Szóval eljutottam. És alig 2000FT-ból megvolt az utiköltség. :)) És nagyon izgis volt az út!!!

A részletek:
- márc. 15-én nálunk ünnepnap, de az osztrákoknál sima szombat. Utiköltségre nem volt kedvem költeni túl sokat, de kíváncsi is voltam, ráadásul semmi dolgom nem volt aznap. Régi bevált módszerhez nyúltam - autóstopp. (Miskolcról)
reggel 6-kor álltam ki a városhatárhoz. Az indulás volt nehéz, egyébként gyorsan haladtam. Leszámítva, hogy a fővárost át kellett metrózni + buszozni, szinte ingyen eljutottam Pandorfba 1:30-ra 4 kocsival.

Ott:
Az üzletek pont az autópálya mellett vannak, eltéveszteni lehetetlen. Kismillió üzlet, nagy választék. Mivel mindenhová bepillantottam ami érdekelt és 5-kor volt zárás, elég gyorsan ment az idő. Röhögtem, hogy szinte több volt a magyar mint az osztrák. Első célpontom a Nike volt. Na itt volt sok érdekes dolog, csak épp az nem amit kerestem (Air Max, ami itthon 30e). Mindegy, továbbáltam a Ralph Lauren-be. Itt már alig volt magyar, talán mert a márka kevésbé ismert, vagy az árak? Hmmm. Tény, hogy hosszú válogatás után vettem pár ruhát. Elkérik az árát (viszont még mindig nem drága), de nagyon jó minőség. A többi üzletről annyit, hogy itt mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt. Érdemes megnézni. Az jár jól, aki felpakolja a családot/haverokat és rászán 1 napot. Főleg ruha van, de láttam pl. bonbon üzletet és kerékpárboltot is. Természetesen van kajálda is a megéhezett vándornak. Szóval műszaki cikkeket ne keressetek. Az árakról annyit, hogy szerintem reálisak, drágának nem mondanám. Viszont sok akciós cucc van nagyon jó áron. De aki kicsit szeretne belemerülni a vásárlásba, javaslom fejenként legalább 200 eu legyen a tárcában :))
A MWST visszatérítést teljesen elfelejtettem megtudakolni, akinek van tapasztalata, adhatna infot, hogy megy manapság...

A visszaút:
-Nem sokkal 5 előtt álltam ki stoppolni hazafelé, hamarosan fel is vett egy budaörsi srác, aki a keletiig bevitt. Ezúton is köszönet érte! Viszont este már nem nagyon vesznek fel, tehát onnan vonattal jöttem Miskolcig. Éjfél előtt itthon voltam. Hogy megérte-e? Határozottan igen! Az az érzésem, hogy nem utoljára jártam ott.