2. RÉSZ!!!

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

21. Veszélyes helyek jelölése
A veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készüléket akár útkereszteződésben, akár útkereszteződésen kívül el szabad helyezni. A fényjelző készülék lencséjében a veszélyre utaló jelkép (pl. gyalogos körvonal rajza) elhelyezhető. A fényjelző készüléket az úttest mellett a jobb oldalon vagy az úttest felett lehet elhelyezni, a jobb észlelhetőségnek megfelelő módon. Az ilyen fényjelző készülék elhelyezése esetén a veszély jellegére utaló megfelelő veszélyt jelző táblát - ha ilyet a KRESZ tartalmaz - a veszélyes hely előtt az úton el kell helyezni.
22. Váltakozó irányú forgalom szabályozása
22.1. A váltakozó irányú forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék kizárólag az 5. pontban meghatározott módon kialakított úton alkalmazandó. A készüléket az út elején, továbbá legalább egy kilométeres közökben, annak teljes hosszában, minden forgalmi sáv fölött, mindkét irányban el kell helyezni.
22.2. A 22.1. pontban említett fényjelző készülékek működésének olyannak kell lennie, hogy forgalmi sávonként külön-külön, de egy forgalmi sáv fölött az összes fényjelző készülék csak együttesen legyen kapcsolható, és
a) előbb az egyik irányba zöld, a másik irányba piros,
b) majd az egyik irányba villogó sárga, a másik irányba piros,
c) azután mindkét irányba piros,
d) végül az egyik irányba piros, a másik irányba zöld
fényjelzést adjanak. A mindkét irányba piros fényjelzést, az egyik irányba zöld fényjelzésre átkapcsolni csak akkor szabad, ha előzőleg az út ellenőrzésével meggyőződtek arról, hogy az ellenkező irányból behajtó járművek az utat elhagyták, és az úton elakadt jármű nincs.
VI. fejezet Gyalogos- és kerékpáros forgalom szabályozása
23. Gyalogosforgalom
23.1. Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők - napszaktól függetlenül - legalább 50 méter távolságból felismerhetik.
23.2. Gyalogos-átkelő-hely kijelölésével együttesen figyelembe kell venni
- a gyalogos- és gépjárműforgalom nagyságát,
- a gyalogosforgalom biztonságát,
- a gyalogosok áramlási irányát,
- az út és környezetének kialakítását.
23.3. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az
a) az úttesten lehetőleg a legrövidebb áthaladást biztosítsa,
b) az egész úttesten - illetőleg ahol több úttest van, ott az összes úttesten - összefüggően átvezessen.
23.4. A kijelölt gyalogos-átkelőhely elhelyezésénél nem alkalmazható olyan megoldás, amely valamelyik járda szabályos megközelítését lehetetlenné tenné.
23.5. Gyalogos-átkelőhelyet nem szabad kijelölni
a) autópályán és autóúton,
b) hídon, aluljáróban, alagútban,
c) beláthatatlan útkanyarulatban és bukkanóban, amennyiben az a 23.1 pontban foglaltakat nem biztosítja,
d) vasúti átjáróban és a vasúti átjáróhoz vezető úton a szélső vágánytengelytől számított 30 méteren belül, kivéve, ha a gyalogosforgalmat fényjelző készülék irányítja,
e) közvilágítás nélküli útszakaszon,
f) a vonatkozó szabványnak nem megfelelő közvilágítású útszakaszon,
g) autóbusz, trolibusz, szélső fekvésű villamos megállóhelyén, továbbá középfekvésű villamospálya járdasziget nélküli megállóhelyén és
- azok előtt 15 méteren belül,
- a megálló jármű végétől számított 5 méteren belül.
h) középfekvésű villamospálya útkereszteződés előtt levő járdaszigetes megállóhelyénél, a járdasziget útkereszteződéssel ellentétes végénél, ha az útkereszteződésnél a járdaszigetről gyalogos átvezetés van, vagy az ott levő kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalma forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított. Kivétel a tilalom alól, ha a járdasziget végénél kijelölendő gyalogos-átkelőhelyet is forgalomirányító fényjelző készülék irányítja. Ezeken a helyeken a járdaszigeten a két kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a különszintű gyalogos átvezetés és a kijelölt gyalogos-átkelőhely között, valamint - szükség és lehetőség esetén - azonos hosszban a járdaszigethez közelebb eső járdán gyalogoskorláttal, vagy más hasonló berendezéssel a gyalogosok átkelését meg kell akadályozni,
i) útkereszteződésen kívül, ha az forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéstől, vagy kijelölt gyalogos-átkelőhelytől számított 100 méteren belül van, kivéve, ha annak forgalmát - a mellette levővel összehangolt - forgalomirányító fényjelző készülék irányítja.
j) összehangolt forgalomirányítású útkereszteződések között, kivéve, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalmát fényjelző készülék irányítja,
k) lakott területen, ha a gyalogosnak 5 sávnál többet kellene kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás, vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül,
l) lakott területen kívül, ha a gyalogosnak 3-nál több sávot kell kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül.
23.6. Gyalogos-átkelőhelyet ki kell jelölni
- a középfekvésű villamospálya járdaszigetes megállóhelyénél a járdasziget egyik (útkereszteződésnél levő járdasziget esetében az útkereszteződés felé eső) végénél, ha nincs különszintű gyalogos átvezetés,
- ahol a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket elhelyezték.
23.7. Lakott területen kívül gyalogos-átkelőhelyet kijelölni csak rendkívüli esetben szabad. A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében 60 km/óra sebességkorlátozást és jelzőtáblával, valamint záróvonallal is jelzett előzési tilalmat kell elrendelni, továbbá kötelező a "Gyalogosátkelés" veszélytjelző tábla (KRESZ 83. ábra) elhelyezése. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyre további útburkolati jelekkel (KRESZ 158/a és 158/b ábrák) is fel kell hívni a figyelmet.
23.8.
23.9. Mellőzhető a jelzőtábla (KRESZ 103. ábra) elhelyezése útkereszteződésnél levő olyan gyalogos-átkelőhelynél
a) amelynek forgalmát fényjelző készülék irányítja,
b) amely előtt ugyanabban az útkereszteződésben az egyenesen haladó járművezető már másik - jelzőtáblával jelzett - kijelölt gyalogos-átkelőhelyet keresztezett.
23.10. A kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzőtáblát a gyalogos-átkelőhely útburkolati jelének menetirány szerinti kezdeténél, illetve előtte 2 méter távolságon belül kell elhelyezni. Ha ez az elhelyezés a járdán vagy útpadkán levő akadály (pl. villanyoszlop) miatt a 23.1 pontban előírt felismerhetőséget nem biztosítja, a jelzőtáblát a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez a lehető legközelebb kell elhelyezni.
23.11. A kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzőtábla bal oldali, vagy az út feletti megismétlése elsősorban íves vonalvezetésű szakaszokon, osztottpályás utakon, egyirányú forgalmú utakon, vagy párhuzamos közlekedésre kijelölt utakon indokolt.
23.12. Lakott területen a kijelölt gyalogos-átkelőhely a "Gyalogosátkelés" jelzőtáblával (KRESZ 83. ábra) előjelezhető, valamint arra a figyelem további útburkolati jelekkel (KRESZ 158/a és 158/b ábrák) is felhívható.
23.13.
23.14. A kijelölt gyalogos-átkelőhely mindkét végéhez szilárd burkolatú járda vezessen, amely a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez a gyalogosok várakozására szolgáló szilárd burkolatú felülettel (gyalogos felállóhely) csatlakozzon.
23.15. Az autóbusz (trolibusz) megállóhely szilárd burkolatú járda része (kiemelt szegélyes járdasziget) és az autóbusz (trolibusz) megközelítésére szolgáló kijelölt gyalogos-átkelőhely között szilárd burkolatú járda minden esetben legyen.
23.16. A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében az út közvilágítása feleljen meg a vonatkozó szabvány szerinti megvilágítási előírásoknak. A gyalogos-átkelőhely térségét célszerű az út közvilágításától eltérő színű fénnyel megvilágítani.
23.17. Gyalogos-átkelőhelyeket kijelölni csak a 23.14, 23.15 és 23.16 pontokban foglaltak teljesülése esetén szabad.
23.18. Kijelölt gyalogos-átkelőhely, ideiglenes vagy végleges megszüntetésénél a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzéseit egyszerre kell eltávolítani és ezzel egyidőben a gyalogosok további átkelését gyalogoskorlát (vagy más hasonló berendezés) elhelyezésével meg kell akadályozni, vagy a gyalogosok figyelmét a kijelölt gyalogos-átkelőhely megszűnésére feliratos táblával fel kell hívni. A megszűnt kijelölt gyalogos-átkelőhelyre az úton a "Gyalogosok" veszélyt jelző tábla (KRESZ 95/a ábra) elhelyezésével a járművezetők figyelmét - legalább 3 hónapig - fel kell hívni.
23.19. A gyalogosok átkelésének megakadályozása érdekében gyalogoskorlátot, vagy más hasonló berendezést kell elhelyezni az olyan középfekvésű villamospálya járdaszigetes megállóhelyénél a járdaszigeten, illetőleg szükség és lehetőség szerint az ahhoz közelebb eső járdán, ahol
a) a járdaszigetről különszintű gyalogosátvezetés van a járdához, vagy
b) a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda között az úttestet párhuzamos közlekedésre kijelölték.
