na nezzuk.
"A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak akik szerint az adott felfedezés felfordíthatja a tudományt.
A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól. "
ez olyan ertelemben igaz, hogy a reszecskek kozott informacio korrelacio van. ez az Einstein Podolsky Rosen paradoxon kimerese, es valoban paradoxon az alabbi feltetelek mellett:
1) a reszecskeknek van allapota, ami leirja oket
2) az allapotok kozott determinisztikus osszefuggesek vannak
3) nincs fenynel gyorsabb kommunikacio
1) elvetese valoban az objektiv valosag elveteset jelentene bizonyos ertelemben. 2 es 3 elvetese nem.
"Tudnak egymásról
A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban. "
lasd EPR. az utalas helyes, az interpretacio mese.
"Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram. "
ld 1). de hogy a hologramm hogy jon ide, azt nem tudom.
" hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha egy rózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét fél darab a teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben. Ha a darabokat tovább apírtják, minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A hagyományos fényképekkel ellentétben a hologram minden szelete az eredeti információ egészét tartalmazza. "
ha jol tudom, a hologram valoban elosztott tarolasu, azaz minden egyes resze az egeszrol tartalmaz informaciot, de nem tartalmazza az egeszet. azaz a ket kicsi rozsa informacioveszteses kodolasa a nagy rozsanak. hibas kozelitese. de hat ilyen szinte minden modern keptomoritesi eljaras is.
"A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet ez a megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építőkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat javasolt az Aspect-féle felfedezés értelmezéséhez. "
baromsag.
"Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kísérletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A szemmel nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem érzékeljük, mint a megfigyelő a halat körülvevő akváriumot. "
halandzsa.
"A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió. "
az elso mondat ok. a masodik halandzsa.
"A világegyetetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogénatomok protonjaival. "
ez viszont ures trivialitas. eddig is tudtuk,hogy minden osszefugg mindennel. ld gravitacio.
"Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra. "
rossz kovetkeztetes. attol, hog yminden osszefugg mindennel bizony mi megis darabolva ertjuk meg.
es amig nincs alternativa, marpedig a kutatok nem kivnalnak, addig ez igy is lesz.
"Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlékek tárolási helyét kereste. Évtizedek során sok tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy az emlékek adott helyhez kötöttség nélkül, a teljes agyban szétoszolva őrződnek. "
feligazsag. felig igaz, felig nem.
"A múlt század 20-as éveiben Karl Lashley rendkívüli jeletőségű kísérletsorozatban mutatta ki, hogy bármely részletét távolítja el a patkány agyának, képtelen megszüntetni a műtét előtt megtanult bonyolult műveletsorra vonatkozó emlékeket. Akkoriban viszont senki nem állt elő olyan magyarázattal, amely leírhatta volna ezt a "teljes egész a részletekben" jelenséget. "
viszont van egy csomo olyan kiserlet, amikor ha eltavolitottak egy allat vagy ember agyanak egyr eszet, vagy roncsolodott, akkor specifikusan serutl valamely kepessege. es vannak erre alapozott funkcionalis felosztasai az agynak. az agy tarolasa egyreszt elosztott, masreszt azert specifikus is.
"Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus tár. "
reszben valoban elosztott, de erre meg nem o jott ra. ez a neuronhalok egyik "alaptulajdonsaga".
"Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyiségének ötszöröse. "
ez butasag. az elosztott tarolas semmivel sem tomorebb ugy altalaban a nem elosztottnal. az agy tarolasi kapacitasa abszolut nem rejtely. 100 milliard neuron atlagosan 1000 szinapszissal boven kepes lenne ennyit tarolni akar binarisan is. gy.k. ez 100 trillio bit.
"Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az, amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi. "
az, hogy az agyra bizonyos holografikus elmeleteket dolgozzanak ki, hat jo. ez hozzajarulhat az agykutatashoz. a fizikai vilag holografikus "modellje" visoznt csak egy metafora. namost ezt meg raadasul ilyen vulgarisan osszekapcsolni az agymodellel az egy ektelen szelhamossag.
"Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevőkészülékek vagyunk a frakvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak. "
a szelhamossag fokozodik...
"Bohm és Pribram elméleteinek egyesítését, a holografikus paradigmaként emlegetett megközelítést sok kutató szkeptikusan fogadta, másokat viszont felvillanyozott. Néhányan egyenesen azt gondolják, hogy ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sőt általa a parapszichológiai jelenségek a természet részévé válhatnak. "
egeszen idaig...
no az ilyen emberek inkabb ne tudnanak a tudomanyrol semmit...
