A Fidesz - Magyar Polgári Párt májusi kongresszusán várhatóan fontos döntést hoz a magyar politika polgári oldalának integrációját illetően. Kövér László, az országos választmány elnöke a Magyar Nemzet 2003. január 25-i számában megjelent interjúban olyan koncepciót körvonalazott, mely szerint a párt megpróbálja legalább részben integrálni a polgári körök tagságát, s ezáltal válik valódi néppárttá. A magam részéről egy alternatív megoldást szeretnék felvázolni. Bizonyos értelemben az ellenkezőjét szeretném indítványozni, mint amit a Kövér László: a polgári körök hozzanak létre egy átfogó politikai szervezetet, mondjuk a vezető polgári kör nevét átvéve Szövetség a Nemzetért néven, és ehhez csatlakozzon a Fidesz-Polgári Párt.

Az első érvem ezen megoldás mellett alapvetően lélektani jellegű. Kövér László azt mondja, hogy “a polgári körök tagjai... egy kisebb részének” át kell lépni egy lelki küszöböt, és “aktív közéleti szerepvállalásukat” “pártszerű formában” is folytatniuk kellene abban a pártban, mely az általuk vallott értékeket képviseli. Magam sem voltam semmiféle párt tagja, és ezt nehezen tudom másként elképzelni. Ennek egyik oka a múltba vezet vissza. Még abban az időben nőttem fel, amikor a párt még a Párt, a kommunista párt volt. De nemcsak magam, hanem Magyarország lakosságának nagyobbik része is ebben az időszakban szocializálódott, s noha teljesen igaza van Kövér Lászlónak, hogy indokolt lenne átlépni ezt a lélektani küszöböt, magam is haboznék, s teljesen biztos, hogy amiképpen 2002. április 13-a és október 23-a sok százezernyi felvonulója közül a polgári körök struktúrájába is már csak egy kisebbség integrálódott, Fidesz-tag még kevesebb lenne. A küszöb akkor is létezik, ha a múlt lekűzdendő öröksége csupán - s vele számolni a politikusnak kötelessége. A másik ok már az elmúlt egy tucat év tanulsága. Ha 1988-ban beléptem volna a Magyar Demokrata Fórumba, 1996-ban megbántam volna. Ha ekkor csatlakoztam volna a Magyar Demokrata Néppárt tagjaihoz, legkésőbb 2002-ben bántam volna meg. Most jó szívvel magam a Fidesz mellett állónak érzem, de ha visszagondolok a párt 1990-91. évi politizálására, a legkevesebb azt mondani, hogy elbizonytalanodom. A rendszerváltoztatás utáni időszak pártjai még nem olyanok, melyek annyira stabil értékrendet és ehhez adekvát politizálást képviselnek, hogy hozzájuk csatlakozva az ember nyugodtan elmehetne antropológiai kutatásokat végezni egy polinéz szigetecskére vagy misszionáriusnak a dzsungel mélyére, s öt év múlva visszatérve sem kellene aggódnia, hogy jó helyen van-e.

A második érvem az, hogy egy ilyen szövetség integrálni tudná azon pártokat és politikai szervezeteket is, melyek önállóságukhoz láthatóan a végsőkig ragaszkodnak, mint a Magyar Demokrata Fórum. Ennél még nagyobb súllyal eshet a latba, hogy ilymódon megőrződhetnének olyan hívószavak, mint a “kisgazda”, “kereszténydemokrata” vagy “szociáldemokrata”, melyekre feltétlenül szükség lenne: kétséges, hogy csak a “polgári” gondolat jegyében akár hosszú távon is érzelmileg integrálni lehetne az ország nagyobbik felét. Mindig lesz parasztember, aki a kisgazdákat keresi a szavazólapon és lesznek munkások, akik a szociáldemokraták kedvéért voksolnának a Szövetség a Nemzetért jelöltjére. A “Szövetség a Nemzetért (Fidesz - Magyar Polgári Párt, Magyar Demokrata Fórum, Kereszténydemokrata Szövetség /vagy Néppárt/, Történelmi Szociáldemokrata Párt, Lungo Drom és /mondjuk/ 2341 polgári kör)” hosszú név lenne a szavazólapon - de talán megérné ezt vállalni.

