donvito Creative Commons License 2002.09.05 0 0 75
Veszpremi!

Végül is neked lett igazad!
VITUKI
SCUSIi!
Az én mércémmel van baj! >:o(

r.tonyo
Kiindulva a Balaton nagy felületéből azt kell hogy gondoljam, hogy a párolgás folyamatának inerciája van, tehát még egy esős időszak sem fordíthatja a kezdetekben erőteljes párolgást. Ezt nem lehet összehasonlítani azzal, hogy egy pohárba vízet öntesz, mert figyelembe kell venni a meghatározó folyamatokat – jelen esetben a párolgás domináns. Más példával élve: egy tehervonat sem tud rögtön ellenkező irányba indulni, és minél nagyobb volt az adott pillanatban a sebessége, annál nehezebb - nagyobb teljesítményt kell kifejteni – megfordítani.

Abban viszont igazad van, hogy a 10-20 mm evaporációval csökkentett 60 mm csapadék még így is 40-50 mm jelent. Ezzel szemben ál az általad említett 20 mm-s vízszint növekedés.

Más
A klímaváltozás sok mindenben érezhető, és itt most nem szükségszerűen valami dramatikus dologra gondolok. Csak egy példa: aki sokat hajózik, vitorlázik a Balatonban az megfigyelhette, hogy megváltoztak a domináns szélirányok (régebben DK iránya volt a szeleknek és ez okozta a két part közötti 10-15 cm-es dilatációt, vízszintkülönbséget, és többek között felelős volt az eltérésért a déli (homokos) és az északi (szerves anyagban gazdag) part üledéke között. Érzésem szerint az elmúlt 3-4 évben a szelek inkább keleti irányúak. Egy erősebb Keleti szél a Keszthelyi medencében akár 1 méterrel is megnövelheti a vízszintet.
Másik példa: a Zala torkolatának (a humuszos víz miatt) jól észrevehető csóvája van. Régebben ez szétterült a Keszthelyi medence DNy – Zala torkolata melletti – csücskében. Most kilométerekre elterül a Déli part mentén (akit érdekel, annak tudok műholdfelvételeket küldeni erről).

Tisztelettel

vito