Nem kell korlátot elhelyezni a járdaszigeten, ha az elegendő szélességű ahhoz, hogy azon csúcsforgalmi időszakban se keletkezzék torlódás. Ilyen esetben azonban járdaszigethez legközelebb eső járdán a korlát elhelyezése - ha erre lehetőség van - kötelező.
23.20. A "Gyalogosok" veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/a ábra) el kell helyezni, ha a főútvonalnak kijelölt út lakott területi szakaszán egyik oldalon sincs járda.
23.21. A 23.4, 23.14, 23.15 és 23.20 pontok alkalmazásakor a járdával egyenértékű a gyalogút, a gyalog- és kerékpárút, illetőleg más, kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló létesítmény.
24. Kerékpáros forgalom
24.1. A kerékpáros forgalom szabályozása során tekintettel kell lenni az út (útszakasz) teljes közúti forgalmán belül a
- kerékpáros forgalom nagyságára, s annak a teljes forgalmon belüli részarányára,
- kerékpáros baleseteire.
24.2. Kerékpársávot a 9.9 pontban foglaltak megtartásával, a mellette levő forgalmi sáv irányával azonos irányú kerékpáros forgalom számára ott lehet kijelölni, ahol
- az út mellett kerékpárút kiépítése lenne indokolt, a kerékpárút elkészültéig, vagy
- az átlagos napi kerékpáros forgalom meghaladja a 400-at és ugyanakkor az összes forgalom egységjárműben kifejezett átlagos napi forgalma eléri a 4000-et, vagy
- a kerékpáros forgalom biztonsága ezt egyébként indokolja.
24.3.
24.4. A kerékpársáv kezdetéről a "Kerékpársáv" (KRESZ 117/a. ábra) jelzőtáblával kell tájékoztatást adni.
24.5. A "Kerékpárosok" (KRESZ 95/b. vagy 95/c. ábra) veszélyt jelző táblát mindig el kell helyezni, ha kerékpárút, illetve kerékpársáv megszüntetését követően a kerékpáros-forgalom az úttesten halad tovább, vagy a kerékpárút az úttest keresztezését követően, annak másik oldalán folytatódik.
24.6. Lakott területen kívül a kerékpárúton (gyalog- és kerékpárúton) a segédmotoros kerékpár közlekedését akkor nem kell megtiltani, ha a kerékpárút szélessége legalább 2 méter, a gyalog- és kerékpárút szélessége pedig legalább 3 méter.
24.7. Ha az út mindkét oldalán kerékpárút van, ezek egyirányúsítását lakott területen belül - a kerékpárosok úttesten való áthaladásának csökkentése érdekében - általában kerülni kell. Gyalog- és kerékpárutat egyirányú forgalmú úttá kijelölni nem szabad.
24.8. A kerékpárutak kezdetéről és végéről a "Besorolás rendjét jelző tábla" értelemszerű alkalmazásával - a kerékpárutat jelképező nyíl megszakításában a "Kerékpárút" jelzőtáblát elhelyezve - lehet tájékoztatást adni. A kerékpárút végére a "Kerékpárosok" (KRESZ 95/b ábra) veszélyt jelző táblával is fel kell hívni a figyelmet, ha a kerékpáros forgalom az úttesten halad tovább.
24.9. A kerékpárutak elsőbbségét általában a vele azonos irányban haladó út elsőbbségével megegyezően kell szabályozni. Ha a kerékpárúttal azonos irányba haladó út elsőbbségét az útkereszteződésben jelzőtáblával biztosítják, ezt a jelzőtáblát az útkereszteződésben a kerékpárút előtt kell elhelyezni. Ahol azonban az út úttestje és a kerékpárút között a távolság meghaladja a 6 métert, vagy
más ok szükségessé teszi, a kerékpárút és az úttest között az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát - közvetlenül az úttest előtt - meg lehet ismételni.
24.10. A "Kerékpárosok" veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/b ábra) mindig el kell helyezni
- ahol az úton kerékpársáv kijelölése lenne szükséges, de arra nincs lehetőség,
- ahol az úton a kerékpáros forgalom tilalma véget ér, és attól kezdve jelentős kerékpáros forgalomra kell számítani.
VII. fejezet Tömegközlekedési járatok megállóhelyei
25. Tömegközlekedési járatok megállóhelyeinek kijelölése
25.1. A villamosok, a trolibuszok, valamint a menetrend szerint közlekedő autóbuszok megállóhelyét úgy kell elhelyezni, hogy a megállóhelyen álló jármű a többi jármű vezetője elől olyan forgalomirányító fényjelző készüléket és jelzőtáblát (kivéve a megállóhelyet jelző táblát) ne takarjon el, amely nincs megismételve.
25.2. Az autóbusz (trolibusz) megállóhelyet általában a forgalmi sávokon kívül, autóbusz-öbölben kell kialakítani. Kötelező ez a kialakítás
- lakott területen kívül minden főútvonalon,
- olyan út átépítése esetén, amely átlagos napi forgalma a beavatkozás időpontjában a 3000 egységjárművet meghaladja.
25.3. Az "Autóbusz megállóhely", a "Trolibusz megállóhely" és a "Villamos megállóhely" jelzőtáblát a megállóhelyen megálló tömegközlekedési jármű - kettős megállóhelynél az első jármű - elejével egyvonalban kell elhelyezni. Az elhelyezett jelzőtábla egyúttal a megállóhely helymeghatározását is jelenti. A tömegközlekedési megállóhely területébe a megálló járművek hosszán felül a be- és kiálláshoz szükséges terület és az utasok fel- és leszállásához szükséges - járdával nem összefüggő - önálló járdasziget is beleértendő.
25.4. Megállóhelyet nem szabad elhelyezni (kijelölni):
a) olyan helyen, ahol a forgalmi sávon megálló járművet - be nem látható útkanyarulat, bukkanó, vagy más hasonló ok miatt - a többi jármű vezetője lakott területen belül 50 méter, lakott területen kívül 100 méter távolságból nem észlelheti,
b) autópálya, autóút úttestjén, leállósávján, csomóponti ágain,
c) kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, az előtt 15 méteren belül és az után, ha a megállóhelyen megálló jármű - kettős megállóhelynél a második megálló jármű - vége és a kijelölt gyalogos-átkelőhely között legalább 5 méter nem marad,
d) vasúti átjáróban, a vasúti átjáróhoz vezető úton az átjáró előtt 30 méteren belül, és a vasúti átjáró után, ha a megállóhelyen megálló jármű - kettős megállóhelyen a második megálló jármű - vége és az ahhoz legközelebb eső sínszál között legalább 30 méter nem marad,
e) útkereszteződésben, az előtt 15 méteren belül és az után, ha a megálló jármű - kettős megállóhelynél a második megálló jármű - vége és a keresztező út közelebbi burkolatszéle között legalább 5 méter nem marad, kivéve a KRESZ 40. § (5) bekezdés d) pontjának második fordulatában említett esetet,
f) a c) és e) pont alatti tilalom nem vonatkozik a járdaszigettel ellátott villamos megállóhelyre.
25.5. Tilos megállóhelyet kijelölni, ha a megállóhelyből kiinduló járműnek továbbhaladásához egynél több forgalmi sávot kell kereszteznie, kivéve, ha ezt részére forgalomirányító jelzőlámpa külön lehetővé teszi.
25.6. Autóbusz (trolibusz) megállóhely autóbusz forgalmi sávon és leállósávon is kijelölhető. Ha az úton kerékpársáv, vagy kapaszkodósáv van, a megállóhelyet azon kívül (autóbusz-öbölben) kell kialakítani.
25.7. Középfekvésű villamospályán közlekedő villamos olyan megállóhelyénél, ahol a villamosvágány és az ahhoz közelebb eső járda között az út párhuzamos közlekedésre van kijelölve, járdaszigetet kell létesíteni.
25.8.
25.9. Ezeket a megállóhelyeket az e célra rendszeresített kiegészítő táblával ellátott "Egyéb veszély" jelzőtáblával kell előjelezni.
25.10. Autóbusz forgalmi sávot akkor indokolt kijelölni, ha a menetrendszerűen közlekedő autóbuszok járatsűrűsége reggel 7 óra és délután 19 óra között átlagosan eléri a 2 percet. Ennek a sávnak a forgalma forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződésben önálló fényjelző készülékkel [KRESZ 9. § (6)] is irányítható.
25.11. A taxiállomás elhelyezésére a 25.1, 25.3, 25.4, 25.6 és 25.8 pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a taxiállomás
- autóbusz forgalmi sávon,
- párhuzamos közlekedésre kijelölt út forgalmi sávján,
- útkereszteződésben jobbra kanyarodó sávon, illetőleg lassító és gyorsító sávon,
- útkereszteződéstől és kijelölt gyalogos-átkelőhelytől 5 méter távolságon belül,
- ahol a KRESZ 40. § (5) bekezdés b) és f) pontja értelmében megállni tilos,
- járdán
nem létesíthető. A taxiállomás területét a KRESZ 158. ábra szerinti útburkolati jellel mindig jelölni kell.
VIII. fejezet Vasúti átjárók forgalomszabályozása
26. A vasúti átjárók biztosítása
26.1. A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések a következők:
a) vonat által vezérelt fénysorompó, félsorompóval kiegészítve,
b) vasúti jelzővel függésben levő fénysorompó, félsorompóval kiegészítve,
c) vonat által vezérelt fénysorompó,
d) vasúti jelzővel függésben levő fénysorompó,
e) vasúti jelzővel függésben levő, helyből kezelt teljes sorompó,
f) vasúti jelzővel függésben nem levő, helyből kezelt teljes sorompó,
g) vasúti jelzővel függésben levő távolból kezelt teljes sorompó (ide értve a felhívásos sorompót is),
h) vasúti jelzővel függésben nem levő, távolból kezelt teljes sorompó (ide értve a felhívásos sorompót is).
