Majd holnap leírom Sztrovacsek kórtörténetét részletesen, mert a cicadoki egyszer kinyomtatta nekem a gépükből az adatlapját. Röviden annyi a történet, hogy Sztrovacsek és Cicvarek testvérek, 2000 októberében kerültek hozzám. Akkor még nagyon picikék, talán egy hónaposak voltak, de muszáj volt elhoznom őket, mert különben kiírtották volna szegénykéket. :-((( Azelőtt sosem volt macskám és a legmagyobb gyerekkori álmom vált valóra a két kiscicával, ehhez mérten tahát elég nagy rajongással fogadtam őket. Mivel fogalmam sem volt, mit kell csinálni egy (pláne két) kismaccsal, a hozzámkerülésük után rögtön elvittem őket a közeli állatorvaoshoz, aki adott nekik féreghajtót, megnézegette őket, és megbeszéltük, hogy mikor viszem őket oltásra. Ezután nem emlékszem pontosan, hogy mikor kezdődtek a problémák, de már az első oltás után. Sztrovacsek nem evett, lázas volt, hatalmasra dagadtak a nyirokcsomói és egyszer még gennyes orrfolyása is volt, azt hiszem. Kapott mindenféle gyógyszert (majd megnézem pontosan, hogy miket), mindennap vittem az orvoshoz, de csak nem javult. Aztán a vérvizsgálat után kiderült, hogy FeLV +. Akkor a doki az mondta, hogy el kell különíteni Cicvarektől, ami persze jogos és ésszerű, de majd megszakadt a szívem, mikor Cicókát átvittem egy barátnőmhöz. Aztán két nap múlva az én ügyes kiscicám hazajött. :-))) Így maradtak együtt. Azóta kiderült, hogy Cicvarek FeLV tesztje negatív és megkapta az oltást is. Sztovacsek is helyrejött, bár még két nagyon rossz időszaka volt és egyszer még infúziót is kapott. De a tavaly januári oltások óta szerencsére nem kellett dokihoz mennünk és remélem, hogy ez még sokáig így marad.