Kedves Tobiás!
Mindenesetre kösz, hogy ilyen sokat elmondasz a betonozásról, mint eljárásról. Én csupán arra voltam kíváncsi, ha ezt az eljárást ismerték volna az egyiptomiak –mint azt egyes írók (és nem én!) állítom, úgy elképzelhető lett volna a vízzel való feltöltés. Például a rómaiak már ismerték. Az egész ötlet nekem onnan jött, hogy évekkel ezelőtt olvastam arról, hogy a római cirkuszokban, ahol gladiátorjátékokat rendeztek, képesek voltak vízi viadalokat is rendezni, és a porondot ekkor –elég gyorsan- tudták vízzel elárasztani. Többet erről én sem tudok, és már arra sem emlékszem, hol nézzek utána.
A Sörös-féle elmélet képtelenségét nekem nem kell magyaráznod, tisztában vagyok vele. Több sebből vérzik (és nem csak a vízzárás kérdése miatt lehetetlenség az egész). De itt már sokat foglalkoztunk vele. Sörös ott kísértette magát a TV-stábbal, lefilmezték a halotti utakat, és mégis képes volt azokról azt a szamárságot állítani, hogy azok a zsiliprendszer részei, de többet erről nem is akarok beszélni. (Ebben a témában szóltam már hozzá: 1911, 1924, 1926, 1929 és 1951.)
<> Nos ez nem Hancock, hanem Dunn említett könyvéből származik. Egyszerűen –sietve- átírtam, ahogy ott találtam, belátom ésszerűbb lett volna a 12 hüvelyk helyett egy lábat írnom, vagy átváltani az egészet méterbe. De inkább elküldöm Dunn cikkét.
Egyelőre nincs másik bejárási lehetőség a Nagy Piramisba. Az arabok mikor és mivel robbantgattak a piramisban? Milyen robbanószerük volt al-Mamún kalifa idején? Annak idején a felvezető járatba három hatalmas gránit éket és több mint húsz mészkőéket toltak (ez utóbbiakat az arabok szétverték). Ezek hossza másfél méter körüli volt, szélességük és magasságuk szinte megegyezett a folyosóéval (azaz minden darab több tonnás volt). Sokan még azon is vitatkoznak, hogy egyet, hogyan sikerült lecsúsztatni, nemhogy egyszerre az összest. Az ókor egy idejében valóban nyitva volt a piramis, ahogy ezt Sztrabón állítja, de ez csak a piramis alsó részére, a levezető folyosóra és föld alatti kamrára vonatkozott. Ennek pofon egyszerű bizonyítékáról számolnak be a kutatók. Ezeken a részeken görög és római kori grafittikat találtak a falakon. Ezekből az utolsó a bizánci kor elején kerültek a falakra (Lauer), utána lezárták a piramis bejáratát. Al-Mamún kalifa csak 831-ben nyitotta meg a piramis felső részét a világ előtt. A felső szinteken semmilyen görög vagy római grafittiket nem találtak: nyilván azért mert ezek nem voltak felfedezve.
Jó, majd elküldöm a szintek magassági adatait.
Ha a Királyi kamra és a Nagy Galéria már része volt egy korábbi piramisnak, úgy mi indokolta az építmény megnagyobbítását? Ha befejezték egy 60 m magas piramisépítését, úgy miért nem volt idejük arra, hogy befejezzék a Királynői kamra építését, hiszen még nem burkolták le a padlót sima mészkőlapokkal?
Az említett kőlapon két függőleges, erősen korrodált fémpánt látszik, de a bal oldali le van törve. A videokamera által felvett filmen láthatjuk, hogy a „kőajtó” előtt két méterrel látható a letört rész. A fémpánt valamiféle réz- esetleg vasfogantyúnak hat (Lehner rézcöveknek mondja). Gantenbrink szerint a kőlapot a járat fölötti résből, a járat oldalfalaiba lévő barázdák mentén csúsztatták az alagútba. A két fémpánt fordított ék lehet, mely csak lefelé engedi csúszni a kőlapot. Erről többet mondani nem tudok.
A légjáratok alsó végét valóban nem vágták át az utolsó 13 cm-en (és nem kődugó volt itt), de erről nem csupán Hancock írt.
Én úgy értettem, hogy a Királynői kamra falait és a mennyezetét turai mészkőből építették, akár a galéria oldalait vagy a felső végén lévő nagy lépcsőt (ennek azért még jobban utánna nézek). Petrie a vízszintes folyosó hosszát –a kezdetétől a kamra északi faláig- 1524,8 hüvelyknek (38,73 m) mérte és a kamra bejáratának padlója 834,4 +/- 0,3 hüvelykkel (21,21 m) van az útburkolat (a piramis alapszintje) fölött. A járat 118 cm magas és 106 cm széles. A folyosó padlója eléggé egyenetlen. Az utolsó 5,51 méteren a folyosó padlója hirtelen lesüllyed, itt a magasság eléri a 172 cm-ert. A folyosó padlója 21,74 m magasan fekszik a piramis alapszintjétől, de a déli végének lépcsője után ez lecsökken 21,21 méterre (sőt, a kamra déli oldalán 21,19-re). Lehner rajza valóban nem jó, de küldök egy másikat.
A piramis alatti szikladomb –amit te őskőzetnek nevezel- térfogatát Goyon francia régész 127 és 160 ezer m³ közé becsülte. A kiemelkedés kezdetét a piramis alatt az északi alapélétől annak idején Perring mérnök 135 lábra (41,15 méterre) és a magasságát 23 lábra (7 m) tette. A keletitől, a nyugatitól és a délitől egyaránt nagyjából 6 m-re kezdődik. Ezt azért figyelembe kell venned számításaidnál. A szikladombot az építők teraszosra képezték ki. Domb az északi oldalon néhány méterrel a levezető és a felvezető folyosó találkozása után kezdődik. Ezenkívül még négy helyen figyelhető meg a szikladomb.
Mindenesetre én azt tartom valószínűbbnek, hogy egy terv volt, ahogy ma azt az egyiptológusok is hangoztatják. Egy terv részét képezte mind a három kamra, és nem volt korábbi piramis. Ezt bizonyítja az is például, hogy a királynői kamra északi légjárata ugyanolyan furcsa spirálist ír le a Nagy Galériánál (rituális okokból?), mint a Királyi kamra északi légjárata, holott azt egyszerűen megkerülhették volna. Tehát, aki a második kamra légjáratát alkotta, az építette a harmadikét is, vagy időben nagyon közeli lehetett hozzá. Ha a Királyi Kamra már része volt a Királynői piramisnak, akkor miért van az, hogy a Királynői kamra légcsatornáit nem vezették tovább a nagyobb piramis oldalához, míg a Királyi kamráét igen?