Emelt sebességű vasúti pályán csak - vasúti jelzővel ellenőrzött vonat által vezérelt, vagy vasúti jelzővel függésben lévő - félsorompóval kiegészített fénysorompó alkalmazható.
26.2. Az iparvágányon lévő vasúti átjáró helyből kezelt fénysorompóval, jelzőőr által vagy - ahol a vasúti átjárótól 30 méteren belül lévő útkereszteződés forgalmát közúti forgalomirányító fényjelző készülék irányítja - a közúti fényjelző - jelzőőr által működtetett - jelzésével is biztosítható.
26.3. A vasúti átjárót abban az esetben kell biztosítani, ha a vasúti átjáróban
a) szilárd burkolatú utat két vagy több vágányú vasúti pálya keresztez,
b) szilárd burkolatú utat 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű vasúti pálya keresztez,
c) a vasúti pálya főútvonalat keresztez,
d) menetrendszerű közforgalmú autóbusz közlekedés van,
e) a mértékadó járműforgalom 150-nél nagyobb,
f) az egy óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - száma naptári évenként legalább 50 esetben eléri vagy meghaladja a 100-at, vagy
g) a rálátás a rálátási háromszögben nem szabad és a szabaddá tétel költsége jelentősen meghaladná a biztosítás költségét. A vasúti átjárón átvezető olyan földút esetében, ahol a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad, a biztosítás mellőzhető.
Emelt sebességű vasúti pályán minden vasúti átjárót biztosító jelzőberendezéssel kell ellátni.
26.4. Vasúti átjárónál, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátási háromszögben, illetve a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás akkor szabad, ha abban - külön jogszabályban meghatározott magasságot meghaladó - olyan épület, terepalakulat, létesítmény, fa, illetve növényzet nincs, amely a vasúti pályára a rálátást akadályozza.
26.5. Út és keskeny nyomtávú vasúti pálya kereszteződését a 26.3 c), d), g) pontjában említett esetben kell biztosítani. Mellőzhető a biztosítás, ha az átjáróban a vasúti járművek megengedett legnagyobb sebessége a 15 km/órát nem haladja meg, és a vasúti járművekre engedélyezett 15 km/óra sebességhez tartozó csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad.
26.6. Kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton lévő vasúti átjárót a vele párhuzamosan haladó úttal együtt kell biztosítani. Önálló kerékpárutat közforgalmú vasúti pályán
- terelő korláttal ellátott vasúti gyalogos-átkelőhelyen, vagy
- biztosított vasúti átjárón kell átvezetni.
26.7. Biztosítatlan vagy újonnan létesített vasúti átjáró biztosítása vagy meglevő biztosítási mód megváltoztatása esetén kivételesen a 26.1 a)-d) pontokban említettektől eltérő biztosítást is lehet alkalmazni.
26.8. Félsorompóval kiegészített fénysorompót kell létesíteni, ahol
- normál nyomtávú, 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű két- vagy többvágányú országos közforgalmú vasúti pályát szilárd burkolatú út keresztez,
- normál nyomtávú országos közforgalmú vasúton a mértékadó vasúti átjáróforgalom 3000-nél nagyobb,
- azt közlekedésbiztonsági indokok szükségessé teszik.
A félsorompót - emelt sebességű vasúti pályán lévő vasúti átjáróban - az úttest bal oldalán meg kell ismételni, ha a rendelet 9. §-a (10) bekezdésének b) pontjában említett terelőszigetet nem helyezték el, és az átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja.
26.9. Mellőzhető a félsorompó létesítése, ha a vasúti átjáróban a fénysorompóval függésben levő közúti fényjelző készülék működik.
26.10. Új, távolból kezelt teljes sorompót, valamint vasúti jelzővel függésben nem levő, helyből kezelt teljes sorompót létesíteni nem szabad. Az olyan vasúti átjáró biztosítására azonban, amelyben a vasúti pálya jelentéktelen, vagy időszakos forgalmú utat keresztez, alkalmazható felhívásos sorompó is, illetve a meglevő teljes sorompó időszakos kezelése rendelhető el.
26.11. A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések üzemzavaránál a következő intézkedések szükségesek:
a) a biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén - amennyiben a vasúti átjárót jelzőőr nem biztosítja - a vasúti átjáróhoz a vasúti jármű - a már nem értesíthető vasúti jármű kivételével - legfeljebb 15 km/óra sebességgel érkezhet;
b) a sormpó üzemzavara esetében, ha
ba) az üzemzavart a kereszteződést teljes szélességében lezáró sorompó használhatatlansága okozza - haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül -,
bb) a fénysorompó, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompónál következik be az üzemzavar - amennyiben annak elhárítása a 26.13 pontban meghatározott javítási időt meghaladja -
a vasút üzemben tartója a vasúti átjáró biztonságának védelmében jelzőőrt köteles állítani;
c) a területi közlekedési hatóság a jelzőőr állítása helyett legfeljebb 120 óra időtartamra engedélyezheti a vasúti pályát keresztező út lezárását, ha annak átlagos napi forgalma az 500 egységjárművet nem haladja meg, és a forgalom - megfelelő út kijelölésével - más vasúti átjáróba irányítható.
26.12.
26.13. A fénysorompó, továbbá félsorompóval kiegészített fénysorompó üzemzavarát a vasút üzemben tartójának meg kell szüntetnie:
a) automatika (ideértve az energiaellátást is), fénysorompóoptika meghibásodása esetében 12 órán belül;
b) félsorompó-csapórúd rongálása esetében 12 órán belül,
ba) ha a helyreállítás 12 órán belül nem lehetéséges, akkor a félsorompót le kell szerelni; ebben az esetben a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés legfeljebb 72 óráig üzemeltethető félsorompó nélkül fénysorompóként;
c) ha az üzemzavar a vasúti pályával függ össze, 48 órán belül;
d) a sorompószekrény kidöntése, félsorompó-hajtómű súlyos rongálása (földkábelrongálás, félsorompó-hajtómű vagy félsorompójelző összetörése, kidöntése) esetében 72 órán belül;
e) fénysorompójelző súlyos rongálása (tartóoszlop kidöntése) esetében 72 órán belül azonban a végleges helyreállításáig a ŤVasúti átjáró kezdeteť jelzőtáblát el kell helyezni.
Az úttest bal oldalán megismételt félsorompó megrongálása, meghibásodása esetén a jobb oldali félsorompókat leszerelni nem szabad, a berendezés legfeljebb 72 óráig félsorompóval kiegészített fénysorompóként üzemben tartható.
26.14. A fénysorompót a vasúti pályát keresztező úton, az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni. A fénysorompó az úttest mellett a bal oldalon - osztottpályás úton a terelőszigeten - megismételhető.
26.15. A fénysorompó megismétlése kötelező:
a) olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, ahol az úttest felező vonalában a vasúti átjáró előtt terelőszigetet kell létesíteni,
b) lakott területen kívüli főútvonalon,
c) olyan úton, amelynek személygépkocsi egységre átszámított átlagos napi forgalma meghaladja a napi 4000-et,
d) olyan szilárd burkolatú úton, amelyen a jobb oldali fénysorompó jelzését az átjárótól számított 100 méterről és azon belül a járművezető folyamatosan nem láthatja,
e) olyan vasúti átjárónál, ahol az a vasúti átjáróhoz vezető útra oldalirányból érkező forgalom számára szükséges lehet.
26.16. A távolból kezelt teljes sorompót minden esetben ki kell egészíteni
- a sorompó lezárásának a megkezdését, valamint záródását és zárvatartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelző berendezéssel, ennek hiányában
- a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelző berendezéssel.
26.17. A teljes sorompó és a félsorompó rúdját - a forgalom iránya felőli oldalon - minden esetben fényvisszavető felülettel kell ellátni a rúd teljes hosszában.
27. Gyalogosok átvezetése vasúti pályán
27.1. Ha a vasúti pályát járdával rendelkező út keresztezi, a járda gyalogosforgalmát kiépített átkelőhelyen kell a vasúti átjáróban átvezetni.
27.2. A gyalogosok részére a vasúti átjárónál terelőkorlátos, illetve biztosítással ellátott kiépített átkelőhelyet kell létesíteni, ahol
a) a mértékadó gyalogosforgalom 120-nál nagyobb,
b) felügyelet nélkül rendszeresen gyermekek közlekednek, vagy
c) gyalogosforgalom van és a vasúti átjáróban 1 óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - száma naptári évenként legalább 50 esetben eléri, vagy meghaladja a 100-at.
Emelt sebességű vasúti pályán a vasúti átjáró melletti vasúti gyalogos átkelőhelyet félsorompóval kell biztosítani, ha a mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalom a 600-at meghaladja.
27.3. Ha a vasúti átjárónál az úttest forgalmának biztosítására jelzőberendezést helyeztek el, ilyen jelzőberendezés a 27.1 és 27.2 pontban említett helyeken a gyalogosok részére is alkalmazható. Ilyen esetben a fénysorompó a vasúti gyalogos-átkelőhely után, a vasúti pálya túlsó oldalán is elhelyezhető. Emelt sebességű vasúti pályán a fénysorompót az átkelőhely után minden esetben meg kell ismételni.
