.
Végül: Persze, hogy arra akartam kilyukadni, hogy a "fajta" megnevezés a jó! Hiszen azt le is vezették a biológus szocializációjú kollégák :) Mindössze megjegyzem, hogy majdnem mindenki a "fajtiszta" kifejezést használja, ami (ha tudásom nem csal) majdnem értelmetlen kifejezés, hiszen talán az öszvéren, pár halon meg alsóbbrendű élőlényen kívül alig van rá szükség, hogy a fajok keveredésének hiányára utaljunk! Ezzel az erővel javasolhatnánk, hogy a "fajtatiszta" helyett a "fajtiszta" kifejezést használjuk. Na, erre kapna szívszélhűdést a gazdi!