CSALÁDBAN MARAD

Vitát váltott ki az Orbán-kormány bejelentése 1999 novemberében, miszerint a Horthy Miklós kormányzó által 1930-ban alapított és 1945 után megszüntetett Corvin-lánc kitüntetést ismét bevezetik. Akkor a közvélemény egy része a két világháború közötti korszak díszleteihez sorolta a díjat, s újabb bizonyítékát látta annak, hogy a Fidesz vezette kormányzat merre keresi szellemi gyökereit. A kitüntetésrõl végül nem a parlament, hanem miniszterelnöki rendelet döntött 2001 augusztusában. A kitüntetettekbõl álló tizenkét fõs testület tagjai nemrég megnevezték az úgynevezett Corvin-lánc ösztöndíjra érdemesnek vélt jelöltjeiket. Egyikük, Balogh János akadémikus saját fiát tartotta legméltóbbnak a havi nettó 500 ezer forintos ösztöndíjra, amelyet három éven át folyósít a költségvetés. Ha minden marad a régiben. SÁGHY ERNA írása.

--------------------------------------------------------------------------------

A Corvin-lánc kitüntetettjeit a mindenkori miniszterelnök választja ki a szellemi élet nagyjai közül. Egyes értelmezések szerint Orbán Viktor a maga számára hozott létre elitcsoportot, amelynek tagjaira tanácsadóként, illetve az állami protokollrendezvények (utóbb: monstre kampányrendezvények) díszvendégeként számíthat. Tizenkét díjazott alkotja a testületet, amely "a tudományok és a mûvészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és mûvelõdés fellendítésén munkálkodik, és õrködik a kitüntetés tekintélye felett". Ez az utóbbi sem elhanyagolható feladat. A kitüntetettek egy része és a kormányzati kommunikátorok mindent megtettek azért, hogy a Corvin-lánc ethoszát a köztudatba ültessék. Makovecz Imre a Magyar Nemzetben megjelent interjúban például kategorikusan elutasította a Horthy-rendszer feltámasztását sérelmezõ kritikákat, s költõi emelkedettséggel fogalmazott: "A Corvin-lánc sugárzó köre már fénye tündöklõ jellegénél fogva sem tûrheti a kiközösítést... A Corvin-lánc arra készteti viselõjét, hogy megtanuljon ragyogni... Ebben a társaságban egyik személyiség ragyogóbb, mint a másik."

ÉRTÉKSORREND

--------------------------------------------------------------------------------

A Corvin-lánc Testület tagjai (zárójelben ösztöndíjasjelöltjük):
Oláh György Nobel-díjas kémikus (Molnár Árpád kémikus)
Lovász László Wolf-díjas matematikus (Tardos Gábor matematikus)
Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész (Szmrecsányi Boldizsár szobrászmûvész)
Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató (Szép Gyula zenetanár)
Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatõr (Szaladják István operatõr)
Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzõ (Durkó Péter zeneszerzõ)
Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológus (Balogh Péter ökológus, földrajztanár)
Lámfalussy Sándor közgazdász bankár, az MTA külsõ tagja (Oblath Gábor közgazdász)
Lukács János (John Lukacs) történész (Fodor Mihályné történettudományi folyóirat-alapító)
Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a Magyar Mûvészeti Akadémia elnöke (Vörös Gyõzõ egyiptológus)
Szabó Magda Kossuth-díjas író (Háy János író, költõ)
Teller Ede atomfizikus (Tóth Eszter atomfizikus

Balogh János akadémikus egy tavaly októberi rádióinterjúban a következõt mondta a Corvin-lánc Testület tagjairól: "Elsõsorban emberek, tehát humanisták, istenhívõk, magyarok, mert magyarnak érzik magukat, és csak ezután jön az a tudományos vagy egyéb mûvészeti eredmény, ami miatt megérdemelték (a kitüntetést)." Ez az érték(sor)rend nem azonos a Corvin-láncról szóló törvény szövegével, amely világnézeti hovatartozásra vonatkozó kitételt nem tartalmaz, csak annyit: "azon magyar és külföldi állampolgár részére adományozható, aki a magyar tudomány és mûvészet, valamint a magyar oktatás és mûvelõdés fellendítése terén kimagasló érdemeket szerzett." A professzor nyilatkozata inkább a kiválasztás szempontjaiba enged betekintést.

