Jó.
A helyes válasz az, hogy a pontszerű megfigyelőnek az optika tárgyfelőli főpontjába kell becsücsülnie ahhoz, hogy a fényképnek megfelelő takarási viszonyokat lásson.
Mivel nem válaszoltál, most kénytelen vagyok két gondolati ágra szakadni. Ettől szerettem volna magamat megkímélni.
Ha helytelen választ adtál volna, akkor megkíséreltem volna körülírni, hogy az optikai főpontok nevű fiktív geometriai fogalmak mit jelképeznek, és milyen célból kerültek bevezetésre.
A következő kérdés az lett volna, hogy ha a pontszerű megfigyelő el akar fordulni úgy, hogy a látóterében maradó térbeli tárgyak takarási viszonyai ne változzanak, akkor hogyan kell elfordulnia, milyen feltételt kell betartania.
Erre az lett volna a helyes válasz, hogy helyváltoztatás nélkül kell elfordulnia.
A záró kérdés az lett volna, hogy az előbbitől eltérő helyzetű fényképezőgéphez képest hova csücsüljön a pontszerű megfigyelő, ha ismét a fényképnek megfelelő takarási viszonyokat akar látni.
Erre az lett volna a helyes válasz, hogy ismét a tárgyfelőli főpontba kell csücsülni.
Ezek után levontam volna a konzekvenciát, hogy az ismételt tárgyfelőli főpontba csücsülés nem jelenthet helyváltoztatást, mert akkor egyből megváltoznak a takarási viszonyok, tehát a tárgyfelőli főpontnak helyben kell maradni.

Igyekeztem elég világosan fogalmazni, nem tudom, hogy sikerült-e.