Nem rég legyőzted a 35-t, innen akár már sétálva is megteheted a távot. Ezért kérdeztem akkor, miért nem inkább egy versenyen futottál ennyit, mert akár le is futhattad volna. Ne izgasd magad nagyon, menny oda, mint egy edzésre és legyél nagyon laza, élvezd a futást. Ne érdekeljen, hogy hányan előznek le, csak szép nyugiba fuss, figyeld a fákat, a virágokat a természetet. Azért magadra is figyelhetsz ! :) Nekem nagyon bejött ez a teljesen mindegy felfogás, a vidámság és a környezet figyelése. Lehet, hogy nem baj, ha egy kicsit fáj, ha fájdalom és küzdelem nélkül tesszük, akkor az talán már hétköznapi. Ezek a mondatok nem tekinthetők példának, hiszen vannak nálam jóval tapasztaltabb maratonisták is. Biztosan fog sikerülni, hiszen rengeteg munkád van benne, az pedig nem veszhet el, hajrá !

Ma találkoztam egy ismerősömmel aki teljesítette a Párizs Maratont. Azt mondta, hogy a tömeg miatt az elején képtelenek voltak tartani a tervezett tempót. Én nem ezért nem részesítem előnybe a nagyon nagy maratonokat, erre nem is gondoltam, inkább más veszélyek miatt nem vágyom ezekre a versenyekre.

Jó sok hülyeséget írok, nem ?