"Tudtommal a foton részecske jellegéről nincs közvetlen kísérleti tapasztalat. "
A részecske jellege abban tükröződik, hogy az energiája csak bizonyos nagyságú kvantumokban (h*f) tud megváltozni. Bár természetesen ez nem ugyanolyan, mintha pontszerű töltése is lenne, vagy kizárási elv is érvényesülne rá. (A nyugalmi tömeg hiányán is lehet filózni.)

"Az, hogy az ernyőbe becsapódáskor mi történik, hogy akkor olyan, mintha egy részecske csapódott volna be, az egészen más dolog, mivel ott nem terjedésről, hanem a becsapódáskor történő energiacseréről van szó. "
Így igaz. De éppen ezért nem is azt mondjuk, hogy a fény részecskeként terjed és hullámszerűen csapódik be, hanem fordítva, hullámszerűen terjed és részecskeként csapódik be (:-).

"Ezzel szemben, amit a részecskék hullámtermészetének neveznek, az nem elektromágneses jelenségen alapszik, hanem egy matematika segédeszköz (aminek persze attól még lehet kézzelfogható megjelenése is), maga a hullám valószínűségi hullám, nincs elektromos és mágneses természetű része, és tudtommal (ebben lehet, hogy tévedek) nem polarizálható a fényhez hasonlóan."
Ez viszont nem ilyen egyszerű. Mivel a valószínűségeket az objektív körülmények határozzák meg, ezért kell lennie a háttérben valamilyen fizikai kölcsönhatásnak. Nem feltétlenül az elektromágnesesnek (bár talán éppen annak). Mindenesetre a "valószínűségi hullám" (ugyebár NEM a valószínűség viselkedik hullámként, hanem bizonyos hullámok abszolút érték-négyzete határozza meg a lokális valószínűségi sűrűséget, ezért az idézőjel) jól ragadja meg annak a kölcsönható közegnek egy bizonyos tulajdonságát, azért működhet az elmélet.

**********
"Lehet, hogy en ertetelek felre, de azt amit irtal, nekem azt tunik, ki hogy te pusztan csak a fotonokra vezetted volna vissza azt, hogy interfenreciakepet kapunk ket nyitott resre, mig egy-egy nyitott res eseten nem, es hogy az atom tulajdonkeppen nem hullamszeruen ment at a resen, hanem ha szabad ezt ironom puskagolyoszeruen."

Csak azt fejtegettem, hogy erről a kísérletről sem látszik, hogy hogyan zárta volna ki pl. ezt a lehetőséget (sőt).

"Nem is ertem, hogy miert irsz olyanokat, hogy az eszelelt interferencia a fotonok altal zajlik, HISZEN a kiserlet soran az atomok gerjesztese opcionalis, akkor is kialakul az interferenciakep "
De nem is az az érdekes, hogy mi megfigyeljük-e a segédeszközként használt fotonokat, hanem az, hogy a kísérlet 2 féle konfigurációja közül az egyikben meghagyták az interferencia lehetőségét, a másikban pedig nem (hiszen az egyikben garantálni akarták az áthaladási út megállapíthatatlanságát, a másikban viszont pont, hogy megállapítani akarták). És ennek megfelelően az egyikben volt interferencia, a másikban pedig nem.

Hasonlattal élve, ha két edényt a közlekedő edények módjára összekötök egy csővel, akkor a vízszintek akkor is össze fognak függeni, ha éppenséggel nem nézek rá a csőre. Mert nem a ránézésem számít, hanem az, hogy megvan-e az átjárható összeköttetés, vagy nincs - vagyis a kísérleti konfigurációtól.

"HA nincsen fotonos gerjesztes es igy persze a dobozban sem tortenik semmi sem! (A foton gerjesztes egy trukk, amivel el lehet jatszani azt a bonyolult trukkot, amit irtam.) A fotonokkal valo kolcsonhatas NELKULI kiserlet az alap kiserlet, amiben VAN interferencia ha a ket lyuk nyitva van, es nincs ha csak egyik vagy masik."
Mint írtam, attól, hogy nincs egy harmadik félnek kisugárzott foton, még adott lehet a fényinterferenciával való atomok közötti kölcsönhatás lehetősége.

"A foton hullamterjedesenek korrekt leirasa is valoszinusegi hullam segitsegevel tortenik. Ebbol a szempontbol nezve nincsen kulonbseg az elektron es a foton kozott. Mindketto hullam leirasa valoszinusegi hullam. NINCS kulonbseg, es nem csusztatnak a fizikusok. "
Ha már a csúsztatásoknál járunk, ismételten leírom: a hullámmechanika NEM valószínűségi hullámokkal dolgozok. Ugyanis a valószínűségeket csak származtatjuk a szóbanforgó hullámokból!