27.4. Gyalogosok részére önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet csak olyan helyen szabad létesíteni, ahol a II. függelék i) pontjában meghatározott rálátás a vasúti pályára szabad. A vasúti gyalogos-átkelőhelynél terelőkorlátot kell létesíteni, illetve rendkívül indokolt esetben az átkelőhelyet biztosítani lehet.
28. Vasúti átjárók közúti jelzései
28.1. A vasúti átjárót jelző közúti jelzőtáblákat (KRESZ 90-92., 95., 98-102. sz. ábra) a vasúti pályát keresztező úton kell elhelyezni.
28.2. Ha a normál nyomtávú, közforgalmú vasúti pályát keresztező szilárd burkolatú utat
a) lakott területen a vasúti átjárótól számított 50 méteren belül,
b) lakott területen kívül a vasúti átjárótól számított 150 méteren belül
másik szilárd burkolatú út keresztezi, akkor ezen az úton a vasúti átjárót - az átjáró biztosítási módját feltüntető - "Útirányjelző táblá"-val (KRESZ 139. ábra) kell előjelezni, ha ez az út főút vagy főútvonal. Ez a tábla helyettesíthető a KRESZ 90-92. ábrák szerinti veszélyt jelző táblával - az irányt és távolságot feltüntető kiegészítő táblával - ha az út nem főút vagy nem főútvonal.
28.3. A "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát (KRESZ 98-99/b ábrák) közvetlenül a vasúti átjáró előtt - ha az átjárónál fénysorompó, vagy teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés van, ezzel együtt (a fénysorompó, illetőleg a berendezés felett), ha nincs, akkor azok szabvány szerinti helyére - mindig el kell helyezni. A jelzőtábla és a vasúti pálya között útkereszteződés, valamint másik jelzőtábla nem lehet. A jelzőtábla az úttest - vagy a belső forgalmi sáv - mellett a bal oldalon megismételhető.
28.4. A "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtábla bal oldali megismétlése kötelező
a) olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, ahol az úttest felező vonalában a vasúti átjáró előtt terelőszigetet kell létesíteni,
b) lakott területen kívüli főútvonalon,
c) olyan úton, amelynek személygépkocsi egységre átszámított átlagos napi forgalma meghaladja a 4000-et,
d) olyan szilárd burkolatú úton, amelyen a jobb oldali jelzőtáblát az átjárótól számított 100 méterről és azon belül a járművezető folyamatosan nem láthatja,
e) ahol a fénysorompót bal oldalon megismételték.
28.5. A vasúti átjáró előtt a megfelelő veszélyt jelző táblát (KRESZ 90-92., 95. ábra) el kell helyezni. Mellőzhető a veszélyt jelző tábla elhelyezése olyan földúton, amelyen a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát az átjárótól számított 50 méterről és azon belül a járművezető folyamatosan láthatja.
28.6. Szilárd burkolatú úton a "Vasúti átjárót előjelző táblá"-kat (KRESZ 100-102. ábra) el kell helyezni
a) a főútvonalon levő vasúti átjáró előtt,
b) olyan vasúti átjáró előtt, amelyben menetrendszerű közforgalmú autóbuszjárat közlekedik,
c) olyan vasúti átjáró előtt, amelyben a mértékadó járműforgalom 1000-nél nagyobb,
d) olyan vasúti átjáró előtt, ahol az úttest jobb oldalán elhelyezett "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát az átjárótól számított 100 méterről és azon belül folyamatosan a járművezető nem láthatja.
28.7. Ha a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát - az úttest mellett bal oldalon - megismételték, a vasúti átjárót jelző többi jelzőtáblát is meg kell az úttest mellett a bal oldalon ismételni. Ez alól kivétel az elválasztó sáv nélküli, párhuzamos közlekedésre kijelölt út és az az osztottpályás út, ahol az elválasztó sávban a jelzések elhelyezése nem lehetséges.
28.8. A vasúti átjárót jelző és előjelző táblákkal együtt - kivéve a KRESZ 16. § (1) bekezdés v, x és z pontjában említetteket - más jelzőtáblát elhelyezni nem szabad.
28.9.
29. Vasúti átjárók különleges forgalomszabályozásai
29.1. Biztosítatlan vasúti átjárónál, az átjáró előtt az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla abban az esetben helyezhető el, ha a vasúti átjárón átvezető úton közlekedhető leghosszabb és legkisebb gyorsulású jármű álló helyzetből induló biztonságos áthaladása lehetséges, továbbá ahol a csökkentett rálátási háromszög szabad. Ezt a jelzőtáblát a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtábla alatt kell elhelyezni.
29.2. A vasúti átjáró előtt a KRESZ 18. §-a (1) bekezdésének o) és p) pontjában foglalt veszélyes helyre figyelmeztető közúti jelzések, továbbá az útburkolaton figyelemfelkeltő elemek helyezhetők el.
29.3.
29.4. Normál nyomtávú országos közforgalmú vasúti pályán lévő, csak fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt, szilárd burkolatú úton "Sebességkorlátozás" jelzőtáblát kell elhelyezni, ha
a) a vasúti pálya 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű, vagy
b) az átjáró, illetve a vasúti pálya észlelhetősége, illetve egyéb közlekedésbiztonsági indokok azt szükségessé teszik.
A sebességkorlátozás mértéke lakott területen legfeljebb 30 km/óra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/óra.
29.5. A vasúti átjáró biztosítási módjának megváltozását a veszélyt jelző tábla (KRESZ 90-92. ábrák) alatt elhelyezett "Vasúti átjáró biztosítása megváltozott" feliratú kiegészítő táblával kell jelezni.
IX. fejezet Egyedi (helyi) forgalomszabályozás
30. Sebességszabályozás
30.1. Sebességkorlátozást - a szükségesnél nem kisebb, legfeljebb 20 km/óra értékkel - abban az esetben kell elrendelni, ha a forgalmi viszonyok, az út vonalvezetése, az úton levő akadály, illetőleg veszélyhelyzet miatt a KRESZ 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, vagy az út terepadottságainak megfelelő kiépítési jellemzőivel összeegyeztethető sebességgel való haladás kedvező időjárási viszonyok között sem volna biztonságos, a szükséges sebességcsökkentés mértéke jelentős - meghaladja az előbb említett sebességek értékének egyharmadát - a sebességcsökkentést indokoló körülményeket a járművezetők kellő távolságból nem ismerhetik fel könnyen, továbbá, ha az ezekre a körülményekre utaló veszélyt jelző táblák alkalmazásával sem érhető el a szükséges sebességcsökkentés.
30.2. Lakott területen személygépkocsik részére 60 km/ó sebességnél nagyobb - de legfeljebb 80 km/óra - sebesség csak főútvonalon és csak abban az esetben engedélyezhető, ha
a) az út műszaki jellemzői a biztonságos haladást a magasabb sebesség mellett is lehetősé teszik,
b) kevés útkereszteződés van, és ezekben az alárendelt utakról érkezők részére a keresztezési látótávolság biztosított,
c) gyalogosforgalom nincs, illetőleg a gyalogosok közlekedésére járda áll rendelkezésre, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél a "Kijelölt gyalogos-átkelőhely" (KRESZ 103. ábra) és a "Gyalogos-átkelőhely" (KRESZ 83. ábra) jelzőtáblákat mindig elhelyezték, és - ha ott forgalomirányító fényjelzőkészülék nincs - a sebességet a gyalogos-átkelőhely térségében 60 km/ó-ra csökkentik.
30.3. A teljes lakott területre vagy annak egy részére kiterjedő területi sebességkorlátozás esetén
a) valamennyi, a szabályozandó területre bevezető szilárd burkolatú úton a "lakott terület kezdete" jelzőtáblával együtt el kell helyezni a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblát is,
b) a sebességkorlátozás hatályát az így szabályozott területről kivezető úton a "lakott terület vége" jelzőtáblával kell feloldani. A lakott területen belül elrendelt területi sebességkorlátozás feloldásánál, a "Lakott terület kezdete" jelzőtáblát is el kell helyezni.
Amennyiben helyi körülmények indokolják, az így szabályozott területen belül helyi - alacsonyabb értékű - sebességkorlátozás jelzőtáblával elrendelhető.
30.4. A "Kötelező legkisebb sebesség" jelzőtáblát annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, amelyre a táblával jelzett utasítás vonatkozik, és azt az útszakaszon levő minden útkereszteződés (útcsatlakozás) után meg kell ismételni. A jelzőtábla hatályát minden esetben a "Kötelező legkisebb sebesség vége" jelzőtáblával (KRESZ 25. ábra) kell feloldani.
31. Követési távolság
31.1. A "Legkisebb követési távolság" jelzőtáblákat (KRESZ 31. ábra) elsősorban hidak, vagy egyéb műtárgyak forgalmának szabályozására - azok teherbírásának megfelelően teher-, vagy személygépkocsikra is - szabad alkalmazni. Ilyen esetben a jelzőtáblát közvetlenül a híd, vagy egyéb műtárgy előtt kell elhelyezni.
31.2. A tehergépkocsikra vonatkozó legkisebb követési távolság elrendelhető olyan útszakaszokon is, ahol a személygépkocsik biztonságos előzését ez a szabályozás elősegíti.
31.3. A "Legkisebb követési távolság" jelzőtáblával együtt az alkalmazott jelzőtáblának megfelelő előzni tilos jelzőtáblát (KRESZ 32-33. ábra) is el kell helyezni.
