20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
I. RÉSZ Általános rendelkezések
I. fejezet Bevezető rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén lévő közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (a továbbiakban - ha külön nincs említve - együtt: út), valamint ezeket az utakat keresztező vasúti átjárókra és vasúti gyalogos-átkelőhelyekre terjed ki.
(2) A forgalomszabályozásra és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 8-20. §-ában meghatározott közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az egyes fogalmak meghatározását a melléklet (Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat; a továbbiakban: FMSZ) tartalmazza.
(3) A rendelet alkalmazásában
a) országos közlekedési hatóság: a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF),
b) területi közlekedési hatóság: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet.
(4)
(5) Ahol a rendelet
a) helyi (községi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát említi, azon a települési önkormányzat képviselőtestületét,
b) tanácsi közutat említ, azon helyi közutat,
c) közforgalomra megnyitott saját használatú utat említ, azon a közforgalom elől el nem zárt magánutat,
d) kiépített átkelőhelyet vagy gyalogos vasúti átjárót említ, azon vasúti gyalogos-átkelőhelyet,
e) mértékadó járműforgalmat említ, azon mértékadó vasúti átjáró forgalmat,
f) mértékadó gyalogosforgalmat említ, azon mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmat
kell érteni.
II. fejezet Hatáskörök, feladatelhatárolások
2. § (1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.
(2) Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a helyi közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó közforgalom elől el nem zárt magánúton az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelője a keresztezett út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően köteles elhelyezni.
(3) A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezés, a "Vasúti átjáró kezdete" - és az azzal együtt alkalmazott "Állj! Elsőbbségadás kötelező" - jelzőtábla és a gyalogosok részére szolgáló terelőkorlát elhelyezéséről, fenntartásáról, illetve üzemeltetéséről, valamint a vasúti átjáró és vasúti gyalogos-átkelőhely burkolatának fenntartásáról, továbbá a vasúti átjárónál jelzőőr állításáról a vasút üzemben tartója - iparvágány esetén az arra vonatkozó szerződésben meghatározottak szerint - köteles gondoskodni.
(4) A vasúti átjárók biztonságát szolgáló menekítősáv, terelősziget és fénysorompóval függésben lévő közúti forgalomirányító fényjelző készülék létesítése a vasutat keresztező út kezelőjének a kötelessége.
(5) A gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely létesítéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(6) Autóbusz-(trolibusz-)megállóhely létesítése, áthelyezése esetén öböl, járdasziget és járdacsatlakozás építése a létesítés, illetve áthelyezés kérelmezőjének a kötelessége.
(7) Azokon a helyeken, ahol a KRESZ 9. § (1) bekezdésének c) pontjában említett fényjelző készülék van, a fényjelző készülék üzemzavara esetében jelzőőr állítására a villamos, valamint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű üzemben tartója jogosult.
(8) Az út kezelőjének előzetes hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
a) az út és a vasúti átjáró nem közlekedési célú igénybevétele miatt szükséges közúti jelzéseket - ideértve a részleges vagy teljes forgalomelzárás miatt igénybe venni kívánt terelőutakon szükséges jelzéseket és jelzőőr állítását is -, valamint útkorlátozásokat az igénybe vevő,
b) a KRESZ 86. ábrája szerinti veszélyt jelző táblát a veszélyeztetett útszakasz melletti terület vadgazdálkodásáért felelős, illetve a vadászatra jogosult,
c) a KRESZ 95/d. ábrája szerinti "Útzár" jelzőtáblát kizárólag a rendőrség,
d) a KRESZ 107-109., illetve a KRESZ függelékének 5-21. és 26-31. ábrája szerinti tájékoztató táblát a tömegközlekedési járat, illetve a létesítmény üzemben tartója,
e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa
köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.
(9) Az út kezelőjének hozzájárulása szükséges tömegközlekedési járat útvonalának és megállóhelyeinek kijelöléséhez.
(10) A (2)-(8) bekezdésben előírt elhelyezési, létesítési, építési, áthelyezési, fenntartási és üzemeltetési költségeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ott megjelölt kötelezettek viselik.
(11) Ha új autóbuszjárat létesítése miatt, nem biztosított vasúti átjárót biztosítani kell, vagy a vasúti átjáróban a biztosítás módját meg kell változtatni, annak költségei a járat üzemben tartóját vagy azt terhelik, akivel az üzemben tartó a járat megindítása előtt a költségek viselésében megállapodott.
(12) Azokban az esetekben, amikor
a) új vasúti pálya vagy új út építése miatt új vasúti átjáró létesül,
b) a vasúti átjárót - a vasúti pálya vagy az út nyomvonalának módosítása miatt - áthelyezik,
c) a vasúti átjárót érintően a vasúti pályát, illetőleg az utat korszerűsítik (átépítik),
d) a vasúti átjáró biztosítási módját megváltoztatják,
a költségek az építtetőt (áthelyezést, korszerűsítést, átépítést, megváltoztatást kérelmezőt) terhelik.
(13) A (2)-(8) bekezdésben meghatározott közúti jelzéseket, berendezéseket azok elhelyezőjének vagy üzemeltetőjének tisztán és üzemképes állapotban kell tartania. Ennek elmulasztása esetén az út kezelője a (8) bekezdés a) és d) pontjában megjelölt jelzést, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően elhelyezett jelzést az elhelyező költségére eltávolíthatja.
BH1987. 335. A közúti járművet engedély nélkül vezető személyre is vonatkoznak a közlekedés szabályai - A saját használatú ut közforgalom elöli elzárásának szabályai [Btk. 184. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (3) bek., 20/1984. (XII. 21.) KM sz. r. 2. § (7) bek., KRESZ 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.]:
3. § (1) Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez és megszüntetéséhez, amely
a) normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történő kereszteződése, illetve
b) bármely egyéb vasútvonal és országos közút kereszteződése lehet.
(2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges
a) vasúti gyalogos-átkelőhely és az (1) bekezdésbe nem tartozó vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,
b) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához, valamint
c) gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez.
(3) Az engedélyezési jogkört gyakorló közlekedési hatóság a vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely megszüntetését elrendelheti, ha a közúti forgalom jelentéktelen és más vasúti átjáróba, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető.
(4) A területi közlekedési hatóság a vasút üzemben tartójának nyilatkozata alapján határozza meg
a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,
b) az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,
c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a közlekedési hatóságnak a döntése előtt ki kell kérnie az út és a vasút kezelőjének, továbbá kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely esetében a települési önkormányzat véleményét.
(6) Az érdekeltek kérelmére a területi közlekedési hatóság dönt, ha - országos közutat érintően - az út kezelője
a) e rendelet hatálya alá tartozó forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti,
b) előírásainak a 2. § (8) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt szervezet vagy személy, illetőleg a 4. § (6) bekezdésében, valamint a 11. § (3) bekezdésében említett jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításnak a kötelezett nem tett eleget.
II. RÉSZ A forgalomszabályozás általános szabályai
III. fejezet Általános előírások
4. § (1) Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.
(2) A forgalomszabályozási munka a szabályozás megtervezésében, megvalósításában (közúti jelzésekkel, építésekkel), hatásának megfigyeléséből és - szükség esetén - módosításából áll.
(3) A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út (útszakasz, útkereszteződés)
- közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait,
- forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezet,
- forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait,
- műszaki jellemzőit,
- környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait.
(4) A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani
- a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére,
- az útkereszteződésekre,
- a vasúti átjárókra.
(5) A forgalomszabályozást a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel kell megvalósítani.
(6) Tilos az úton, útkereszteződésben és azok térségében olyan hirdetőtáblák, hirdetések, jelek vagy berendezések elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel, csökkentik azok láthatóságát vagy hatásosságát, vakítják az út használóit vagy olyan módon terelik el figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Tilos továbbá közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen bármit feltüntetni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához.
5. § (1)
(2) A forgalomszabályozás változtatása esetén gondoskodni kell arról, hogy mindig csak a hatályos forgalmi rendnek megfelelő közúti jelzések legyenek láthatók.
(3) A forgalmi rend megváltoztatását az erre utaló jelzésekkel az FMSZ 29.5. és 36.17. pontjában meghatározottak szerint legalább 3 hónapig jelezni kell.
6. § (1)
(2) A közúti jelzőtáblák nyilvántartásának tartalmaznia kell a jelzőtábla megnevezését, helyét, valamint elhelyezésének és eltávolításának időpontját. Az eltávolított közúti jelzőtáblákra vonatkozó nyilvántartást az eltávolítástól számított 5 évig meg kell őrizni.