A Corvin-lánc Testület tagjai semmiféle anyagi juttatásban nem részesülnek. Balogh János errõl azt mondta a rádióban: "Rendkívül bölcs, és a mai elviselhetetlen anyagiasság ellen szól az, hogy ezzel a díjjal semmiféle pénz nem jár. Ez nemcsak azt hozza magával, hogy talán kevésbé irigylik azoktól, akik megkapták, hanem azt is jelenti, hogy ha te a hazának dolgozol, vagy fõképp a hazának dolgozol, azért pénz nem jár, csak megtiszteltetés."

PROTOKOLLKÖRÍTÉS

--------------------------------------------------------------------------------

Ám nem mindegy, hogy e kitüntetõ címet ki hogyan használja. Ugyanis a megtiszteltetés mellé jár egy fontos jogosítvány, amely valódi súlyt ad a testület tagjainak. Minden Corvin-lánc díjas jogosult "háromévente javaslatot tenni egy-egy általa kiválasztott kiemelkedõ tehetségû fiatal tudományos képzésének, kutató és alkotó munkásságának, illetve mûvészeti képzésének és mûvészi alkotó tevékenységének támogatására... a támogatás nem haladhatja meg a havi nettó 500 000 forint összeget, és legfeljebb három évre nyújtható." (Részlet a rendeletbõl.)

A kitüntetést két részletben, tavaly augusztusban és decemberben osztották ki. A második alkalommal nagy állami protokollkörítéssel alakult meg a testület. Elnökévé Nemeskürty Istvánt választották. Az adminisztratív ügyek intézésére hivatott Corvin-lánc Iroda vezetésével Schmidt Máriát bízták meg, aki akkor már több kormányfõközeli posztot töltött be. (Miniszterelnöki fõtanácsadó volt, emellett az újonnan gründolt XX. Századi Intézet igazgatását s a Terror Háza Múzeum fõigazgatói tisztét is õrá bízta Orbán Viktor.)

Az iroda egyébként nem önálló szervezetként, hanem a Kulturális Fõtanácsadói Titkárság részeként funkcionált a Parlamentben. Valójában a Terror Házának a nagyasszonya irányította az ügyeket. Még a testület decemberi megalakulásakor elhatározták, hogy legkésõbb januárban minden tag megnevezi jelöltjét a rendeletben megjelölt különösen nagy összegû ösztöndíjra. Januárban még egyszer összeültek a Corvin-lánc kitüntetettjei - illetve közülük azok, akik Magyarországon élnek vagy éppen itthon tartózkodtak -, ám az ösztöndíjosztás késett.

Nemeskürty István elnök a testület mûködésérõl ezt mondta lapunknak:

- A díj ünnepélyes átadásán túl nem történt semmi a Corvin-lánc ügyében. Praktikus kérdésekrõl szóló ügyrendi ülésünk nem volt. Az ösztöndíjak finanszírozására közalapítványt kellett volna létrehozni. Ez nem történt meg. Az adminisztratív teendõk intézésére pedig önálló költségvetéssel és munkatársakkal mûködõ irodára lett volna szükség. Mindezt leírtam Schmidt Máriának, de választ nem kaptam. Nem mûködött közöttünk a kommunikáció. Benyomásom szerint a választások elõtti lihegõ izgatottságban ez az ügy is háttérbe szorult.

A jelölés végül mégis megesett, s május elején, már a második választási forduló után a névsort közzétették a napilapok. Az ösztöndíj összegét és odaítélését tényként kezelték. Ám az eljárásba hiba csúszott. A miniszterelnöki rendelet szerint minden javaslatot jóvá kell hagynia a testületnek. Ezt nem sikerült összehívni. Május végére meghirdettek ugyan egy összejövetelt, de a választás második fordulója után a tagok faxot kaptak Schmidt Máriától: "A május 25-i ülés elmarad." Indoklás nem volt.