32. Előzési tilalom
32.1. Az előzési tilalmat abban az esetben kell elrendelni, ha a korlátozott látótávolság, hosszú emelkedők, vagy különleges forgalmi körülmények miatt az előzési műveletek veszélyesek, és a járművezetők ezeket a veszélyes körülményeket az adottságokból a szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal haladva nehezen ismerhetik fel.
32.2. Az olyan útszakaszon, ahol először "Tehergépkocsival előzni tilos" [KRESZ 14. § (1) bek. e) pont] jelzőtáblát, majd - e jelzőtábla hatályának megszüntetése nélkül - "Előzni tilos" jelzőtáblát helyeztek el, e két jelzőtábla hatálya csak együttesen, a "Mozgójárművekre vonatkozó tilalmak vége" jelzőtáblával oldható fel.
33. Járművek forgalmának méret és súly szerinti korlátozása
33.1. Szélesség-, magasság-, hosszúság-, súly- vagy tengelyterhelés-korlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha az út kiépítettsége, illetve teherbírása, a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása, illetve méretei, vagy az út mellett, illetve felett levő akadály azt szükségessé teszi.
33.2. Az út korlátozott teherbírása esetében tengelyterhelés-korlátozást vagy súlykorlátozást, híd (vagy egyéb műtárgy) korlátozott teherbírása esetében súlykorlátozást vagy legkisebb követési távolságot kell elrendelni.
33.3. A megfelelő korlátozást vagy tilalmat - jelzőtáblával - minden esetben el kell rendelni, ha
a) a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása 20 tonnánál kevesebb.
b) az úttest felett akár csak egyetlen ponton is a járművek elhaladásához rendelkezésre álló szabad magasság 4,20 méter vagy ennél kevesebb,
c) a forgalmi sáv szabad szélessége - hídszerkezet, egyéb műtárgy, eltávolíthatatlan akadály, vagy más hasonló ok miatt - lakott területen kívül 3 méternél, lakott területen belül 2,75 méternél kevesebb,
d) az úton (az út vízszintes vonalvezetése miatt) 22 méter hosszú járműszerelvény, illetőleg - az olyan úton, ahol a járműszerelvények közlekedését megtiltották - 12 méter hosszú jármű, vagy 18 méter hosszú csuklós jármű biztonságosan nem fér el.
33.4. A "Szélességkorlátozás", a "Magasságkorlátozás", a "Súlykorlátozás", a "Hosszúságkorlátozás" és a "Tengelyterhelés-korlátozás" jelzőtáblákat közvetlenül az előtt a hely előtt kell elhelyezni, ahol a korlátozásra okot adó körülmény fennáll. Ezeket a korlátozásokat útirány előjelző táblával (KRESZ 138. ábra) azon útkereszteződés előtt, ahol a korlátozás alá eső útszakasz még elkerülhető, elő kell jelezni.
34. Egyes járműfajták behajtásának korlátozása
34.1. Járművek (egyes járműfajták) behajtásának a tilalmát abban az esetben kell elrendelni, ha azt az út
a) forgalmának biztonsága, vagy egységesítése, illetve
b) környezetének védelme
indokolja.
34.2. A járművek méreteinek korlátozása elrendelhető a járművek (egyes járműfajták) behajtásának megtiltásával is.
34.3. A forgalom biztonságának és zavartalanságának érdekében azokon az utakon, amelyeken az átlagos napi forgalom a 6000 egységjárművet meghaladja, a mezőgazdasági vontatók, az állati erővel vont járművek és kerékpárosok közlekedését meg kell tiltani, ha azok úticéljukat a közelben levő más - lényeges útvonalnövekedést (általában 15-25%) nem jelentő - úton elérhetik. Kötelező a mezőgazdasági vontatók, állati erővel vont járművek és - lehetőség szerint - a kerékpárosok forgalmának megtiltása, vagy kerékpársávok kijelölése olyan útszakaszokon, amelyek forgalmát összehangolt forgalomirányító fényjelző készülék irányítja.
34.4. Állati erővel vont járművek, mezőgazdasági vontatók és a tehergépkocsik meghatározott körének közlekedése egyes városrészek, illetve területi egységek forgalmának egységesítése vagy más forgalmi és környezetvédelmi okok miatt is megtiltható.
34.5. Ha a 34.1 pontban említett szempontok a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úticélja az érintett úton van, a járművek behajtását a KRESZ 14. §-ának (3), (4) és (11) bekezdésében említett kiegészítő táblák alkalmazásával kell lehetővé tenni.
34.6. A járművek behajtását tiltó jelzőtáblákat annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, ahol a tilalom alá eső járművek részére másik út még rendelkezésre áll.
34.7. A járművek behajtását tiltó jelzőtáblák alatt elhelyezhető kiegészítő táblák közül a "Kivéve célforgalom" vagy a "Kivéve áruszállítás" és a behajtási tilalom időszakát meghatározó [KRESZ 14. § (1) bekezdés] kiegészítő táblák együtt csak úgy helyezhetők el, ha az időtartam, majd ez alá a "Kivéve célforgalom" vagy "Kivéve áruszállítás" kiegészítő tábla sorrendet betartják.
34.8. A "Mindkét irányból behajtani tilos" (KRESZ 40. ábra) alatt elhelyezett "Kivéve áruszállítás" kiegészítő táblán időszakkorlátozást mindig el kell rendelni.
35. Megállás, várakozás
35.1. Megállási, illetve várakozási tilalmat olyan helyen kell elrendelni, ahol a részben, vagy teljes egészében a forgalmi sávon megálló (várakozó) jármű a forgalomban jelentős fennakadást okozna. Megállási, vagy várakozási tilalom elrendelésénél figyelmet kell fordítani a tilalom alá eső terület közelében levő várakozási lehetőségekre.
35.2. Várakozási tilalom elrendelhető olyan helyen is, ahol az közérdekű rakodási tevékenység érdekében szükséges. Ilyen igény felmerülése esetén a "Várakozni tilos" jelzőtábla alatt a "Rakodóhely" kiegészítő tábla alkalmazásával rakodóhelyeket lehet kijelölni az üzletek áruellátásának biztosítása érdekében. A rakodóhelyek kijelölésénél törekedni kell arra, hogy több üzlet kiszolgálása egy, a lehetséges legrövidebb rakodóhellyel legyen megoldva. Rakodóhelyet nem lehet kijelölni olyan helyen, ahol a KRESZ 40. § szerint, vagy elrendelés miatt megállási tilalom van érvényben. A rakodóhely hosszát és a rakodás időtartamát kiegészítő táblán fel kell tüntetni. A rakodóhely kezdetét és végét - a tilalom térbeli hatályát jelző nyíl [KRESZ 15. § (3) bekezdés] függőleges elhelyezésű alkalmazásával - is lehet jelölni.
35.3.
35.4. Járművek részben vagy teljes terjedelemben járdán történő várakozás szabályozásánál a gyalogos forgalom számára a járda szélességének legalább a felét, de legkevesebb 1,5 méter széles járdafelületet kell biztosítani. Nem engedélyezhető a járművek részben vagy teljes terjedelemben járdán történő várakozása olyan helyeken, ahol a járda teherbírása nem megfelelő, vagy a járdára a járművek rongálódás veszélye nélkül nem tudnának felhajtani. A járművek részben járdán történő várakozását nem lehet ott engedélyezni, ahol az úttesten a várakozás tilos.
35.5-35.6.
35.7.
35.8. Ahol a KRESZ 40. §-ának (5) bekezdésében elrendelt tilalmat jelzőtáblával is jelezni kell, a jelzőtábla alatt - ha van útpadka - minden esetben el kell helyezni a járművek útpadkán történő megállásának tilalmára utaló kiegészítő táblát.
35.9. Ha a megállási, illetve a várakozási tilalom elrendelésének indoka csak bizonyos napokon, illetve napszakokban áll fenn, a tilalmat erre az időszakra kell korlátozni.
35.10. A "Megállni tilos" vagy a "Várakozni tilos" jelzőtáblát a tilalom hatálya alá eső útszakasz kezdeténél el kell helyezni. Ha a tilalom 1000 méternél hosszabb útszakaszon áll fenn, a jelzőtáblát 1000 méterenként meg kell ismételni.
35.11. Ha lakott területen az elrendelt tilalom hatálya rövid szakaszon áll fenn, vagy véget ér a következő útkereszteződés előtt, és a tilalmat ellenkező jelzőtábla nem oldja fel, a tilalom hatályának térbeli jelölésére kiegészítő táblát és/vagy útburkolati jelet [KRESZ 18. § (1) bekezdés b) pont] kell alkalmazni.
35.12. Ahol a járművek megállását vagy várakozását az útpadkán is meg kell tiltani, ezt a tilalmat a jelzőtáblával együtt elhelyezett kiegészítő táblával (KRESZ 63/a. ábra) kell jelezni, kivéve, ha a megállási tilalmat autóbusz-, trolibusz-megállóhely vagy taxiállomás miatt nem rendelik el, és a KRESZ 158. ábra szerinti útburkolati jelet oda felfestették.
35.13. a) A várakozási tilalom hatálya alól felmentett járművek meghatározott körét feltüntető kiegészítő tábla minisztériumok, országos hatáskörű szervek, diplomáciai testületek, területi közigazgatási szervek, önkormányzatok polgármesteri hivatalai, igazságügyi szervek, fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamint humán egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek (kórházak, orvosi rendelőintézetek, elsősegélynyújtó helyek) székházainál, azok homlokzatának hosszában helyezhető el e szervek járműveinek a várakozási tilalom hatálya alóli mentesítése érdekében. A kiegészítő táblán egyértelművé kell tenni, ha a mentesítés kiterjed az ott dolgozók vagy az oda ügyintézésre érkezők személygépkocsijaira.
b) A járművek elszállíthatóságára utaló kiegészítő táblát (KRESZ 63/b. ábra) a "Várakozni tilos" jelzőtábla (KRESZ 61. ábra) alá az a) pontban meghatározott helyeken és csupán abban az esetben lehet elhelyezni, ha az intézmény zavartalan ügyfélforgalma érdekében a gépjárműbe történő be- és kiszálláshoz szükséges megállási lehetőséget csak a járművek elszállításával lehet biztosítani.
