A zenész megy a saját feje után. Ha valaki elvár tőle valamit, az a lemezkiadó, feltéve, ha ott a szerződés a következő lemezre. Solarisékat nem ismerem személyesen, de egyéb "szakmabeliek" (kicsik-nagyok) sokszor megsértődnek a hallgatói visszajelzésekre. Változtatni kockázatos, és olyan emberek, akiknek ebből KELL megélniük, nem megy bele bizonytalanba, inkább a langyosvíz (lásd: Omega, 100folk, meg a teljes Hollywood...).

Amit a 2. bekezdés elején írtál, az egy ideális állapot. Feltételezi a hallgató nagyon pozitív hozzááláását, ami annyit tesz, hogy amit hall, arra odafigyel, és alkalmas a befogadására. Ugyanakkor az előadó húzhatja a közönség ízlését felfelé is - bár erre nem sok példa van ;)

(ja, és mindenhova: szerintem)