Azt sem vitatta meg tehát a Corvin-lánc Testület, hogy ildomos-e Balogh János akadémikus professzor javaslata, hogy fiát, Balogh Péter ökológust jelöli a három év alatt összesen 18 millió forinttal járó ösztöndíjra.

Akadémiai forrásból megtudtuk, hogy tudományos körökben általános megdöbbenést keltett az ügy. Apa és fia ugyanis az állatrendszertannal, állat- és faunaismerettel foglalkozó Zootaxonómiai Kutatócsoporton belül önálló, kétfõs "szigetet" alkot. Gyakran együtt is publikálnak, így nem lehet teljes mértékben elkülöníteni egymástól apa és fia tudományos teljesítményét. Sokan úgy tartják: a magyarországi tudományos életben számos, Balogh Péternél érdemesebb jelölt akadt volna. Ráadásul õ, 51 éves korával aligha sorolható a "fiatal kutató" kategóriába. Ez még visszatetszõbbé teszi azt a gesztust, hogy Balogh professzor a Corvin-lánc testületi tagságát családtagjának menedzselésére használja fel. Balogh Pétert egyébként olyan csendes, visszahúzódóan munkálkodó kutatóként ismerik, aki sokat publikál, de tartózkodik a közszerepléstõl.

Szerettük volna megkérdezni a javaslat indítékairól Balogh János professzort, de õ indulatosan elutasított bennünket.

Corvin-lánc más kitüntettjei egyébként éltek azzal a lehetõséggel, hogy három évnél rövidebb idõre is lehet ösztöndíjast jelölni. Nemeskürty István úgy látja:

- Az összeg nagysága miatt nem tartom ízlésesnek, hogy egy évnél hosszabb idõre ítéljük meg az ösztöndíjat.

Tudomásunk szerint hasonló okból jelölte szintén egy évre ifjú zeneszerzõ kollégáját Szokolay Sándor.

- Balogh János jelölésével nem értek egyet - mondja határozottan Nemeskürty István. - Rettenetes szégyentõl mentesült a testület azáltal, hogy az ügy elakadt. Ezt a jelölést vissza kellene vonni.

HIVATALI HÁTTÉR

--------------------------------------------------------------------------------

A kifizetés elvileg januártól esedékes. Ám információink szerint még egyik ösztöndíjas sem kapott a pénzbõl. A régi iroda munkatársai közül már senkit nem találni. Schmidt Mária nem állt szóba lapunkkal, így kérdéseinket neki sem tudtuk feltenni. Az új kormányzat apparátusa most alakul, senki sem tudja, milyen szervezeti keretek között, ki foglalkozik majd a Corvin-lánc ügyével. Nincs már és nincs még felelõs. Az Orbán-kormány egyik utolsó intézkedését - mely szerint a Corvin-lánc Testület költözzön a Sándor-palotába, s vegye használatba a Corvin-termet és a körülötte lévõ irodákat - a Medgyessy-kormány egyik elsõ intézkedésével eltörölte.

- A kitüntetést nem vonjuk vissza, mert ennek nincs értelme, de a Corvin-lánc ügye most nem szerepel a prioritásaink között - mondta kérdésünkre Gál J. Zoltán kormányszóvivõ.

Nemeskürty István szerint szükség lenne a kitüntetésrõl szóló rendelet módosítására. Õ a mindenkori köztársasági elnök hatáskörébe helyezné a Corvin-láncot, megtartva a miniszterelnök jogát a jelölésre. A testület mûködéséhez az államfõ apparátusa adna hivatali hátteret.

Talán azt is érdemes lenne kikötni, hogy a testület tagjai közvetlen családtagjaikat nem jelölhetik az ösztöndíjra. Biztos, ami biztos.

kaanga