35.14. Ahol a rendelkezésre álló várakozóhelyek számához viszonyítva rendszeresen sok jármű kíván várakozni és a várakozások túlnyomó többsége rövid tartamú, a meghatározott időtartamot meghaladó várakozást kell megtiltani. Ez történhet
a) a KRESZ 15. §-ának (5) bekezdésében említett táblával kiegészített "Várakozni tilos" jelzőtáblával,
b) várakozást ellenőrző óra működtetésének elrendelésével (KRESZ 113. ábra),
c) tárcsa használatának elrendelésével (KRESZ 114. ábra).
35.15. A 35.12 b) pontjában említett esetben a várakozást ellenőrző órát minden várakozóhelyhez el kell helyezni.
35.16. A "Várakozóhely" útburkolati jelet tilos felfesteni, ahol a várakozás a KRESZ 41. § előírásai szerint tilos.
35.17. A "Megállni tilos" (KRESZ 60. ábra) jelzőtábla alá a járművek elszállíthatóságára utaló KRESZ 63/b. ábra szerinti kiegészítő tábla csak annak érdekében helyezhető el, hogy
a) a jármű
- a fényjelző készülék,
- a fénysorompó,
- az elsőbbségadási kötelezettséget, tilalmat vagy veszélyt jelző tábla
észlelését ne akadályozza;
b) a haladó járművek számára az úttesten legalább 3,0 méter széles hely maradjon;
c) a be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a közeledő jármű vezetője kellő távolságból a várakozó járművet nem észlelheti, várakozó jármű ne legyen;
d) a járműforgalmat vonzó intézmény ki- és bejárata, valamint az ahhoz vezető út zavartalanul megközelíthető legyen.
35.18. Korlátozott várakozási övezetnek olyan területet szabad kijelölni,
- amelynek teljes úthálózatán, az útterületen rendelkezésre álló várakozóhelyek száma a várakozási igényektől jelentősen elmarad, és az igények kielégítése csak időbeni korlátozással érhető el,
- amelynek környezetében a járművek várakozása az úttesten vagy útterületen kívül megoldható,
- ahol a kijelölt várakozóhelyek korlátozott idejű igénybevételének elrendeléséhez szükséges feltételek adottak,
- ahol a mozgáskorlátozottakat szállító gépkocsik részére a helyi igényeknek megfelelő számú várakozóhely kialakítására lehetőség van.
36. Veszélyes helyek jelölése
36.1. A veszélyt jelző táblákat az úton - vagy annak közvetlen környezetében - fennálló, illetve lehetséges olyan veszélyekre való figyelemfelhívás céljából kell alkalmazni, amelyeket a járművezető az adottságokból - a szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal haladva is - csak nehezen, vagy egyáltalán nem tud kellő időben felismerni. A veszélyt jelző táblák elhelyezése földutakon általában mellőzhető.
36.2. A veszélyes útszakasz hosszát kiegészítő táblán (KRESZ 97. ábra) kell jelezni, ha a veszélyes útkanyarulatok száma 3, vagy ennél több: az "Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok" (KRESZ 66-67. ábra) jelzőtábla alatt. Az 1000 méternél nagyobb hosszban fennálló veszélyek jelzését legalább 1000 méterenként meg kell ismételni.
36.3. A veszélyt jelző táblák alatt a veszélyes útszakasz hosszát feltüntető és a veszély kezdetének távolságát feltüntető [KRESZ 16. § (2) bekezdés] kiegészítő táblák együtt nem helyezhetők el.
36.4. A veszélyes útkanyarulatokat jelző táblákat (KRESZ 64-67. ábra) elsősorban olyan útkanyarulatok - vagy útszakaszok, amelyeken egymás utáni útkanyarulatok vannak - jelzésére kell alkalmazni, ahol a biztonságos haladáshoz szükséges sebesség a megelőző útszakasz (útkanyarulat) biztonságos - a megengedett legnagyobb sebességet meg nem haladó - haladási sebességéhez képest legalább egyharmaddal csökken.
36.5. A "Veszélyes lejtő" és "Veszélyes emelkedő" jelzőtáblákat (KRESZ 68-69. ábra) olyan helyek jelzésére kell alkalmazni, ahol szilárd burkolatú úton a lejtő, illetőleg az emelkedő 10%-os, vagy ennél nagyobb. A jelzőtáblák elhelyezhetők olyan helyek jelzésére, ahol szilárd burkolatú úton a lejtő, illetőleg az emelkedő 6%-os, vagy ennél nagyobb, de egyéb körülmények (az út vonalvezetése, vagy szélessége) a lejtőt, illetőleg az emelkedőt veszélyessé teszik. Mellőzhető a jelzőtábla elhelyezése lakott területen belüli olyan úton, amely nem főútvonal, illetve nincs rajta menetrendszerű közforgalmú autóbusz-közlekedés.
36.6. Az "Útszűkület" jelzőtáblát (KRESZ 70. és 71. ábra) olyan helyek jelzésére kell elhelyezni, ahol
- változatlan burkolatszélesség mellett a padkán a burkolatszéltől számított 50 cm-en belül akadály jelenik meg, illetve a padka megszűnik,
- az út burkolatának szélessége forgalmi sávonként legalább 50-50 cm-t csökken, vagy az útburkolat teljes szélessége - útkereszteződésen kívül - 6 méter alá csökken,
- a szembejövő forgalom elsőbbségét a KRESZ 13. és 14. ábra szerinti jelzőtáblákkal szabályozták.
Az "Útszűkület" jelzőtáblán az útszűkület tényleges alaprajzi vázlatát kell feltüntetni.
36.7. Az "Útszűkület" jelzőtábla forgalmi sávok megszűnésének jelzésére - az ideiglenes forgalomszabályozás esetét kivéve - nem alkalmazható.
36.8. A "Szembejövő forgalom" jelzőtáblát (KRESZ 72. ábra) mindig el kell helyezni, ha
- osztottpályás út - útkereszteződésen kívül - nem osztottpályás útban folytatódik,
- egyirányú forgalmú út kétirányú forgalmú útban folytatódik.
36.9. A "Bukkanó" jelzőtáblát (KRESZ 75. ábra) az olyan veszélyes hely jelzésére kell alkalmazni, ahol - az útszakasz függőleges vonalvezetése folytán - az előzési látótávolság a tetőponthoz való közeledés közben nem fokozatosan, hanem ugrásszerűen csökken, és az útszakaszon előzési tilalom nincs elrendelve.
36.10. A "Csúszós úttest" jelzőtáblát (KRESZ 77. ábra) el kell helyezni
- ahol az úton - útkereszteződésen kívül - az aszfalt vagy betonburkolat kő-, vagy keramitburkolatba folytatódik,
- műtárgyakon, amelyek felületének eljegesedése korábban várható, mint a csatlakozó útszakaszoké.
36.11. Az "Oldalszél" jelzőtáblával (KRESZ 82. ábra) együtt a szél irányát jelző szélzsákot is el kell helyezni.
36.12. A "Gyermekek" jelzőtáblát (KRESZ 84. ábra) el kell helyezni olyan hely jelzésére, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell, vagy ahol az út környezetében gyermekek rendszeresen tartózkodnak. A jelzőtáblát általános iskola, óvoda és olyan gyermekintézmények közelében, ahol gyermekek rendszeresen felügyelet nélkül, csoportosan tartózkodnak, mindig el kell helyezni.
36.13. Az "Állatok" jelzőtáblát (KRESZ 85. és 86. ábra) olyan útszakaszon lehet elhelyezni, ahol rendszeres állathajtás van, vagy ahol az utat rendszeresen használt vadcsapás keresztezi.
36.14. A "Forgalomirányító fényjelző készülék" (KRESZ 87. ábra) jelzőtábla a három lámpából álló forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződés, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladását biztosító fényjelző készülék előrejelzésére alkalmazható. A jelzőtáblát el kell helyezni
- lakott területen kívüli forgalomirányító fényjelző készülék előtt,
- lakott területen belül olyan forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződés előtt, ahol a forgalomirányító fényjelző készülék legalább 50 méterről nem látható.
36.15. Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla (KRESZ 89. ábra) - veszélyes útkereszteződések előjelzésére - autóúton és főútvonalon is elhelyezhető.
36.16. A "Villamos" jelzőtáblát (KRESZ 93. ábra) el kell helyezni
- az olyan egyenrangú útkereszteződés előtt, ahol balról villamos érkezik,
- ahol útkereszteződésen kívül a villamos pályája az egyenesen haladó forgalmi sávot keresztezi, vagy azt megközelíti.
36.17. Az "Egyéb veszély" jelzőtáblát (KRESZ 94. ábra) olyan veszély jelzésére lehet alkalmazni, amely veszély jelzésére önálló veszélyt jelző tábla nincs. A jelzőtábla alatt szöveget, vagy jelképet feltüntető kiegészítő táblával utalni kell - lehetőség szerint - a veszély jellegére.