(3)
(4)
IV. fejezet Egyes forgalomszabályozási előírások
7. § Az útkereszteződések forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségét és a továbbhaladás lehetőségeit egyértelműen felismerhesse. Közúti jelzőtáblákkal, forgalomirányító fényjelző készülékkel, illetve útépítési eszközökkel kell szabályozni azoknak az útkereszteződéseknek a forgalmát, ahol a forgalom nagysága miatt az útkereszteződésben a különböző irányú jármű- vagy gyalogosforgalom biztonságos áthaladásához szükséges időköz rendszeresen nem áll rendelkezésre, vagy ahol a forgalom biztonsága azt megköveteli.
8. § (1) A forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, és forgalmukat úgy kell szabályozni, hogy a forgalmi rend a fényjelző készülék működése nélkül is egyértelmű legyen. Azon az úton, ahol a megengedett sebesség 80 km/óránál nagyobb, forgalomirányító fényjelző készülék nem létesíthető.
(2) Új forgalomirányító fényjelző készülék létesítése esetén csak forgalom által vezérelt berendezés telepíthető.
(3) Az egyenes irányban haladó és egymást keresztező járművek, továbbá a gyalogosok és a gyalogos áthaladási irányokat keresztező egyenes irányban haladó járműforgalom egyszerre szabad jelzést nem kaphat.
(4) A különböző, illetve a (3) bekezdésben tiltott, egymást keresztező forgalmi irányok szabad jelzései között biztonságos időközöket kell hagyni.
9. § (1) Új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni csak rendkívül indokolt esetben szabad. Azon a vasúti pályán, ahol a megengedett sebesség 120 km/óránál nagyobb (a továbbiakban: emelt sebességű vasúti pálya) új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni nem szabad. A meglévő önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet - az átkelés külön szinten vagy más meglévő biztosított vasúti átjárón való kijelölése mellett - meg kell szüntetni.
(2) Nem engedélyezhető új vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely létesítése, ha legalább a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás nem szabad (illetőleg vasúti gyalogos-átkelőhelynél a szükséges szabad rálátás nem biztosított) vagy a normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalon a mértékadó vasúti átjáró forgalom a 3000-et meghaladja.
(3) A vasúti átjáróban az úttest nem lehet keskenyebb és annak burkolata nem lehet rosszabb minőségű és állapotú, mint az átjáró előtti, illetőleg utáni útszakaszon.
(4) Ha a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül (lakott területeken kívül, ha a vasúti átjárón átvezető út földút, 21 méter távolságon belül) útkereszteződés van és az útkereszteződésben a vasúti átjáró felől érkező járműveknek - a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben - elsőbbségük nincs,
a) az útkereszteződés forgalmát a vasúti átjárónál elhelyezett fénysorompóval függésben levő jelzőkészülékkel kell irányítani, vagy
b) a vasúti átjáró felől érkező járműforgalom részére az útkereszteződésnél legalább 30 méter (lakott területen kívül, ha a vasúti átjárón átvezető út földút, 21 méter) hosszú külön útfelületet (menekítő sávot) kell biztosítani, kivéve ha a vasúti átjárót szabályosan igénybevevő leghosszabb jármű a vasúti átjáró és az elsőbbséggel rendelkező út között biztonságosan elfér.
Nem szükséges az a), illetőleg b) pontban foglalt előírások megtartása, ha a vasúti átjáróhoz érkező jármű az elsőbbségadási kötelezettségének teljesíthetőségéről még a vasúti átjáróba történő behaladása előtt meggyőződhet.
Emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró térségében (az átjárótól 30 m távolságon belül) a vasutat keresztező út forgalmi elsőbbségének biztosításával, vagy a forgalom - terelőszigettel elkülönített - menekítő sávra való kötelező irányításával a forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a vasúti átjárón áthaladó közúti járművek a vasúti átjárót akadályozás nélkül elhagyhassák, és a keresztező útra ráhajthassanak.
(5) Nem szabad lakott területen kívül olyan új utat létesíteni, amely a vasúti átjárótól számított 90 méter távolságon belül a vasúti pályát keresztező utat keresztezi vagy ahhoz csatlakozik. Ez a tilalom nem vonatkozik gyalogút és kerékpárút létesítésére, valamint meglevő földút szilárd burkolattal való ellátására.
(6) A vasúti átjáró biztosítását és forgalomszabályozását úgy kell megoldani, hogy azok tegyék lehetővé a forgalom számára - a biztonság sérelme nélkül - a legrövidebb zárvatartási időtartamot.
(7) Külön tábla elhelyezésével kell feltüntetni a 3. § (4) bekezdésében meghatározott
a) tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárók leghosszabb zárvatartási időtartamát,
b) időszakosan üzemelő vasúti átjárók üzemelési időszakát,
c) felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjáró igénybe vehetőségének módját.
(8)
(9) A vasúti átjárónál és annak közelében nem szabad olyan létesítményt elhelyezni, amely a vasúti átjáróhoz közeledőket, illetőleg az azon áthaladókat megtévesztheti, vagy azok figyelmét elvonhatja (pl. fekete-fehér színű sorompó, reklámtábla).
(10) Normál nyomtávú közforgalmú vasúti pályán a fénysorompóval, illetőleg félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat (az úttest felező vonalában) terelőszigettel kell szétválasztani, ha
a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,
b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó - az úttest bal oldalán - nincs megismételve,
c) azt - az a)-b) pontban nem említett helyeken - a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi. A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) biztosítani kell.
(11) Iparvágányon és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a területi közlekedési hatóság állapítja meg.
(12) Új, menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszjárat útvonalát csak biztosított vasúti átjárón keresztül szabad kijelölni.
(13) Ha a lakott területen levő vasúti átjárón átvezető úton - a vasúti átjárótól nem messzebb, mint 200 méter távolságban - közvilágítás van, a közvilágítást a vasúti átjáróig meg kell hosszabbítani és a vasúti átjárót meg kell világítani.
10. § (1) A helyi forgalomszabályozás célja, hogy a közúti jelzések alkalmazásával közölje a közlekedésben résztvevőkkel azokat a különleges kötelezettségeket, korlátozásokat, tilalmakat, vagy veszélyhelyzeteket, amelyekre az adott helyen a KRESZ-ben foglalt tételes magatartási szabályok betartása mellett figyelemmel kell lenniük.
(2) A járművek forgalmára vonatkozó tilalmat, vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni. A tilalmak vagy korlátozások a forgalom biztonságának és egységesítésének, az út (műtárgy) műszaki állapotának védelme és környezetvédelmi szempontok érdekében rendelhetők el.
(3) A megfordulási tilalom, a sebességkorlátozás, a legkisebb követési távolság és előzési jelzőtáblákat lakott területen kívül legalább 1000 méterenként meg kell ismételni. E közúti jelzőtáblák hatályát a megfelelő jelzőtáblával (KRESZ 56-59. ábra) fel kell oldani, ha a korlátozás szükségessége nem útkereszteződésben (útcsatlakozásban) szűnik meg.
(4) Ha az út teljes - vagy csak egyik forgalmi irány számára történő - lezárása válik szükségessé, megfelelő forgalomterelésről gondoskodni kell.
(5) Úton folyó olyan munkavégzés esetén, amely az út forgalmát érinti, a szükséges ideiglenes forgalomszabályozási feladatra (forgalomkorlátozás, forgalomterelés) tervet kell készíteni és azt a tereléssel érintett út kezelőjének (tulajdonosának) jóvá kell hagynia.
(6)
(7) Ha a forgalmat főútvonalról terelik el, az átterelés idejére a terelőutat főútvonalnak kell kijelölni, vagy az út főútvonal jellegét az átterelés előtt meg kell szüntetni.
(8) A járdán végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg a járdán levő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt el kell keríteni és arra a gyalogosok figyelmét megfelelő feliratos táblákkal fel kell hívni. Ha a járdát teljes szélességben le kell zárni, a gyalogosok közlekedésének céljára az úttest szélén legalább egy gyalogos közlekedésére alkalmas sávot kell kialakítani, illetőleg a gyalogosok biztonságos közlekedését más módon lehetővé kell tenni.
(9) Az út- vagy közműépítési, fenntartási, köztisztasági, mérési, ellenőrzési vagy más hasonló munkát végző vállalat (szerv) köteles gondoskodni arról, hogy az úton vagy annak közvetlen közelében munkát végző dolgozója feltűnő, narancspiros színű - szabványos - védőmellényt viseljen. Rossz világítási viszonyok között a dolgozó köteles ruházatán fényvisszaverő anyagokat viselni.
V. fejezet Közúti jelzések elhelyezése, karbantartása és ellenőrzése
11. § (1) A közúti jelzéseket a KRESZ és a vonatkozó szabványok rendelkezéseinek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés vonatkozik, bármely napszakban, kellő távolságból észlelhessék, és azokból - helyismeret hiányában is - a forgalmi rendet félreérthetetlenül felismerhessék.
