Akkor a folytatás a folytatásodra...

Tegyünk különbséget a nagyüzemi és a házikerti felhasználás kockázati forrásokat jelentő technológiai elemei között. A kijuttatási időpont , a munkaegészségügyi-, élelmezésügyi várakozási idők, a vegyszer adagolás, a kijuttató gépek megfelelő műszaki állapota, a védőfelszerelések használata, egyéb egészségügyi előírások (pl. alkoholivási, dohányzási, éztkezési tilalom) betartására. Egy pillanatnyi kétségem sem volt, hogy a nagyüzemben megfelelő a technológiai fegyleme, ezért a növényvédőszerek szakszerű felhasználását csaknem biztosra lehet venni. De azért az ellenőrzés soha sem árt, mert ahogy mondani szokták: "láttam már (ott is) karón varnyút...!! Kaptam már én is kártérítést pl. Dikonirtos légi permetezés következményeként (persze nem a múlt évben volt, de volt!)

Egészen más a helyzet a házikertben. "János bácsi", miután tevékenységét senki sem ellenőrzi, sok mindenfélét művelhet. És művel is! Csak néhány személyesen tapasztalt elrettentő példa:
-kaptam már olyan üvegházi paprikát kóstolóba, amit tegnap előtt permeteztek le a havertól kapott Phosdrinnel (ez sem mai példa, de nem az úujjamból szoptam),
- volt eset, hogy három szomszédtól sem tudtam kapni egy tisztességes permetezőgépet, amikor az enyém meghibásodott, mert mind a három úszott a vegyszermocsokban,
- láttam atlétatrikóban és rövid gatyában permetezni (sapka volt rajta, mert sütött a nap)...
- láttam már szórófej nélkül(!) permetezni.
De hallottam arról is, hogy nem hittek annak, hogy 10 ml szer elég 10 liter vízbe és ezért belezúdítottak vagy egy jó féldecit, hogy biztos legyen a hatás. (Nem is beszélve az evőkanállal találomra kimért permetezhető porokról.) Soroljam még???

Ilyen körülmények között hogy lehet az emberek kezébe szabdforgalmú akármilyen foszforsavészter tartalmú készítményt adni a boltban? Mert a piertoridoknak hiába hasonló az LD50 értéke, amikor annak nincs kolinésztertáz enzimgátló hatása, ami viszont nem kifejezetten "egészséges" az emberi szervezetre!

Szerintem, ha egy rendszer biztonságát tervezzük
- legyen szó bármiről - mindig a gyenge pontokat kell célba venni. Ha mindenki azzal a felkészültséggel nyúlna a vegyszerekhez, mint például te, akkor nyilván a Bi58 és még más készítményekhez is hozzá lehetne férni a nagyközönségnak. Ilyen körülmények között az engedélyező hatoságnak szerintem "10x"-es biztonságra kell törewkednie!

Talán az Actara is azért feltételes forgalmú szer, mert nicotin származék. S bár az orális LD50 értéke valóban magas, de mit lehet tudni, hogy mi lesz, ha közvetelnül permetezezés után a delikvens leissza magát a sárga földig...

2./ A DDT-ről meg annyit, hogy a 60-as évek vége felé már sikerült kimutatni a szert egyes déli sarki pingvinek zsírszöveteiben is, ahova nyilván a táplálékláncon keresztül jutottak valahogyan. Pedig nem is szisztémikus hatású.

3./ A szisztemikus hatás valóban a növényre vonatkozik. De van egy olyan laikus megérzésem, hogy azok a szerek, amelyek szisztémikusak, talán könnyebben szívódnak fel, mint azok, amelyek nem... S mint ahogy megihatják a sörösüvegbe tett "sógor-készítményt", ugyanúgy pancsolhatnak benne mind a permetezéskor, mind amikor a "jól karbantartott" háti permetező egyszercsak előnti a delikvens hátát mondjuk a csőmegrepedés miatt.
De nyugodtan elpancsolgathatnak a szerben, vagy magában a permetlében az előkészítés során és közben nyugodtan cigiznek...

No, ezek a magam által is tapasztaltak miatt gondolom, hogy nem csak az orális LD-nek van jelentősége, de a dermálisnak is, és hogy számodra - szakember számára - nem érthető, hogy egyes készítmények miért nem kaphatók szabad forgalomban, amikor mások igen. Ezelőtt kb. 10 évvel a Bi58 úton-útfélen kapható volt. Ma már nem, csak "könyvre". Nagyon egyet tudok ezzel érteni! Pedig nem maga a szer annyira veszélyes, hanem az a "szakértelem", amivel ezeket a szereket a hozzá nem értők kezelik és rémisztik el azokat, akiknek egyébként erre semmi okuk nem lenne...
Frimi