Hi!
A kitinszintézisgátlók (pl. dimilin), a juvenil hormonok, feromonok (tudom, hogy az utóbbi nem írtószer!) fontos szerepet tölthetnek be a környezetkímélő növényvédelemben, de azt hiszem, hogy mint szakember még a saját kerted rovarkártevők elleni védelmét sem alapozod erre! Legfeljebb kiegészítő eszközöknek tekinthetők ma még. Ezek az un. negyedik generációs szerek ugyanis csak zsenge gyermekkorukat élik specifikusságuk miatti erősen korlátozott alkalmazhatóság miatt. Még egy jó darabig szükségesek lesznek a növényvédelemben a sokkal szélesebb hatásspektrummal rendlekező második és harmadik generációs hatóanyagok, úgy mint a foszforsavészerek és mint a piretroidok is.
Ami meg az antidótum kérdését illeti, nem a halálos dózisnál kezdődik a mérgezés! Ugyan nem ismerem a piretroidok mérgezési hatásmechanizmusát az emberi szervezetre vonatkozóan, de azt biztosan tudom, hogy a foszforsavészterek kolinészteráz enzim gátló hatása nem egészséges dolog és az mérgezési tünetek nélkül is felléphet. És ez nem antidótum kérdése! Akkor ui. amikor valaki rendszeresen dolgozik foszforsavészterekkel, akkor (legalábbis kellene) időszakos orvosi vizsgálaton megjelennie kolinészteráz aktivitási vizsgálatra. Nem tudok ilyen kötelezettségről a piretroidokkal való rendszeres munkavégzés esetére.
Frimi