A Sógun is eléggé "történelmi" regény, a szereplők nagy többsége valóban létezett, más néven.
(a szerző szvsz azért változtatta meg a neveket, hogy a cselekmény érdekében össze tudjon vonni valós személyeket eggyé, eseményeket felcserélhessen stb.)

Annak a folyamatnak az ábrázolása tetszett nagyon -ebben zseniális-, ahogy az angol főhős fokozatosan megérti a japánok gondolkodásmódját.
Szvsz a Sógun "intellektuálisabb" regény, mint Sioracék kalandjai.

Merle sorozatában az nem tetszett sok pozitívum mellett, hogy sokszor csak arról szólt, melyik Siorac hogy fűzi f@szára a nőket huszasával. Mindig mindenhol beszerez legalább egy szeretőt azonnal, akármerre jár, néha többet is egyszerre, nekem sokszor úgy tűnt, a regény váza nem a történelmi események, hanem a Sioracok túlfűtött nemi élete. Ez ami "lektűrös" és valószínűtlen benne. Hány olyan női szereplő van a sorozatban (királynők leszámítva) amelyikkel egyik Siorac sem feküdt le?
Merle amúgy tényleg alapos a történelmet illetően!