(2) A forgalomirányító fényjelzőkészülékek és a közúti jelzőtáblák elhelyezésénél ügyelni kell arra is, hogy azok jelzését ne láthassák olyan irányból érkező járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés nem vonatkozik. Ha ez nem lehetséges, olyan elhelyezési módot kell választani, amely nem hagy kétséget az iránt, hogy a jelzés melyik irányból érkező járművezetőre, illetőleg gyalogosra vonatkozik.
(3) Tilos
a) a KRESZ-ben, illetve a közúti jelzések szabványaiban nem említett közúti jelzések alkalmazása,
b) egymásnak ellentmondó közúti jelzések (közúti jelzőtábla és jelzőtábla, jelzőtábla és útburkolati jel, fényjelzőkészülék és jelzőtábla, vagy útburkolati jel és forgalomirányító fényjelzőkészülék fényjelzése) együttes alkalmazása.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett tilalom nem vonatkozik az üzemek megközelítését jelző táblákra, az "Egyéb veszély" közúti jelzőtábla alatt a veszély jellegére utaló, valamint azokra a kiegészítő jelzőtáblákra és közúti jelzésekre, amelyeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyez.
12. § (1)
III. RÉSZ Vegyes rendelkezések
VI. fejezet Jelzőőrök, úton folyó munkák
13. § (1)
(2) A jelzőőrnek éjszaka és korlátozott látási viszonyok között piros fényű lámpával, egyébként jelzőtárcsával kell jelzést adnia.
(3) A jelzőőr ruházatára a 10. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
14. § (1) Az úttesten végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg az úttesten levő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt piros-fehér sávozású korláttal, terelőfüzérrel, terelőkúpokkal, vagy más, hasonló eszközökkel el kell keríteni (részleges útelzárás). Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül az elkorlátozott terület kezdetét és végét - legalább a megállási látótávolságból észlelhető, folyamatos piros vagy villogó borostyánsárga fényt adó - lámpával meg kell jelölni, vagy az elkorlátozó elemeket fényvisszaverő felülettel kell ellátni. A lezárt terület előtt el kell helyezni az "Úton folyó munkák", valamint az "Útszűkület" jelzőtáblát. Az elkorlátozásra a nyíl alakban sávozott piros-fehér színű tábla alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés esetén a közúti jelzőtáblák elhelyezésére vonatkozó általános szabályoktól olyan mértékben lehet eltérni, hogy az a jelzések láthatóságát és a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.
(3) Azokat a közúti jelzéseket, amelyek az útépítés miatt nem érvényesek és emiatt megtévesztőek lehetnek, el kell távolítani, illetőleg le kell takarni.
(4)
Sürgősségi orvosi ellátás
14/A. § (1) A KRESZ 41. §-ának (9) bekezdése tekintetében a sürgősségi, illetve gondozási ellátást végző orvost (a továbbiakban: kijelölt orvos) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete jelöli ki.
(2) Az ellátási kötelezettség szerinti települési önkormányzat jegyzője a kijelölt orvos várakozási engedélyére rájegyzi a várakozási engedélynek - az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete által javasolt -
a) időbeli hatályát (naptári időszak),
b) az orvosi ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges területi hatályát,
c) a várakozás megengedett időtartamát, amely legfeljebb 4 óra lehet.
IV. RÉSZ Záró rendelkezések
VII. fejezet Hatálybaléptető és záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1977. (XII. 10.) KPM rendelettel és a 19/1983. (VI. 30.) KPM rendelettel módosított 2/1976. (II. 29.) KPM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletben és a mellékletében foglaltaktól való eltérést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyezheti.
16. § (1) A 4. § (6) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá eső hirdetőtáblákat, hirdetéseket, jeleket és berendezéseket az út kezelőjének felszólítására a tulajdonos 1985. év május hó 31. napjáig köteles eltávolítani.
(2) A 9. §-ban foglaltak közül
- a (4) bekezdésében említett fénysorompóval függésben levő fényjelzőkészüléket, illetőleg menekülő sávot 1987. év december hó 31. napjáig kell elhelyezni, illetőleg megvalósítani,
- a (7)-(8) bekezdésben előírt táblákat 1985. év december hó 31. napjáig el kell helyezni,
- a (13) bekezdésben előírtakat új közvilágítás létesítésekor, illetőleg a meglevő közvilágítás korszerűsítésekor kell elvégezni.
(3) A 10. § (9) bekezdésében, valamint a 13. § (3) bekezdésében említett fényvisszaverő elemek viselése 1986. év január hó 1. napjától kötelező.
(4) Az FMSZ 17-21. pontjaiban előírtaknak nem megfelelő forgalomirányító fényjelzőkészülékeket 1985. év december hó 31. napjáig át kell alakítani, vagy meg kell szüntetni.
(5) Az FMSZ 23. pontjában foglaltak közül
- a 23.5 pont e) alpontjában foglaltaknak nem megfelelő gyalogos-átkelőhelyeket 1985. év március hó 31. napjáig meg kell világítani, vagy meg kell szüntetni,
- a 23.5 pont b), c), d), g), h), i), j), k), l) alpontjaiban említett gyalogos-átkelőhelyeket 1985. év december hó 31. napjáig meg kell szüntetni,
- a 23.5 pont f) alpontjában, illetőleg a 23.16 pontban említett esetekben a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek szabványos közvilágítását az országos közutakon, minden lakott területen levő főútvonalon és a városok területén azokon az utakon, ahol menetrendszerű közforgalmú közlekedés van, 1986. év december hó 31. napjáig, egyéb utakon 1988. év december hó 31. napjáig meg kell valósítani, vagy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket meg kell szüntetni,
- a 23.14 pontban előírt járdákat 1986. június hó 30. napjáig ki kell építeni,
- a 23.15 pontban előírt járdákat 1986. év december hó 31. napjáig ki kell építeni.
(6) Az FMSZ 23.20 pontjában, továbbá 24.5, 24.8 és 24.10 pontjaiban előírt jelzőtáblákat 1985. év december hó 31. napjáig el kell helyezni.
(7) Az FMSZ 25. pontjában foglaltak közül
- a 25.2 pont szerinti autóbuszöblöket lakott területen kívüli főútvonalakon 1986. év december hó 31. napjáig ki kell alakítani,
- a 25.3 pontban előírt jelzőtáblákat 1986. év december hó 31. napjáig el kell helyezni,
- a 25.4 pont szerinti tilalom alá eső helyen levő megállóhelyeket 1985. év december hó 31. napjáig át kell helyezni,
- a 25.5 pontban foglalt tilalmak alá eső megállóhelyeket 1986. év december hó 31. napjáig meg kell szüntetni,
- a 25.7 pontban említett járdaszigetet 1986. év december hó 31. napjáig meg kell építeni,
- a 25.11 pontban foglaltaknak nem megfelelő taxiállomásokat 1985. év június hó 30. napjáig meg kell szüntetni,
- a taxiállomásokon 1985. év június hó 30. napjáig a KRESZ 109/a ábrának megfelelő jelzőtáblákat el kell helyezni.
(8) Az FMSZ 26. pontjában foglaltak közül
- a 26.5 pontban engedélyezett kivétel esetére előírt sebességkorlátozást 1985. év július hó 1. napjáig el kell rendelni,
- a 26.6 pontban előírt biztosítást 1985. év december hó 31. napjáig el kell végezni,
- a 26.8 pont első két bekezdésében előírt félsorompókat 1986. év december hó 31. napjáig fel kell szerelni,
- a 26.12 pontban előírtakat 1985. év június hó 30. napjáig el kell végezni,
- a 26.15 pontban előírt fénysorompókat 1986. év december hó 31. napjáig meg kell ismételni,
- a 26.17 pontban előírtakat a teljes sorompóknál 1985. év június hó 30. napjáig, a félsorompóknál 1985. év december hó 31. napjáig végre kell hajtani.
(9) Az FMSZ 27.1 és 27.2 pontjaiban előírt kiépített átkelőhelyeket 1986. év december hó 31. napjáig kell megvalósítani.
(10) Az FMSZ 28.2 pontjában előírt jelzőtáblákat 1985. évi december hó 31. napjáig el kell helyezni.
(11) Azokat a jelzőtáblákat, amelyeknél az alkalmazott jelképet a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet megváltoztatta (pl. KRESZ 83. sz., 103. sz., 116. sz., 117. sz., 119. sz., 121. sz. ábrák) természetes elhasználódásukig nem kell kicserélni.
(12) Az FMSZ 5. pontjában foglaltaknak megfelelő, változó irányú forgalmi utak csak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyével jelölhetők ki.
(13) A közlekedési hatóság a (2)-(10) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidőt is megállapíthat, ha a feladat végrehajtását rendkívüli ok indokolja.
17. § (1) A 16. §-ban foglaltak alapján elvégzendő feladatokra 1985. év március hó 31. napjáig tételes felmérést kell végezni, amelyet országos közutak tekintetében az országos közút kezelőjének, a helyi közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tekintetében pedig a területi közlekedési hatóságnak - az út kezelőjének közreműködésével - kell elkészítenie.