A harmadik érv szűken gyakorlati: a Szövetség a Nemzetért néhány fős vezetői testülete - éppúgy mint teljes, hosszú neve - egészében a magyar társadalom minden korábbinál szélesebb rétegei számára jelenthetne vonzóerőt. Oda talán a Fidesz is delegálhatna olyan politikusokat, akik visszautasítottsága viszonylag alacsony a párttal nem szimpatizálók, sőt akár azzal szemben állók körében is, mondjuk sikeres önkormányzati vezetőket. A következő kormány miniszterelnökét ettől még hívhatják Orbán Viktornak, ahogy szerintem hívni is fogják. Neki, mint a polgári oldal legkiemelkedőbb politikusának igen sok támogatója mellett az elutasítottsága is igen magas, hisz máig rá irányul a kormánypárti média össztüze. A polgári politika képviselete szempontjából talán hatásosabb lehetne egy egy elnök által képviselt pártnál (akárki is legyen a Fidesz elnöke) egy testület által vezetett szövetség.

Negyedik érvem a választások előkészítésére vonatkozik. A polgári körök bázisán kialakított politikai egység lehetővé tenné egy, az amerikai politikában kipróbált és bejáratott intézmény alkalmazását. Az előválasztásokról van szó. Magam a polgári körök mozgalma nagy kudarcának éreztem a 2002. évi önkormányzati választások kimenetelét. Azon a településen, ahol magam is élek, sem volt képes a helyi polgári kör egyetlen polgármesterjelölt mögé felsorakozni, ami a szocialista jelölt választási győzelmét eredményezte: először a rendszerváltoztatás óta. Úgy vélem, hogy néhány héttel a (helyi vagy országos) képviselőválasztások előtt a Szövetség a Nemzetért képes lenne megszervezni és lebonyolítani egy teljesen szabad előválasztást, melyen a polgári oldal szimpatizánsai vennének részt (ha esetleg nem is kizárólag, de mindenképpen döntően), és ily módon ki lehetne választani a fideszes, kereszténydemokrata, szociáldemokrata, független és a többi jelöltből azt, akinek a legmagasabb a támogatottsága az adott körzetben, s a valódi választásokon már csak ő indulna, maga mögött tudva a teljes polgári oldal támogatottságát. (Ennek megvalósítására szerintem nemcsak a Fidesz mostani szervezete, de reménybeli struktúrája sem lenne képes.) Ez a megoldás egyszerre valósíthatna meg egy, a korábbinál erősebb demokratikus eljárást a politika befolyásolására, s hagyna teret a politikai eliteknek. A pártlista megegyezéses összeállítása az ő kezükben maradhatna a jövőben is, s feltehetően a mai politikusok aspirálnának legnagyobb számban a képviselőjelölti tisztségre is.

Tehát a polgári körök és a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetőinek megfontolásra javaslom a következőket: ahelyett, hogy a Fidesz megpróbálja a polgári körök mozgalmának lefölözésével megerősíteni saját struktúráit, s a távolabbi jövőre halassza a szélesebb politikai egység megteremtését, hozzon létre a Szövetség a Nemzetért polgári kör Szövetség a Nemzetért néven egy politikai szervezetet a polgári oldal erőinek integrálása céljából. Ajánlja fel a csatlakozást ehhez a polgári oldal pártjainak és minden polgári körnek. Elnevezésében és vezetői testületében őrizze meg azt a sokféléséget, mely az ország minél nagyobb részét képes megszólítani, és a politikai cselekvésben a sokféleségből legyen képes ütőképes egységet kialakítani. A választásokon a Szövetség a Nemzetért az egyes választókörzetekben az előválasztásokat megnyert jelöltekkel, illetve a tagszervezetek közti megegyezés révén kialakított országos listával és programmal induljon.