nem lett vege csak kaptunk vagy 15.000 ev vakaciot.
az utobbi 3 millio evben meglehetosen szabalyosan kb 100.000 eves jegkorszakok es 10-20.000 eves felmelegedesek valtjak egymast.
A jegkorszakok eghajlata nagyon instabil, konnyen elofordul, hogy tizezer eves periodusokon belul 4-5 fokot valtozik a Fold atlaghomerseklete.
Az interglacialisok eghajlata joval stabilabb, a homerseklet valtozasa 1-2 fokon belul marad.
Ennek a periodicitasnak valuszinuleg csillagaszati okai vannak, a foldpalya bizonyos keringesi anomaliai miatt ( a fold ide oda dulongel nap koruli palyajan, mint egy reszeg ember) az eszaki es deli feltekere juto napsugarzas jelentos variacot mutat hosszu tavon, kulonoskeppen a sarkokhoz kozeli szelessegeken. ( Allitolag az eszaki felteke 60 szelessegi koretol felfele akar 10%kal is valtozhat par 10.000 eves tavlatban a besugarzas. Az ESZ 50-60 fok kulcsfontossagu a Fold eghajlata szempontjabol, mert itt talalhatoak a jegkorszakok alatt a nagy kiterjedesu jegsapkak, amelyek az egesz bolygo eghajlatat befolyasoljak. )
Ezeket a csillagaszati okokat, amelyeket en se ertek teljes egeszeben, hivjak Milankovich ciklusoknak. A neten jo sokat lehet roluk olvasni.

Viszont a fold tortenelmenek nagyobb reszeben nem voltak jegkorszakok, nem voltak jegsapkak. 6 millio evvel ezelott meg fak nottek az Antarktiszon.
A jegkorszakokat foldtorteneti mercevel nezve a kontinensek szerencsetlen pozicioja okozza. nevezetesen az, hogy van szarazfold a deli sarkon ( es az eszaki sarkkoron belul is) es az deli sark el van valasztva a meleg aramlatoktol egy korkoros hidegaramlattal. Masik szerencsetlen dolog, hogy az utobbi kb par tiz millio evben mind a panamai szoros mind a szuezi szoros lezarodott, igy megszuntek a kontinenseket kerulgeto aramlatok, amelyek az egyenlitoktol a sarkok fele szallithattak volna a meleget.
Emiatt a fold hoeloszlasa nagyon egyenetlen lett, kialakultak a jegsapkak. A jegsapkak miatt, pedig a fold altal visszavert feny mennyisege is megnott, pozitiv visszacsatolas.