(2) A felmérés alapján a közlekedési hatósági eljárást igénylő kérdésekben a területi közlekedési hatóságnak, egyéb kérdésekben az út kezelőjének - az elvégzendő feladat költségviselőjének meghallgatása után - a határidőkön belüli végrehajtásra 1985. év június hó 30. napjáig ütemtervet kell készítenie és az abban foglaltak megvalósulását folyamatosan ellenőriznie kell. A közlekedési hatóság az ütemtervében foglalt feladatok megvalósítását határozatban rendeli el.
Forgalomszabályozási műszaki szabályzat
I. fejezet Az útburkolat hosszirányú felosztása
1. Az útburkolat hosszirányú felosztása
1.1.
1.2. A forgalmi sávok szélessége - az ívekben szükséges sávbővítés esetét kivéve - ne haladja meg a 4 métert.
1.3.
1.4. A kanyarodó sávok szélességére az 1.2 pontban foglaltak az irányadók. A járművek hosszirányú várakozására szolgáló felület szélessége legalább 2 méter legyen.
1.5.
1.6. Párhuzamos közlekedésre kijelölt úton a forgalmi sávok mellett biztosítható hely a várakozó járművek számára, illetve különleges forgalmi sávokra is.
1.7. Egyirányú forgalmú utat párhuzamos közlekedésre kijelölni csak akkor lehet, ha az úttesten legalább két vagy ennél több forgalmi sáv szélességű hely áll rendelkezésre - akár időszakosan is - a járművek folyamatos haladására.
1.8. Az úttestet - vagy annak egyik oldalát - teljes szélességben párhuzamos közlekedésre kijelölni csak akkor szabad, ha a külső forgalmi sávokon (sávon) a megállást vagy a várakozást legalább időszakosan megtiltották. Kivétel ez alól az olyan osztottpályás út, ahol az egyes úttestek 2 forgalmi sáv szélességűek.
1.9-1.11.
1.12. Az olyan úton, ahol a KRESZ 155. és 156. sz. ábra szerinti útburkolati jellel jelölt várakozóhelyeknél kizárólag a be- és kiállást lehetővé tevő legalább 2 méter széles útburkolat felület áll rendelkezésre, azt leállósávnak kell tekinteni és azt a mellette levő forgalmi sávtól úttest szélét jelző folytonos vonallal kell elválasztani.
II. fejezet Útvonal típusok és különleges forgalmi sávok kijelölése és általános szabályozása
2. Gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak)
2.1. Autópályának csak osztottpályás út jelölhető ki, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) forgalmi irányonként legalább két forgalmi sáv van,
b) mindkét úttestje mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon leállósáv van,
c) a különszintű útkereszteződéseinél gyorsító-, illetőleg lassítósáv van,
d) azonos szintben más út nem keresztezi,
e) vasúti vagy villamospálya azonos szintben nem keresztezi és nem és érinti,
f) az útmenti ingatlanhoz közvetlen csatlakozása nincs,
g) lakott területen átvezető - vagy ilyen területet érintő - szakasza a lakott területtől kerítéssel, korláttal vagy más hasonló módon el van választva.
2.2. Autóútnak az olyan út jelölhető ki, amely megfelel a 2.1 e)-g) pontokon felül a következő feltételeknek is;
a) másik úttal való szintbeni kereszteződésében - ha a kanyarodás megengedett - a balra kanyarodó járművek részére minden esetben, a jobbra kanyarodó járművek részére lehetőség szerint külön útfelületet biztosítottak,
b) csak olyan földút keresztezi, amelynek az autóúthoz csatlakozó része legalább 100 méter hosszban szilárd burkolattal van ellátva.
2.3. Az "Autópálya" jelzőtáblát azon a helyen kell elhelyezni, ahonnan kezdve az autópályára vonatkozó közlekedési szabályokat kívánják érvényesíteni.
2.4. Az autópálya csomópontjaiban az "Autópálya" jelzőtáblát a felhajtó ágak elején el kell helyezni.
2.5. Az "Autópálya" jelzőtáblát az autópályában folytatódó úton mindig elő kell jelezni, legalább az utolsó útkereszteződés előtt, kivéve, ha az autópályára rávezető úton megtiltották azoknak a járműveknek a közlekedését, amelyek az autópályán nem közlekedhetnek.
2.6. A csomóponti felhajtóág elején elhelyezett "Autópálya" jelzőtáblának előjelzésére a keresztező úton elhelyezett útbaigazító táblákon feltüntetett autópálya jelkép szolgál.
2.7. Az autópályában folytatódó autóút vagy főútvonal útvonaljellegét az autópálya kezdeténél megszüntetni nem kell.
2.8. Az "Autópálya vége" jelzőtáblát azon a helyen kell elhelyezni, ahol az autópályára vonatkozó közlekedési szabályok hatályát meg kívánják szüntetni.
2.9. Az "Autópálya vége" jelzőtáblát a folytatásában levő útvonal kezdeténél el kell helyezni, és azt kétszer elő kell jelezni.
2.10. Az "Autópálya vége" jelzőtáblát a csomóponti lehajtó ágakon is el kell helyezni az első útkereszteződés előtt. Ilyen esetekben az "Autópálya vége" jelzőtáblát nem kell előjelezni.
2.11. Az "Autóút", az "Autóút vége" és az ezek előjelzésére szolgáló jelzőtábláknak az elhelyezésénél a 2.3-2.10 pont rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
- az "Autóút" jelzőtáblát az autóúton minden szintbeni útkereszteződés után el kell helyezni,
- az autóutat szintben keresztező főútvonal főútvonaljellegét a kereszteződés előtt meg kell szüntetni.
2.12. Autópályán és autóúton a szolgáltató létesítményeknél (pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások stb.) az "Autópálya" és az "Autóút", illetőleg "Autópálya vége" és "Autóút vége" jelzőtáblákat elhelyezni nem kell, ha azokon keresztül az autópályát (autóutat) elhagyni, vagy arra más útról felhajtani nem lehet.
2.13. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el kell helyezni
a) az autópálya, illetőleg az autóút felhajtóágán, a gyorsítósáv előtt,
b) az autóutat szintben keresztező úton, az útkereszteződés előtt,
c) autópályán és autóúton a szolgáltató létesítmények felhajtóágain, a gyorsítósáv előtt.
2.14. Az autópálya csomópontok és a különszintű autóút csomópontok lehajtóágait a "Kijárat" feliratú jelzőtáblával kell jelölni.
2.15. Autópályán, osztottpályás autóúton az egyes forgalmi sávokra való továbbhaladás megtiltására a KRESZ 9. § (1) bekezdés e) pontban említett fényjelző készüléket lehet alkalmazni.
3. Főútvonalak
3.1. Főútvonalnak az az út jelölhető ki, amelynek
- szerepe az úthálózatban, a hálózati besorolás alapján jelentős,
- forgalma a környező utakénál nagyobb,
- kiépítettsége és környezeti adottságai (pl. lakott területen járda, közvilágítás) a forgalom és az érintett környezet biztonsági érdekeinek megfelelnek.
3.2. Tilos a kétirányú forgalmú utat csak az egyik irányban főútvonalnak kijelölni.
3.3. Egyszintben levő, három külön úttesttel rendelkező út esetében csak a középső (kétirányú forgalmú) úttest jelölhető ki főútvonalnak. Az ilyen úton levő útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, hogy a keresztező úton haladó járműnek elsőbbsége legyen a három külön úttesttel rendelkező út szélső úttestjein haladó járművekkel szemben.
3.4. Főútvonal útkereszteződésen csak abban az esetben vezethető át, ha az útkereszteződés geometriai kialakítása és kiépítettsége, valamint az alkalmazott közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, úttartozékok és környezeti elemek folytán nem merülhet fel kétség aziránt, hogy az útkereszteződéshez melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége.
3.5. Ha két főútvonal - azonos szintben - keresztezné egymást, az egyik út főútvonal jellegét az útkereszteződés előtt meg kell szüntetni, a másik főútvonalat pedig az útkereszteződésen át kell vezetni.
3.6. A "Főútvonal" jelzőtáblát el kell helyezni
- a főútvonal kezdeténél,
- lakott területen kívül minden szilárd burkolatú út kereszteződése után,
- lakott területen kívül minden olyan földút kereszteződése után, amelynek a főútvonalhoz szilárd burkolattal ellátott csatlakozó része (sárrázó) 50 méternél hosszabb, illetve a szilárd burkolatú csatlakozó részén további útkereszteződés van,
- lakott területen belül szilárd burkolatú utak kereszteződése után. A "Főútvonal" jelzőtábla megismétlése elegendő a menetirány szerinti második, harmadik stb. útkereszteződés után, ha az így elhelyezett jelzőtáblák a főútvonalon haladók és a főútvonalra oldalirányból felhajtók számára folyamatosan jól láthatók.
