Akkor áll két esemény kauzális kapcsolatban, ha az egyik lehet oka a másiknak. Vagyis, ha időszerűen, vagy fényszerűen vannak elválasztva. Vagyis, ha az egyik a másik fénykúpjának belül van (ide értve annak határát is). Vagyis, ha az egyik eseményből a másik legfeljebb fénysebességgel elérhető. Ekkor vonatkoztatási rendszertől független az, hogy melyik esemény történt előbb. Minden más esetben létezik olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben az egyik esemény időben megelőzi a másikat, meg olyan is, amelyből néze ez fordítva van. És persze olyan is, amelyikben e két esemény egyidejű. Ekkor tehát nem mondhatjuk, hogy az egyik esemény oka a másiknak. E helyett azt mondjuk, hogy ez a két esemény térszerűen van elválasztva egymástól.

Az EPR paradoxonban szereplő spinek iránya közti korreláció 100%-os, tehát nem valószínűségi jellegű. Ha én megmérem az egyik foton spinjét (polarizációjának az irányát), akkor teljes biztonsággal meg tudom mondani, hogy a másik fotonnak mi a polarizációja. Tehát adott esetben közölni tudom, hogy a tőlem esetleg több fényévnyire lévő másik foton polarizációját milyennek méri (mérte, fogja mérni) egy ottani megfigyelő. De sem azt nem mondhatjuk, hogy az én mérésem okozta az ő eredményét, sem fordítva. Egyszerűen ez így van.
Nem is lenne ez egyébként érdekes dolog, ha a mérés amúgy nem lenne valószínűségi jellegű. Pl ha egy kalapból egy fehér golyót és egy fekete golyót húzok ki én és a barátom, és zsebretesszük anélkül, hogy megnéznénk, hogy melyiket húztuk, akkor miután a barátom elment pár fényévnyire tőlem, kiveszem a zsebemből a golyót, és tögtön tudom, hogy a barátomnál milyen van. Az EPR paradoxonban azonban az az érdekes, hogy csak a mérés pillanában "válik fehérré, vagy feketévé a golyó", de ez a korreláció akkor is ugyanígy van, mint a klasszikus esetben. Tehát két, egymástól térszerűen elválasztott véletlenszerű esemény 100%-osan korrelál egymással.
Részleteket ld. R.P. Feynmann: Mai fizika 9. kötet 90. oldal (109.3 A pozitrónium szétsugárzása).