Sükösdg: A járó kronó fékezi a futóművet. Ez a billegőnél (a gátkeréknél) kisebb nyomatékot, és így kicsit kisebb lengésszöget jelent. Ez a korszerű werkeknél számottevő járásidő eltérést nem okoz, alig észrevehető. Az ugró számlálós kronóknál ráadásul nem egyenletes ez a nyomaték (a legtöbb régi werknél ugró percszámláló van, amit percenként emel át a másodperckerék, valahogy így:
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
), átemeléskor jóval nagyobb a fékező erő, ha a werk lejárófélben van, és már bágyadtan leng a billegő, akkor látni is rajta, hogy ilyenkor lelassul. Megálni is ebben a pozícióban fog, és ahogy TE_O is írta, ilyenkor kikapcsolva a kronót valóban elindulhat a werk, és még jó pár órát járhat. Ilyen werk a 7750 is (ott a percszámláló ugró, de az óragyűjtő már a percgyűjtő kerékről folyamatosan van meghajtva), de például a régi Breitling Cal.11-nél az óraszámláló is ilyen, ugró megoldású. Ellenben a ma gyakran használt Dubois-Dépraz modulok, ill. a szitén elterjedt ETA 2894-2 esetén mind a perc, mind az óragyűjtő folyamatosan halad. Ezek a konstrukciók kissé nagyobb, de állandó terhelést jelentenek a werk számára. Amúgy bármily meglepő, de önmagában az, hogy a kisebb nyomaték miatt kisebb lengésszöggel jár a billegő, az nem jelent egyértelműen sietést v. késést, bármelyik jelentkezhet, ez a konstrukció, a kivitel és főleg a hajszálrugó jellege, tömege stb.. függvénye. A hajszálrugó egyik irányban ugyanis "kitekeredik", kitágul, és ilyenkor - ha súlypontját egy pontra v. egy gyűrűre redukálva vizsgáljuk, akkor az kijjebb kerül, vagyis elvileg a billegő/hajszálrugó rendszer tehetetlenségi nyomatékát növeli, "nehezebbnek tűnik" a billegő, ez kését okoz. De a másik irányú féllengésnél a rugó "betekeredik", ilyenkor sietés jelentkezne, de ez a két hatás nem egyenlő, és nem is lineáris. Ezért is tér el a lengésszög függvényében kis mértékben a lengésidő. De jól megtervezett és eltalált rendszernél (és a 7750 ilyen!) ez a két hatás csaknem egyforma, és szépen kioltja egymást. Beleszól a képbe az is, hogy a billegő átemeléskor (vagyis amikor a horgonyt kiemeli, majd az nyomatékot ad át neki) nem izokron, vagyis nem független módon leng. A horgony nyugvásból való kiemelése erőt igényel, energiát von el a billegőtől, ilyenor az lassul, majd a nyomaték átadásánál gyorsul. Ezen lassulás-gyorsulás pedig függvénye a gátkeréken mérhető nyomatéknak - itt is beleszól a kronórész járatása. Ezen hatásokat erősen befolyásolja a gátszerkezet minősége, a súrlódások is, egy jó minőségű óránál állandóak és kisebb mértékűek a veszteségek. És persze a billegő csapágyain mért súrlódás is lényeges, minél jelentősebb, annál erősebben befolyásolja az óra járását a hajtónyomaték nagysága, vagyis a rugó felhúzottsága v. éppen a kronó járatása. Nem véletlen, hogy a hajóórákból soha nem tűnt el a kiegyenlítő csiga a lánccal, ha igazi kronométer pontosságot akarunk, akkor nem lehet eltekinteni a hajtónyomaték valóban állandóvá tételétől!

NyikolaiII: A mutatók beszerzése még nem igazán áll sehogy sem. Helyesebben már ki lett nézve készlet, csak még megrendelve nincs. De ez nem lesz túl nagy gond - a korona rázósabb, de majd azt is megoldjuk. Fő az optimizmus! ;)))

ORAGYUJTEMENY