3.7. "Főútvonal" jelzőtáblát az előbbiekben említett helyeken felül mindenhol el lehet helyezni, ahol a keresztező úton (vagy a külön e célra létesített várakozóhelynek, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területnek az útra vezető kijáratánál) az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték, vagy útkereszteződésen kívül is, ha azt a helyi körülmények (pl. forgalomnagyság, a főútvonal jelleg megismétlése) szükségessé teszik.
3.8. A közlekedésbiztonság és a járművezetők tájékoztatása érdekében a "Főútvonal" jelzőtáblát az útkereszteződés előtt is el lehet helyezni (KRESZ 7. ábra).
3.9. A "Főútvonal vége" jelzőtáblát el kell helyezni
a) ha az út főútvonal jellegét útkereszteződésen kívül megszüntették,
b) ha a főútvonalat útkereszteződésben másik útnak alárendelik, kivéve a körforgalomba csatlakozó utakat. Ezekben az esetekben a "Főútvonal vége" jelzőtáblát az "Elsőbbségadás kötelező" illetve "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt kell elhelyezni.
3.10. A "Főútvonal vége" jelzőtáblával elő lehet jelezni (KRESZ 8. ábra). Kötelező az előjelzés a 3.9 b) pont alatti esetekben.
3.11. A főútvonal végét előjelző és a "Főútvonal vége" jelzőtábla között "Főútvonal" jelzőtáblát elhelyezni nem szabad.
3.12. Ha az út főútvonal jellegét az útkereszteződés előtt megszüntetik, és az útkereszteződés után az út ismét főútvonal lesz, a "Főútvonal" jelzőtáblát az útkereszteződés után csak úgy szabad elhelyezni, hogy az az útkereszteződéshez érkezők részére megtévesztő ne legyen.
3.13. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el kell helyezni a főútvonalat keresztező minden szilárd burkolatú úton.
3.14. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el lehet helyezni a főútvonalat keresztező földúton, a külön e célra létesített várakozóhelynek, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területnek az útra vezető kijáratánál, ha azt a helyi körülmények indokolják.
4. Főútvonalnak ki nem jelölt utak
4.1. Főútvonalnak ki nem jelölt, de a környező utaknál nagyobb forgalmú, vagy úthálózati szempontból fontosabb szilárd burkolatú utak forgalmának elsőbbségét az útvonalon levő útkereszteződések külön-külön szabályozásával lehet biztosítani, az "Útkereszteződés alárendelt úttal" és "Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblák alkalmazásával.
4.2. A 4.1 pontban foglalt szabályozás esetén
a) Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el kell helyezni minden keresztező szilárd burkolatú alárendelt úton, valamint olyan keresztező földúton, amelynek az úthoz szilárd burkolattal csatlakozó része (sárrázó) 50 méternél hosszabb, illetve a szilárd burkolatú csatlakozás részén további útkereszteződés van.
b) Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el lehet helyezni az utat keresztező földúton, a külön e célra létesített várakozóhelyek, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területnek az útra vezető kijáratánál, ha azt a helyi körülmények (pl. az útkereszteződés biztonságának fokozása, az útnak nem minősülő terület kijárata szilárd burkolatú) indokolják.
c) Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtáblát lakott területen kívül az elsőbbséggel rendelkező úton az útkereszteződés előtt mindig el kell helyezni, ha a keresztező szilárd burkolatú úton az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték.
d) Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtáblát el lehet helyezni az elsőbbséggel rendelkező úton az útkereszteződés előtt, ha
- lakott területen belül a keresztező szilárd burkolatú úton az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték,
- a keresztező földúton az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték,
- a külön e célra létesített várakozóhely, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület kijáratánál az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték.
4.3. Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla alatt - a közlekedésbiztonság és a járművezetők tájékoztatása céljából - az útkereszteződés alaprajzi vázlatán az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését vastag vonallal feltüntető kiegészítő tábla elhelyezhető, ha ezáltal az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetése az útkereszteződésben könnyebben felismerhető. Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtáblán az útkereszteződés tényleges helyzete az alárendelt utat jelképező vonalakkal feltüntethető.
4.4. A 4.1 pontban említett szabályozás nem alkalmazható, ha az útkereszteződés geometriai kialakítása és kiépítettsége, valamint az alkalmazott közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, úttartozékok és környezeti elemek nem elégségesek annak kétséget kizáró közlésére, hogy az útkereszteződésben melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége.
4.5. A 4.1 pontban említett szabályozás szerinti utak kereszteződésénél az egyik utat a másiknak alá kell rendelni, vagy - kivételesen - jelzőtáblával jelzett egyenrangú útkereszteződést kell kialakítani.
5. Váltakozó irányú forgalmú utak
Olyan úton, amelyen
a) csak gépjármű közlekedhet, és
b) azonos szintben másik út nem, vagy csak fényjelző készülékkel irányított forgalmú útkereszteződésben keresztez,
a forgalmi rend úgy is kialakítható, hogy a forgalmi sávon (sávokon) a közlekedés iránya időszakonként a forgalmi igényektől függően változzék. Ilyen esetben a forgalmi sávokat kettős terelővonallal kell kijelölni és a forgalmi sáv felett a KRESZ 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett forgalomirányító fényjelző készülékeket kell elhelyezni. Az út két végét úgy kell kialakítani, hogy a fel- és lehajtás - bármilyen is az egyes forgalmi sávokon a forgalom iránya - biztonságos és akadálytalan legyen.
6. Egyirányú forgalmú utak
6.1. Egyirányú forgalmú utakat elsősorban a lakott területeken belüli különleges forgalmi igények kielégítésére lehet kijelölni. Az egyirányú forgalmú utak kijelölésénél figyelemmel kell lenni a térség úthálózat-szerkezetére és a kijelölés miatt szükségessé váló többlet útvonalra. Az egyirányú forgalmi utakat lehetőleg párban (körbejárást biztosító, egymáshoz közeli ellentétes irányú egyirányú forgalmi utak) kell kijelölni.
6.2. Egyirányú forgalmú útnak nem jelölhető ki az út, ha ezáltal - akár időszakosan, vagy kivételesen is - a forgalom irányával szemben nem zárt pályán villamos közlekednék.
6.3. Egyirányú forgalmú út kétirányú forgalmú útban - illetőleg olyan egyirányú forgalmú útban, amelyben a forgalom iránya ellenkező - csak útkereszteződés közvetítésével és csak abban az esetben folytatódhat, ha az ebből fakadó veszély az alkalmazott kiépítéssel és közúti jelzések alkalmazásával egyértelműen kiküszöbölhető.
6.4. Egyirányú forgalmú utak párhuzamos közlekedésre történő kijelölésénél az I. fejezetben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.
6.5. Az útkereszteződésben az olyan csomóponti ágakat, amelyek félreérthetetlenül egyetlen forgalmi irány számára szolgálnak (csomóponti lehajtó-, felhajtó- és összekötőágak stb.), egyirányú forgalmú útnak kijelölni nem kell.
6.6. A külön e célra létesített várakozóhelyeket és az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területet egyirányú forgalmú útnak kijelölni csak nagyon indokolt esetben és akkor szabad, ha az ebből fakadó félreérthetőség kiküszöbölhető. A járművek szembehaladását ilyen helyeken más közúti jelzésekkel (pl. kötelező haladási irányt jelző táblák, útburkolati jelek) lehet megakadályozni.
6.7. Az egyirányú forgalmú útnak annál a végénél, ahonnan a járművek behajthatnak, az "Egyirányú forgalmú út" (KRESZ 104. ábra) jelzőtáblát, a másik végénél pedig a "Behajtani tilos" (KRESZ 53. ábra) jelzőtáblát mindig el kell helyezni.
6.8. A KRESZ 105. ábra szerinti "Egyirányú forgalmú út" jelzőtábla az útkereszteződésben az egyirányú forgalmú útra oldalirányból érkező forgalom tájékoztatására szolgál.
6.9. A "Behajtani tilos" jelzőtábla a meg nem engedett irányból történő behajtás megtiltására a 6.5 és 6.6 pontokban említett esetekben az útkereszteződésben, illetve a be- és kijáratoknál akkor is elhelyezhető, ha ezeken a helyeken az "Egyirányú forgalmi út" jelzőtáblát nem helyezték ki.
6.10. Az egyirányú forgalmú utat keresztező úton az útkereszteződésben a tényleges helyzetnek megfelelő "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát - adott esetben az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt - mindig el kell helyezni. Mellőzhető a jelzőtábla elhelyezése, ahol az útkereszteződésben a KRESZ 105. ábra szerinti jelzőtáblát elhelyezték, továbbá a 6.9 pontban foglalt eseteknél.