Forgalmi rend változás" feliratú kiegészítő táblát kell az "Egyéb veszély" jelző tábla alatt elhelyezni, ha
- az útkereszteződésben az elsőbbségi viszonyok megváltoztak,
- az útkereszteződésben forgalomirányító fényjelző készüléket helyeztek el,
- az útkereszteződésben valamely irányban a továbbhaladást, kanyarodást megtiltották,
- gyalogos-átkelőhelyet jelöltek ki.
37. Tájékoztatás, útbaigazítás
37.1-37.4.
37.5. A különböző szolgáltatások, kulturális, idegenforgalmi, természetvédelmi és sportolási lehetőségek KRESZ-táblával történő jelzésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelzett létesítménynél a várakozási lehetőség biztosított legyen.
37.6. Az azonos szolgáltatások közül jelzőtáblával mindig csak a legközelebbi jelezhető.
37.7. Ha a jelzett létesítmény nem közvetlenül a mellett az út mellett fekszik, amelyen jelezni kívánják, akkor a jelzőtábla alján (alatt) a kék mezőben fehér nyíl mutathatja a megközelítés irányát. Ugyancsak a tábla alján (alatt) méterben feltüntetett távolsággal a jelzett létesítmény előjelezhető.
37.8. A jelzőtábla alatt a nyitvatartási időtartam kiegészítő táblán feltüntethető.
38. Egyes közúti jelzőtáblák alkalmazása
38.1. A "Kötelező haladási irány" jelzőtáblákat (KRESZ 17-19. ábra) csak útkereszteződésnél, illetve a külön e célra épített várakozóhelyek, vagy útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területek be- és kijáratainál szabad elhelyezni. Elhelyezhető továbbá a jelzőtábla a 12.7 pontban említett esetben is. A jelzőtábla jelzési képén a követendő haladási irányt alakhelyesen kell feltüntetni.
38.2. A "Kikerülési irány" jelzőtáblát minden úttesten levő akadályon, terelőszigeten - a forgalom irányába eső végén - el kell helyezni. Elhelyezendő a jelzőtábla továbbá az osztottpályás utak kezdeténél és végénél az elválasztósávon.
38.3. A "Jobbra bekanyarodni tilos", illetőleg "Balra bekanyarodni tilos" jelzőtáblákat (KRESZ 27-28. ábra) csak útkereszteződésnél szabad elhelyezni. Ha a tilalom szükségessége csak bizonyos időszakban áll fenn, úgy azt kiegészítő táblán kell feltüntetni. A jelzőtábla "Kötelező haladási irány" jelzőtáblával együtt nem alkalmazható.
38.4. A "Kötelező megállás" jelzőtáblát (KRESZ 34. ábra) a közúti határátkelőhelyek előtt mindig el kell helyezni. A jelzőtábla alsó felirata a szomszédos ország nyelvén a "Vám" megfelelője legyen. A jelzőtábla komphoz vezető utakon "Komp" felirattal helyezhető el.
38.5. A lakott területen kívül alkalmazandó, három fogalmat feltüntető egyesített behajtási tilalmat elrendelő jelzőtábla (KRESZ 55. ábra) jelzési képére csak a mezőgazdasági vontató, az állati erővel vont jármű és a kerékpár jelképe tüntethető fel. A "Robbanó vagy tűzveszélyes anyagot szállító gépjárművel behajtani tilos" jelzőtábla (KRESZ 52. ábra) jelképe másik jelképpel egyesíthető.
38.6. Az "Útirány-előjelző tábla" jelzőtábla (KRESZ 139. ábra) az egyes irányokban elrendelt behajtási tilalmak előjelzésére is - az útirányt jelképező nyíl megszakításában a behajtást tiltó tábla elhelyezésével - alkalmazható.
38.7. Forgalomirányító fényjelző készülékkel együtt elhelyezett valamennyi jelzőtáblának belső átvilágításúnak kell lennie. A belső átvilágítású jelzőtábla helyettesíthető fényvisszavető kivitelű táblával, ha az úton a szabványoknak megfelelő közvilágítás üzemel, és ezáltal a tábla láthatósága állandóan biztosított.
39.
X. fejezet Közúti jelzések elhelyezése
40. Közúti jelzőtáblák elhelyezése
40.1. A jelzőtáblákat - a 40.2 és 40.7 pontban, valamint az irányonként több forgalmi sávos útkereszteződéseknél említett eseteket kivéve - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni és azok az úttest felett, illetőleg az úttest mellett bal oldalon megismételhetők, ha a helyi viszonyok következtében a jobb oldali jelzést azok a vezetők, akiknek szól, kellő időben nem észlelhetik. Az ismétlő jelzőtábláknak értelemszerűen meg kell egyeznie a jobb oldalon levő jelzőtáblával.
40.2. A "Megállni tilos", a "Várakozni tilos" és a Várakozóhely" jelzőtáblákat (KRESZ 60-61., 110-114. ábra) az úttest mellett azon az oldalon kell elhelyezni, amelyre a jelzőtábla jelzése vonatkozik.
40.3.
40.4. Az "Egyirányú forgalmi út" vízszintes fekvésű jelzőtábláját (KRESZ 105. ábra) az útkereszteződésben az egyirányú forgalmú út tengelyével párhuzamosan, az oldalirányból érkező forgalom számára jól láthatóan kell elhelyezni.
40.5. A "Magasságkorlátozás" jelzőtábla (KRESZ 36. ábra) elhelyezése elegendő lehet a jelzett út feletti akadályon is.
40.6. Az út kanyarulatát jelző táblát (KRESZ 159. ábra) a jelzett ív külső oldalán kell elhelyezni.
40.7. A jelzőtáblákat - ide értve a fényjelző készülékkel, illetőleg a fénysorompóval (vagy a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezéssel) együtt elhelyezett jelzőtáblákat is - úgy kell elhelyezni, hogy azok
- az R. 11. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfeleljenek,
- a közúti űrszelvényben megengedett határon belülre ne kerüljenek,
- járdán való elhelyezés esetén a gyalogosok közlekedését ne veszélyeztessék és lehetőség szerint ne akadályozzák.
40.8. Legfeljebb három - adott esetben kiegészítő táblával ellátott - jelzőtáblát szabad együtt elhelyezni. Az együtt elhelyezett jelzőtáblák közül az útvonal típusát jelző, illetőleg az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblát - ha ez a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - felül és/vagy az úttest széléhez közelebb eső oldalon kell elhelyezni.
40.9. A forgalomirányító fényjelző készülék oszlopán jelzőtáblák csak a készülék felett vagy mellett helyezhetők el.
40.10. A jelzőtábla méretét a szabványos méretek közül az útra engedélyezett sebesség függvényében kell kiválasztani. Azonos útvonalon azonos táblaméret alkalmazása szükséges, figyelemmel a lakott területen és lakott területen kívül engedélyezett sebességhatárokra.
40.11. Lakott területen a "Kikerülési irány", továbbá - ha a kiegészítő tábla nélkül helyezik el - a "Megállni tilos" és a "Várakozni tilos" jelzőtáblák, a forgalomirányító jelzőkészülékkel együtt a forgalmi sávok felett elhelyezett "Kötelező haladási irány" és a behajtási tilalmak jelzőtáblái lehetnek kisméretűek is.
40.12. A jelzőtáblák jelzési képe fényvisszavető, kívülről megvilágított, belülről megvilágított vagy belső átvilágítású legyen. Egy táblatartó oszlopon csak azonos kivitelű jelzőtáblák helyezhetők el.
40.13. Új belső átvilágítású jelzőtáblák a forgalomirányító fényjelzőkészülékkel irányított útkereszteződéseknél és a már meglevő jelzőtáblák kiegészítésénél alkalmazhatók. A belső átvilágítású jelzőtábla csak a jelzési kép felületén bocsáthat ki fényt.
40.14. Az útbaigazító jelzőtáblákat megvilágító külső fényforrásból a vezetők szemébe közvetlenül nem juthat fény.
41.
Függelékek a forgalomszabályozási műszaki szabályzathoz
I. függelék Közúti fogalmak
a) Útkereszteződés területe: két vagy több út találkozásának azon területe, amelyen az egyes forgalmi irányok szétválasztása és csatlakozása lebonyolódik.
b) Kijelölt gyalogos-átkelőhely: az úton a gyalogosok áthaladására szolgáló, útburkolati jellel jelölt terület, ahol a KRESZ 21. § (7) bekezdés értelmében a gyalogosoknak elsőbbsége van a járművekkel szemben. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet - az FMSZ 23.9 pontjában említett kivételekkel - jelzőtábla is jelzi.
c) Út átépítése: a meglevő úttest szerkezeti vastagságának vagy szélességének megváltoztatása.
d) Jelzőőr: az a személy, aki az úton előzetes felhatalmazás alapján jogosult - ideiglenes jelleggel - forgalmat irányítani.
e) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. Útburkolati jel a járda és az úttest elválasztására nem elegendő.
f) Gyalogút: A "Gyalogút" jelzőtáblával (KRESZ 26/b ábra) megjelölt, a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló út.
g) Különleges forgalmi sávok: az autóbusz-forgalmi sáv, a kapaszkodósáv, a kerékpársáv, a lassítósáv, a gyorsítósáv és az autóbusz-öböl.
h) Autóbusz-forgalmi sáv: a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok közlekedésére szolgáló, útburkolati jellel és jelzőtáblával kijelölt forgalmi sáv.
i) Kapaszkodósáv: emelkedő útszakaszon a menetirány szerinti jobb oldalon a lassan haladó járművek közlekedésére szolgáló, útburkolati jellel és jelzőtáblával jelölt forgalmi sáv.
