Nem annyira nukleáris robbanásra, mint elszabadult láncreakcióra gondolok. Természetesen a nukláris robbanás valószínűsége az atomreaktorokban gyakorlatilag 0. 

 

'A nemesgazok a fold alol is kijonnek, a tobbi meg frankon beleoldodik a talajvizbe...."

 

A magreakciók során nem sok radioaktív nemesgáz képződik (talán a Radon kivételével), persze Helium keletkezik az alfa bomlások során, de az nem radioaktív. Mellesleg a nemes gázok nem túl veszélyesek az élővilág számára, mégha radioktívak is, mert nem épülnek be a szervezetbe.

 

A nukláris erőművekben a gondot a közepes rendszámú elemek (238/2 körüli rendszámúak a maghasadás miatt) okozzák, amelyek magában a bomlásban keletkeznek (jól ismert a Cs, Sr és a I izotóp), illetve a neutronbefogással felaktiválódó kis rendszámú elemek.

 

A talajvíz meg akkor számít, ha az erőművet a talajvízszint környékére visszük, de ez elsősorban megintcsak kiküszöbölhető geológiai probléma.

 

'Nem latom be, h a kornyezet, az elovilag es a lakossag megovasaban ez a modszer komoly elorelepest jelentene. Viszont a koltsegeket szerintem jelentosen megnovelne. Lentebb valamelyik pdf-ben amit belinkeltem, szerepel az eromu teljes terfogata.  (mar nem emlekszem, de jo nagy szam volt) Ennyi foldet nem kis melo kitermelni.'

 

Maga a reaktor nem túl nagy, a generátor sem. A hűtőrendszer már inkább. Az erőművek térfogatának nagy része levegő, illetve a reaktorokat védő "szarkofág". Na most pont ez utóbbira nincs olyan nagy szükség, ha az erőművet a föld alá visszük.

 

A föld kitermelése pedig nem olyan nagy tétel, ami sokkal jelentősebb, a terület geológiai feltárása, és a hűtőrendszer megoldása.

 

Ami miatt a föld alá vitel hasznos, az a containment problematikája. Azaz, ha valami gond adódik, akkor a radioaktivitás nem tud szóródni. Pont erről írtam az előző hozzászólásomban.

Wouldnotsayso