7. Körforgalmú utak
7. Körforgalom
7.1. A körforgalom olyan körbejárható egyirányú forgalmú út, amelyhez kettőnél több út csatlakozik.
7.2. Körforgalmat úgy kell kialakítani, hogy
a) az egyirányú forgalmú út által közbezárt terület minden irányból jól látható legyen,
b) a közbezárt területen balesetveszélyt jelentő, illetőleg a járműveknek a körforgalomba való becsatlakozásához szükséges látótávolságot zavaró építmény vagy növényzet ne legyen.
7.3. A "Körforgalom" jelzőtáblát (KRESZ 23. ábra) az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt a körforgalomba csatlakozó minden úton el kell helyezni.
8. Kerékpárutak, gyalogutak
8.1. Kerékpárútnak az e célra kiépített utat vagy az útnak a gépjárművek forgalmára szolgáló részétől kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel, zöldsávval, vagy más hasonló módon elválasztott részét lehet kijelölni.
8.2. A "Kerékpárút" jelzőtáblát a kerékpárút kezdeténél kell elhelyezni. A jelzőtáblát általában a szilárd burkolatú úttal való kereszteződés után meg kell ismételni. A jelzőtábla megismétlése elegendő a menetirány szerinti második, harmadik és további útkereszteződés után, ha az így elhelyezett táblák a közúton közlekedők, valamint a kanyarodó járművek számára is folyamatosan jól láthatók. A kerékpárút végét jelzőtáblával (KRESZ 26/a. ábra) ott kell jelölni, ahol a kerékpárút megszűnik.
8.3. Kerékpárút egyirányú forgalomra történő kijelölésénél a 6.7 pont szerint kell eljárni.
8.4. Gyalogútnak kiépített, kizárólag a gyalogosok közlekedésére fenntartott önálló utat lehet kijelölni.
8.5. Járdát sem gyalogútnak, sem kerékpárútnak kijelölni nem szabad. A járdán kijelölt kerékpárutat a széleit jelző folytonos sárga színű útburkolati jellel vagy eltérő színű, illetve anyagú burkolattal kell jelölni.
8.6. Gyalog- és kerékpárútnak olyan gyalogutat vagy kerékpárutat szabad kijelölni, amelynek szélessége elegendő a gyalogosok és kerékpárosok egyidejű, biztonságos közlekedésére.
8.7. A "Gyalogút" (KRESZ 26/b. ábra), továbbá a "Gyalog- és kerékpárút" jelzőtáblát (KRESZ 26/d-26/e. ábra) a gyalogút, illetőleg a gyalog- és kerékpárút kezdeténél kell elhelyezni, és általában a szilárd burkolatú úttal való kereszteződése után meg kell ismételni a 8.2. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával. Nem vonatkozik az ismétlési kötelezettség az ilyen utak egymással alkotott kereszteződésére. A gyalogút végét (KRESZ 26/c. ábra) és a gyalog- és kerékpárút végét (KRESZ 26/f-26/g. ábra) jelölni kell.
8.8. "Gyalogút" és "Gyalog- és kerékpárút" jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla is elhelyezhető, amely
- naponta legfeljebb kétszer, esetenként legfeljebb kétórás időszakra, vagy
- éjszakai időtartamra,
más járművek behajtását célforgalomban lehetővé teszi.
8.9.
9. Különleges forgalmi sávok
9.1. Autóbusz-forgalmi sávot olyan főútvonalon lehet kijelölni, ahol az úton az autóbusz-forgalmi sáv mellett legalább egy, az autóbuszsáv forgalmával egyező irányú forgalmi sáv van, vagy az ellentétes irányú forgalmi sáv(ok)tól az autóbusz-forgalmi sáv kettős záróvonallal el van választva.
9.2.
9.3. Az "Autóbusz-forgalmi sáv" (KRESZ 117. ábra) jelzőtáblát az autóbusz-forgalmi sáv kezdeténél, továbbá minden olyan útkereszteződés után el kell helyezni, ahol erre az útkereszteződésben engedélyezett kanyarodó mozgások miatt szükség van.
9.4. Kapaszkodósávot olyan emelkedőben levő útszakaszon lehet kijelölni, ahol a kapaszkodósáv mellett az úton legalább egy, a kapaszkodósáv irányával azonos irányú forgalmi sáv van.
9.5. A kapaszkodósávval rendelkező úton levő útkereszteződéseken a kapaszkodósávot keresztül kell vezetni.
9.6. Kapaszkodósávval rendelkező út forgalmi sávján kötelező legkisebb sebességet a "Kapaszkodósáv" jelzőtáblán való feltüntetéssel elrendelni akkor lehet, ha ezt a forgalom összetétele (pl. lassújármű-forgalom, teherforgalom részaránya) szükségessé teszi.
9.7.
9.8. A kapaszkodósáv kezdeténél - és minden szilárd burkolatú útkereszteződés után - a "Kapaszkodósáv" (KRESZ 118-119. ábra), a végénél pedig a "Kapaszkodósáv vége" (KRESZ 120-121. ábra) jelzőtáblát mindig el kell helyezni. A kapaszkodósáv kezdete és vége - az előbb említett jelzőtáblák távolságot feltüntető kiegészítő jelzőtáblával való kiegészítésével - előjelezhetők.
9.9. Kerékpársávot olyan lakott területen levő úton lehet kijelölni, ahol a forgalmi sávok mellett erre a célra legalább 1 méter széles burkolt útfelület áll rendelkezésre.
9.10-9.11.
III. fejezet Lakott területek és lakó-pihenő övezetek kijelölése
10. Lakott területek, korlátozott sebességű és lakó-pihenő övezetek kijelölése
10.1. A lakott területekre vonatkozó közlekedési szabályok hatályát a "Lakott terület kezdete" (KRESZ 131. ábra) jelzőtáblával kell elrendelni és a "Lakott terület vége" (KRESZ 132. ábra) jelzőtáblával kell megszüntetni. A lakott területek kijelölésénél figyelemmel kell lenni a közút forgalmának és a szabályozásba bevonandó terület lakóinak biztonságára, a beépítettség jellegére, az útkörnyezet lakott területre jellemző kiépítettségére (pl. járda, közvilágítás, útcsatlakozások és kapubehajtók sűrűsége).
10.2.
10.3. Olyan helyeken, ahol önálló közigazgatási egységek egybeépültek, a közigazgatási határon a következő közigazgatási egység nevét feltüntető "Lakott terület kezdete" jelzőtáblát kell elhelyezni, az elhagyott közigazgatási egység nevét feltüntető "Lakott terület vége" jelzőtábla nélkül.
10.4. A "Lakott terület kezdete" és a "Lakott terület vége" jelzőtáblákon általában a jelzett terület közigazgatási elnevezését kell feltüntetni. Települések közigazgatási összevonása és nem összefüggően egybeépült települések önálló lakott területté kijelölésének szükségessége esetén az egyes települések (településrészek) korábbi önálló elnevezésének feltüntetése a ("Lakott terület kezdete" jelzőtáblán kötőjellel vagy a "Lakott terület kezdete" jelzőtábla alatt helynév táblán) mindaddig indokolt lehet, amíg a települések egybeépülnek vagy a korábbi elnevezés a kereskedelemben kapható autós térképen szerepel.
10.5.
11. Lakó-pihenő övezetek kijelölése
11. 1. Korlátozott sebességű övezetek kijelölése.
11.1.1. Korlátozott sebességű övezetnek olyan területet szabad kijelölni,
a) amelynek határoló útjai a területet az átmenő forgalomtól mentesítik,
b) amelynek úthálózata a környezet úthálózatától jól elkülöníthető és kialakítása (beépítése) jól felismerhető építési (környezeti) egységet alkot,
c) amelyeken nagy forgalmú, illetve nagy áruszállítási vonzattal járó ipari vagy mezőgazdasági üzemek, létesítmények, közintézmények - bölcsőde, óvoda és általános iskola kivételével - nincsenek,
d) amelyet normál nyomtávú közforgalmú vasútvonal nem keresztez.
11.1.2. A korlátozott övezetnek kijelölt területre bevezető minden úton a "Korlátozott sebességű övezet" (KRESZ 53/a. ábra), az onnan kivezető minden úton a "Korlátozott sebességű övezet vége" (KRESZ 53/b. ábra) jelzőtáblát kell elhelyezni.
11.1.3. A korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (pl. középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk stb.) lehet feltűnővé tenni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetőleg a járműforgalom számára megengedett sebesség betartása érdekében, ezek az eszközök azonban nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Útkereszteződésekben, valamint nagyobb gyalogosforgalmat keltő létesítmények környezetében, továbbá járdák, gyalog- vagy kerékpárutak átvezetésénél az úttest szintje megemelhető.