j) Kerékpársáv: a kerékpárosok közlekedésére szolgáló, a menetirány szerint egyirányú forgalmú, útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv.
k) Lassítósáv: az úttesten egy másik úttal való kereszteződés előtt a többi forgalmi sávtól útburkolati jellel elválasztott rész, amely az eddig igénybe vett forgalmi sávból, az ott kialakult sebességgel történő kiválásra és a továbbiakban lassításra szolgál.
l) Gyorsítósáv: az úttesten egy másik úttal való kereszteződés (becsatlakozás) után a többi forgalmi sávtól útburkolati jellel elválasztott rész, amely a mellette levő forgalmi sávba, a kialakult sebességgel történő sávváltás elősegítésére szolgál.
m) Autóbusz-öböl: a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok megállóhelye, valamint a megállóhelyre történő ki- és beállásra kialakult úttestkiöblösödés, ahol a jármű megállóhelyét jelző táblát is elhelyezték.
n) Kanyarodósáv: útkereszteződések előtt, útburkolati jellel kijelölt olyan úttestrész, amelyre a bekanyarodó járművek kötelesek a bekanyarodás megkezdése előtt besorolni.
o) Kijelölt várakozóhely: az úton útburkolati jellel, jelzőtáblával vagy mindkettővel kijelölt, a járművek várakozására kialakított terület.
p) Gyalogos felállóhely: a kijelölt gyalogos-átkelőhely és a hozzávezető járda, vagy gyalogút csatlakozásánál levő, a gyalogosok biztonságos megállását, várakozását szolgáló olyan szilárd burkolatú felület, amelynek szélessége megegyezik a kijelölt gyalogos-átkelőhely szélességével.
r) Összehangolt jelzőlámpás csomópontok: közös időalappal működő a "vezérlő-vezérelt" logikai kapcsolatban lévő forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződések (kijelölt gyalogos-átkelőhelyek).
s) A fényjelző készülékek jelzésidői:
Bekapcsolás esetén minden irányba legalább
- 3 másodperc villogó sárga,
- 3 másodperc folyamatos sárga,
- 10 másodperc tilos,
majd a KRESZ-ben meghatározott irányító fényjelzések kövessék egymást.
Kikapcsolás esetén minden irányba legalább 5 másodperc tilos, majd sárga villogó, illetve sötét jelzések következzenek.
A folyamatos sárga fényjelzés időtartama:
- 3 másodperc 60 km/óra vagy annál kisebb,
- 4 másodperc 70 km/óra,
- 5 másodperc 80 km/óra
engedélyezett sebesség esetén.
A piros-sárga fényjelzés időtartamának mindig 2 másodpercnek, a villogó zöld fényjelzés időtartamának legalább 5 másodpercnek kell lennie.
A függelékben nem szereplő egyéb fogalmakat a KRESZ tartalmazza.
II. függelék Vasúti fogalmak
A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:
a) Vasúti átjáró: útnak vasúti pályával való szintbeni kereszteződése. Része a vasúti átjárónak az úthoz tartozó járda vasúti pályával való kereszteződése. Nem minősül azonban vasúti átjárónak az útnak közúti vasúti (villamos-) pályával való kereszteződése.
b)-c)
d) Vasúti gyalogos-átkelőhely: a gyalogosforgalom részére kiépített - vasúti átjáróként nem jelölt - szilárd burkolatú átvezetés a vasúti pályán, amely ha vasúti átjárónál van, annak részét képezi.
e) Mértékadó vasúti átjáró-forgalom: az a legnagyobb számérték, amelyet a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - számának és az ugyanazon idő alatt menetrend szerint áthaladó vonatok számának a szorzata naptári évenként legalább 50 esetben elér vagy meghalad. A közúti járművek számát a következő szorzószámok alkalmazásával kell személygépkocsi egységre átszámítani:
személygépkocsi 1,0
motorkerékpár, segédmotoros kerékpár 0,8
autóbusz 2,5
tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató (pótkocsival vagy anélkül) 2,5
lassú jármű, állati erővel vont jármű 3,0
kerékpár, kézikocsi 0,3
f) Mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalom: az a legnagyobb számérték, amelyet a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó gyalogosok számának és az ugyanazon idő alatt menetrend szerint áthaladó vonatok számának a szorzata naptári évenként legalább 50 esetben elér vagy meghalad.
g) Teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének a metszéspontjától
- az úttesten a vasúti átjáró előtt Lk távolságban, és
- a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg. Az Lk távolságot a következő ábra szerint kell meghatározni:
Á B R A
Az Lk távolság meghatározásánál:
- lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 80 km/óra,
- lakott területen lévő szilárd burkolatú úton a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50 km/óra,
- földúton 30 km/óra
sebességet kell alapul venni.
Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett - km/órában kifejezett - sebesség számértékének ötszöröse, méterben.
h) Csökkentett rálátási háromszög: az a háromszög, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától
- az út tengelyén a fénysorompó jelzőjétől, illetve a vasúti átjáró kezdete jelzőtábla oszlopától visszafelé mért 1 méter távolságban, valamint
- a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg. Az Lv távolság azonos a teljes rálátási háromszögnél leírt definícióval.
i) vasúti gyalogos-átkelőhelynél szükséges szabad rálátás.
Vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátás akkor szabad, ha az elsodrási határtól a vasúti pálya mindkét irányban Lv távolságra belátható. Lv távolság (méterben) a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/órában megadott számértékének
- háromszorosa egy- és kétvágányú,
- ötszöröse kettőnél több vágányú pálya esetén.
j) Elsodrási határ: az a vágánytengellyel párhuzamos sávot határoló vonal, amely sávon belül vonat közlekedése esetén a tartózkodás veszélyes. Az elsodrási határ vágánytengelytől mért távolsága a vasúti pályára engedélyezett sebesség függvényében az alábbi:

v (km/ó) a vágánytengelytől mért távolság (m)

0 -5 1,80
6 -20 2,00
21 -40 2,20
41 -100 2,50
101 -160 3,00

k) Teljes sorompó: olyan sorompóberendezés, amely a keresztező utat - osztottpályás út esetén annak egyik úttestjét - teljes szélességben sorompórúddal zárja el vasúti jármű közlekedésekor és áthaladása alatt.
l) Félsorompó: olyan sorompóberendezés, amely a vasúti jármű közlekedésekor és áthaladásakor csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - legalább kétharmad szélességben - zárja le sorompórúddal. Mindig a fénysorompó kiegészítéseként működik.
m) Fénysorompó: olyan sorompóberendezés, amely a vasúti jármű közlekedését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
n) Helyből kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalán - legalább Lk távolságban át tudja tekinteni.
o) Távolból kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet a vasúti átjárót, illetőleg az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalán - legalább Lk távolságban akadálytalanul áttekinteni nem tudja.
p) Felhívásos sorompó: olyan távolból kezelt, alaphelyzetében lezárt teljes sorompó, amelyet a kezelő személyzet a vasúti átjárót közúton használni kívánó felhívására nyit fel, abban az esetben, ha vasúti jármű nem közlekedik.
q) Időszakosan üzemelő teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelyet csak meghatározott időszakokban kezelnek, ezen kívüli időben pedig a csapórudak zárt helyzetben vannak.
r) Jelzővel függésben levő sorompó: az a teljes-, fél-, fénysorompó, amelynél csak a sorompó zárt helyzetében állítható "szabad" állásba a vasúti jelző.
s) Vonat által vezérelt sorompó: az a fény, ill. fény- és félsorompó, amelynek zárását és nyitását minden irányból - vagy állomások területén levő, illetőleg ahhoz közeli vasúti átjáróknál legalább egyik irányból (pl. a nyíltvonal felől) - a vasúti jármű a vasúti pályába beépített vonatérzékelő elemeken áthaladva vezérli.
Jelzővel ellenőrzött vonat által vezérelt sorompó: az a sorompó, ahol a berendezés üzemképes működését vasúti jelző ellenőrzi.
t) Menekítősáv: legalább 30 m hosszúságú és egy forgalmi sáv (FMSZ 1.2 pont) szélességű útfelület vasúti átjárón keresztülvezető út másik úthoz történő csatlakozásánál.
u) Közforgalmú vasútvonal: olyan vasútvonal, amelyen a vasút üzembentartója bárki által igénybe vehető személyszállítási, illetőleg árufuvarozási feladatokat lát el.
v) Iparvágány: a közforgalmú vasútvonalhoz csatlakozó, abból leágazó, olyan vágány, amelyen valamely szerv(ek), vállalat(ok) fuvarozási igényét elégítik ki. A rendelet alkalmazása szempontjából iparvágánynak minősül az iparvágány-összekötő és vontató vágány is.
z) Folyamatos szolgálatot ellátó állomás: ahol a vonatközlekedés idején szolgálatot tartanak.
x) A rendeletben foglalt, a vasúti átjárótól számított különböző távolságok (pl. 30 m, 80 m stb.) mindig a vágánytengelytől értendők. (Több vágány esetén a legközelebb levő vágánytengelytől.)
y) Előzárási idő:
A fénysorompó villogó piros fényre váltásától a - vasúti pályára engedélyezett legnagyobb sebességgel közlekedő - vonatnak a vasúti átjáróhoz érkezéséig eltelt idő. A fény-, illetve félsorompóval kiegészített, fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előzárási idejének számításánál 1,6 m/sec legkisebb közúti járműsebességet és 10 sec biztonsági többletidőt kell figyelembe venni.