Idézetek a 2002 08-17-iki Népszabadságból a magyar versenyképességgel kapcsolatos interjúból.

Felzárkózási esélyek 2015-ig

Nem a GDP az egyetlen mérőszám a gazdaság fejlődésének jellemzésére, s nem is csak ezt mérlegelte a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács országjelentése, amikor reálisnak minősítette, hogy Magyarország 2015-ben elérheti az unió akkori gazdasági színvonalát – nyilatkozta lapunknak Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, a jelentés egyik alkotója, aki kifejtette, milyen folyamatok vezethetnek idáig.

"Magyarország gazdasági szerkezete sokat változott az elmúlt tíz évben. A nemzetközi tőke és technológia jelenléte meghatározó lett. A szolgáltató ágazat gyorsan fejlődött, de a gyártóipar zömében egyoldalú. A feldolgozó- és összeszerelő ipar, azaz az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő ágazat adja a GDP jelentős részét. Ma még a termelő kapacitások több mint fele nem versenyképes.

Ám a jelenlegi szerkezet értékes tartalékokkal rendelkezik. A magyar gazdaság szakembereinek jelentős része, mintegy a fele nem azzal foglalkozik, amit a legjobban tudna művelni. Sokan vannak, akik vagy nem versenyképes cégnél dolgoznak, vagy el is hagyták saját szakmájukat. Ha ezeknek az embereknek csak egy részét aktivizálják, már sokat lehet nyerni. A másik nagy tartalék a nagyobb hozzáadott értékű, úgynevezett tudásintenzív ágazatokban rejlik. Magyarország tudásvagyonát és tartalékait nem lehet meghatározni. De az biztos, hogy most is van jelentős fel nem használt, de leginkább nem megfelelő szinten alkalmazott tudás az országban. A tudástartalékok az elkövetkező évtized fejlődésének fontos mozgatói lehetnek."

"Csak egy példa az esélyekre: 2005-ben az amerikai termékek 45 százalékát az elektronikai ipar adja majd az előrejelzések szerint. Ehhez hatalmas mennyiségű szoftverre lesz szükség. Ma a szoftveripar központja India, de a tavaly szeptemberi terrortámadás után fokozott fontosságot kap az informatika biztonsága. Az új helyzetben, ebben az iparágban megnőhet Magyarország jelentősége, hiszen nálunk is kiváló szakemberek vannak, és NATO-tagországként nagyobb biztonságot is nyújthatunk. De azt látni kell – hangsúlyozza Fodor István –, hogy mindez magától még a legszerencsésebb körülmények között sem következhet be. Arra van szükség, hogy a következő kormányok olyan stratégiát dolgozzanak ki és hajtsanak végre következetesen, amely egyidejűleg három területre koncentrál: a kis- és közepes vállalatok fejlesztésére, a tudás intenzív gazdaságra épülő nemzetközi együttműködés támogatására és a gazdaság átfogó korszerűsítésére."