11.1.4. Korlátozott sebességű övezetben
a) párhuzamos közlekedést kijelölni vagy megengedni, főútvonalat kijelölni nem szabad;
b)
11.1.5. Korlátozott sebességű övezetekben csak egyenrangú útkereszteződések lehetnek.
11.1.6. Tömegközlekedési járat útvonalai csak kivételesen vezethetők át a korlátozott sebességű övezeten.
11.1.7. Korlátozott sebességű övezet időszakos jelleggel indokolt esetben csak olyan kereskedelmi, rendezvény részére szolgáló (pl. vásárváros, sportlétesítmény) és üdülő területeken jelölhető ki, amelyeknek közismert nyitvatartási rendje van, vagy a forgalom időszakos jellege egyértelműen meghatározható, és ezen időszakon kívül a gyalogosforgalom lényegesen kisebb.
11.2. Lakó-pihenő övezetek kijelölése
11.2.1. Lakó-pihenő övezetnek az olyan területet szabad kijelölni,
a) amely megfelel a 11.1.1. pontban megjelölt feltételeknek,
b) amelyet tömegközlekedési járat vagy vasúti pálya nem keresztez,
c) amelyen jelentős áruszállítási vonzattal járó, nagy forgalmú kereskedelmi intézmények nincsenek.
11.2.2. A lakó-pihenő övezetnek kijelölt területre bevezető minden úton a "Lakó-pihenő övezet" (KRESZ 122. ábra) az onnan kivezető minden úton a "Lakó-pihenő övezet vége" (KRESZ 123. ábra) jelzőtáblát kell elhelyezni.
11.2.3.
IV. fejezet Útkereszteződések forgalomszabályozása
12. Irányonként több forgalmi sávos utak kereszteződései
12.1.
12.2. Ha az úttesten levő forgalmi sávok külön útban folytatódnak, az egyes járműfajták behajtása megtiltható egyes irányokba, közvetlenül az útkereszteződés előtt, a forgalmi sávok felett elhelyezett, a járművek behajtását tiltó jelzőtáblákkal (KRESZ 35-52. és 54-55. ábra).
12.3. Az előzőek szerint szabályozott útkereszteződéseket "Besorolás rendjét jelző táblá"-val (KRESZ 116. ábra) kell előjelezni ott, ahol
- a jobbra vagy balra, illetve mindkét irányban a bekanyarodni szándékozó járműveknek önálló sáv áll rendelkezésre (jármű osztályozós útkereszteződés),
- párhuzamos közlekedésre kijelölt úton a jobbra, vagy balra, illetve mindkét irányban a bekanyarodást megtiltották, vagy több sávból engedték meg.
12.4. A "Besorolás rendjét jelző táblá"-val kell tájékoztatást adni párhuzamos közlekedésre kijelölt úton arról az útkereszteződésen kívüli helyről, ahol az azonos irányba haladó forgalmi sávok száma csökken vagy nő, illetve a párhuzamos közlekedés megszűnik.
12.5. A "Besorolás rendjét jelző tábla" egyes forgalmi sávokat jelképező nyilainak megszakításában - a forgalmi sáv szabályozásával megegyező - tilalmi táblák (KRESZ 35-52. és 54-55. ábra), veszélyt jelző táblák, a főútvonal jelzőtábla, a "Kerékpár" jelképe, valamint az út számozását feltüntető számpajzs elhelyezhető. A tájékoztatást adó jelzőtáblákkal jelzett létesítmények megközelítésére szolgáló forgalmi sávokat jelképező nyilak megszakításában a tájékoztatást adó jelzőtáblák (pl. "Benzinkút", "Várakozóhely") is elhelyezhetők.
12.6. Az autóbusz-forgalmi sávval, kapaszkodósávval és kerékpársávval rendelkező utakon elhelyezett "Besorolás rendjét jelző táblá"-kon az ezekre a sávokra utaló útburkolati jeleket jelképező vonalakat fel kell tüntetni.
12.7. Az út forgalomnagyságának és forgalomösszetételének függvényében a párhuzamos közlekedésre kijelölt, osztottpályás utakon a "Besorolás rendjét jelző tábla" a bal oldalon, illetve a táblán levő szabályozások a sávok felett megismételhetők. A sávok feletti megismétlés középső elválasztósáv nélküli utakon is lehetséges.
12.8. A "Besorolás rendjét jelző táblá"-t az útkereszteződés, vagy az előjelzett egyéb hely előtt olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a járművezetők részére kellő idő és távolság álljon rendelkezésre a szükséges forgalmisáv változtatások és besorolások biztonságos végrehajtásához. Ez a távolság lakott területen belül általában 50-100 méter, lakott területen kívül pedig 150-500 méter lehet.
12.9-12.10.
13. Különböző típusú útvonalak útkereszteződései
Az autópályákon, autóutakon, főútvonalnak kijelölt és ki nem jelölt utakon, az egyirányú forgalmú utakon, a közforgalmú utakon és a kerékpárúton levő útkereszteződések szabályozását a II. fejezetben foglaltak szerint kell kialakítani.
14. Szembejövő forgalom elsőbbségének szabályozása
Az "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" és a "Szembejövő forgalom elsőbbsége" jelzőtáblák olyan rövid, a járművezetők által áttekinthető útszakaszok szabályozására helyezhetők el, amelyen két jármű egymás mellett biztonságosan elhaladni nem képes. E táblák csak együtt és csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az útszűkület és annak környéke mindkét irányból kellően áttekinthető ahhoz, hogy a járművezető elsőbbségadási kötelezettségének eleget tehessen. Kötelező a táblák elhelyezése, ha
a) a KRESZ 32. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőbbség egyértelműen nem dönthető el,
b) az elsőbbséget a KRESZ 32. §-ának (3) bekezdésében meghatározottól eltérően szükséges szabályozni.
15. Egyenrangú utak kereszteződésének szabályozása
15.1. Egyenrangú útkereszteződést olyan utak kereszteződésénél lehet kialakítani, amelyek
- keresztmetszeti kiépítettsége közel azonos,
- forgalomnagysága egymással közel azonos, és
- megelőző útkereszteződésükben főútvonalnak nem voltak kijelölve.
15.2. Tilos egyenrangú útkereszteződést kialakítani olyan helyeken, ahol a keresztező utak közül bármelyiken kettőnél több, útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv van.
15.3. Egyenrangú útkereszteződés előtt azon az úton, amelynek a megelőző útkereszteződésében jelzőtáblával jelzett elsőbbsége volt, az "Egyenrangú útkereszteződés" (KRESZ 88. ábra) jelzőtáblát el kell helyezni.
15.4. Lakott területen kívül a szilárd burkolatú utak egyenrangú útkereszteződését jelzőtáblával mindig jelezni kell.
15.5. Az "Egyenrangú útkereszteződés" jelzőtáblát nem szabad elhelyezni olyan útkereszteződés előtt, amelyben villamos balról érkezhet.
16. Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák
16.1. Osztottpályás utat keresztező úton az elsőbbségadási kötelezettséget jelző jelzőtáblákat a második úttesttel való kereszteződés előtt - az elválasztósávon - el lehet helyezni, ha e sáv szélessége a 6 métert eléri, vagy más ok szükségessé teszi.
16.2. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla helyett mindenhol az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát kell elhelyezni, ahol az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője megállás nélkül nem tudná megállapítani, hogy az elsőbbséggel rendelkező úton közeledik-e jármű.
16.3. Az útkereszteződéseknél elhelyezett elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák alatt a közlekedésbiztonság vagy a járművezetők tájékoztatása céljából az útkereszteződés alaprajzi vázlatán az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését vastag vonallal feltüntető kiegészítő tábla (KRESZ 10. és 12. ábra) helyezhető el. Kötelező a kiegészítő tábla elhelyezése, ha enélkül kétség merülhet fel az iránt, hogy az útkereszteződésben melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége.
V. fejezet Forgalomirányító fényjelző készülékek
17. Gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek
17.1. A gyalogosforgalom irányítására fényjelző készüléket kell elhelyezni minden kijelölt gyalogosátkelő-helynél, ahol a járművek forgalmát fényjelző készülékkel irányítják.
17.2. Ahol gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket helyeznek el, kijelölt gyalogosátkelőhelyet is kell létesíteni.
17.3. Ha az út forgalmát összehangolt fényjelző készülékekkel irányítják, az útnak e fényjelző készülékek közötti részén fényjelző készülékkel nem irányított forgalmú kijelölt gyalogosátkelőhely nem lehet.
17.4. Ha a kijelölt gyalogosátkelőhelyet járdasziget, illetőleg - osztottpályás út esetében - elválasztósáv szakítja meg, a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket a járdaszigeten, illetőleg az elválasztó sávon is el kell helyezni.
17.5. A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléknél a zöld és villogó zöld jelzés mellett kiegészítő hangjelzést lehet alkalmazni. A különböző irányokra vonatkozó zöld jelzések kiegészítő hangjelzéseit egymástól megkülönböztethető módon kell kialakítani.
17.6. Abban az esetben, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely mellett utat keresztező kerékpárút van, akkor a gyalogos- és kerékpáros-forgalom együttes irányítására szolgáló fényjelző készüléket is lehet alkalmazni.
18. Útkereszteződések jelzőlámpás forgalomirányítása
18. Járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek.
18.1. Útkereszteződések forgalomirányítása során a lehetséges legnagyobb átbocsátóképességet kell biztosítani, a lehető legkisebb időveszteséggel, a kanyarodó forgalmi irányok csökkentésével, illetve a kör alakú zöld jelzés lehetőség szerinti alkalmazásával.
18.2. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek szabad jelzése kör alakú vagy nyíl alakú lehet.
18.3. Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:
a) kiemelt figyelmet kell fordítani a közforgalmú közlekedésre, a kerékpáros- és gyalogosforgalom biztonságára;
b) fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy
ba) a balra kanyarodni szándékozók számára elegendő időköz álljon rendelkezésre a kanyarodási művelet végrehajtására,
bb) a kereszteződésben legyen elegendő hely a balra kanyarodó járművek felállásához,
bc) az egymás útját keresztező járművek, gyalogosok és kerékpárosok kölcsönösen, megfelelően észlelhetők legyenek;
c) a fényjelző készüléket az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kell elhelyezni, mely az úttest fölött, illetőleg a bal oldalon is megismételhető;
d) a fényjelző készülékkel együtt - szükség esetén - a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák, illetve a továbbhaladás irányát szabályozó jelzőtáblák elhelyezhetők.
18.4. Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás nem alkalmazható, ha a balra kanyarodni szándékozó járművek vezetőinek a kettőnél több forgalmi sávban egyenes irányban haladó járműforgalom részére kellene elsőbbséget biztosítani.
18.5. Nyíl alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:
a) a nyíl alakú zöld fényjelzésre továbbhaladó járművek útját minden irányból áthaladást tiltó fényjelzéssel kell biztosítani;
b) a fényjelző készülékek elhelyezhetők az úttest menetirány szerinti jobb, illetőleg bal oldalán és a forgalmi sávok felett, illetve azokkal szemben;
c) mellőzhető a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák elhelyezése, ha a fényjelző készülékek piros és sárga lámpája a továbbhaladás irányát jelző nyilat mutat.
18.6. A fényjelző készülékkel együtt a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát a forgalmi sáv mellett elhelyezett fényjelző készülékek felett, a forgalmi sávok felett elhelyezett fényjelző készülékek esetében a fényjelző készülék alatt kell elhelyezni.
18.7. Nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő fényjelző készülék a forgalmi sáv forgalmát önállóan nem szabályozhatja, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a nyíl által jelzett irányú továbbhaladás a mellette lévő jelzőlámpa zöld jelzésén kívül is megengedett.
18.8. A fényjelző készülék mellett elhelyezett nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő lámpa a fényjelző készülék zöld jelzésével egyidőben szabad jelzést nem mutathat.
18.9. A fényjelző készülékek bekapcsolása és kikapcsolása - beleértve az időszakosan működő fényjelző készülékeket is - csak bekapcsolási és kikapcsolási programmal történhet.
18.10. Az azonos irányból érkező és egymással párhuzamosan azonos irányban továbbhaladó járműveknek - a villamos- és az autóbusz-forgalmi sávban szabályszerűen közlekedő járművek kivételével - azonos időben, azonos fényjelzést kell kapniuk.
18.11. Ahol a járműforgalom irányítására fényjelző készüléket helyeztek el, ott minden - más forgalmi irányt keresztező - járműforgalmi irányt fényjelző készülékkel kell irányítani. Az olyan úton, ahol a kanyarodás céljára a többi forgalmi sávtól járdaszigettel elkülönített kanyarodósáv áll rendelkezésre, a kanyarodó járművek részére fényjelző készülék elhelyezése mellőzhető.
18.12. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket olyan útszűkület forgalmának irányítására is el lehet helyezni, ahol a járművek egyszerre csak az egyik irányba haladhatnak át.
19. Kerékpáros forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek
19.1. Az útkereszteződésben átvezetett kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő kerékpárosok forgalmát fényjelző készülékkel kell irányítani, ha az útkereszteződésben a többi jármű forgalmát fényjelző készülék irányítja.
19.2. A kerékpáros forgalmat irányító fényjelző készülék lehet:
- járműforgalmat irányító háromlámpás,
- csak a kerékpáros forgalmat irányító, kerékpárt mutató háromlámpás,
- a gyalogos- és kerékpáros-forgalmat együttesen irányító - gyalogost és kerékpárt ábrázoló - kétlámpás.
19.3. A csak kerékpáros fényjelző készülékkel együtt - szükség esetén - a továbbhaladás irányát szabályozó jelzőtábla helyezhető el.
20. Egyes fényjelző készülékek alkalmazása
20.1. Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket olyan helyen lehet elhelyezni, ahol a villamospálya az utat vagy az egyes forgalmi sávokat keresztezi, illetőleg a forgalmi sávot (sávokat) útburkolati jelekkel a villamospályára rávezetik és kétség merülhet fel az iránt, hogy egyébként a villamosnak vagy a többi járműnek lenne-e elsőbbsége.
20.2. Az utat keresztező villamos áthaladását biztosító fényjelző készülék mellett nyíl alakú kiegészítő lámpa helyezhető el, amely a villamos áthaladásakor lehetővé teszi a villamos útját nem keresztező járművek továbbhaladását.
20.3. Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket olyan helyen elhelyezni nem szabad, ahol a forgalmat fényjelző készülékkel irányítják.
20.4. Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni és az az úttest felett vagy az úttest mellett a bal oldalon megismételhető.
20.5. A 20.1 pontban említett fényjelző készülék alkalmazható a megkülönböztető jelzések használatára jogosított gépjárművek állandó telephelyénél, e járművek kihaladásának a biztosítására, ahol a telephelyet elhagyó járművek kellő távolságból nem láthatók.
20.6. A csak a villamos forgalmának az irányítására szolgáló fényjelző készüléknek az ugyanannál az útkereszteződésnél levő többi fényjelző készülékkel olyan függésben kell lennie, hogy a villamos az útját keresztező irányú járműforgalommal és gyalogosforgalommal egy időben szabad utat nem kaphat. Ez a fényjelző a vele azonos irányú járműforgalomtól eltérően is engedélyezheti a villamos továbbhaladását.
20.7. Az autóbusz-forgalmi sávon közlekedő autóbuszok (trolibuszok) forgalmát szabályozó kiegészítő lámpa [KRESZ 9. § (6) bek.] olyan helyeken helyezhető el, ahol lehetőség van arra, hogy az autóbusz-forgalmi sávon a továbbhaladás eltérő időben történjen, mint a vele azonos irányú forgalmi sávokon. Ezt a kiegészítő lámpát az úttest forgalmát irányító fényjelző készülékek zöld fényjelzése mellett kell elhelyezni. A "Busz" feliratú kiegészítő lámpa az autóbuszok továbbhaladását a vele azonos irányú forgalmi sávok forgalmánál korábban engedélyezheti.
20.8. Olyan forgalomirányító fényjelző készülékekkel szabályozott útkereszteződésben, ahol az autóbusz-forgalmi sávról más járművel jobbra lehet kanyarodni, az autóbusz-forgalmi sáv önálló irányítására szolgáló "Busz" feliratú kiegészítő lámpa - a jobb oldalon elhelyezett forgalomirányító jelzőkészülék mellett - csak akkor helyezhető el, ha azzal együtt a jobbra kanyarodást lehetővé tevő nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő lámpát is elhelyezik és azt a "Busz" fényjelzővel azonos fázisban működtetik.
20.9. A KRESZ 20. § (5) bekezdésében említett jelzésen feltüntetett sebességértékek változtatása a forgalomban részt vevő járműveket hirtelen sebességváltoztatásra ne késztesse.
30. Sebességszabályozás
30.1. Sebességkorlátozást - a szükségesnél nem kisebb, legfeljebb 20 km/óra értékkel - abban az esetben kell elrendelni, ha a forgalmi viszonyok, az út vonalvezetése, az úton levő akadály, illetőleg veszélyhelyzet miatt a KRESZ 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, vagy az út terepadottságainak megfelelő kiépítési jellemzőivel összeegyeztethető sebességgel való haladás kedvező időjárási viszonyok között sem volna biztonságos, a szükséges sebességcsökkentés mértéke jelentős - meghaladja az előbb említett sebességek értékének egyharmadát - a sebességcsökkentést indokoló körülményeket a járművezetők kellő távolságból nem ismerhetik fel könnyen, továbbá, ha az ezekre a körülményekre utaló veszélyt jelző táblák alkalmazásával sem érhető el a szükséges sebességcsökkentés.
Következik a következő rész.
:-)