Persze értem én. Jo pár évvel ezelött jártam agykontrol tanfolyamra, ott jol meg lehetett tanulni relaxálni, és önmagunkat gyogyitani. Az évek során ez nálam már automatikussá vált, sokszor gyogyitom magam. Bár az a hurrá optimizmus, ami az agykontrolt jellemzi nincs meg bennem.

Az a baj, hogy én gyerekkorom ota fatalista vagyok, ha valami jo , vagy rossz ér, hajlok rá azt hinni, hogy a sorsom igy akarta.

Azért ne hidd, hogy feladtam a dolgot, apro zerveket készitek magamnak, pl szeretnék a szomszéd faluba elbiciklizni, lenmenni a Balatonra, mert az gyönyörü, rendbeszedni a kertet, átültetni 2 bokrot stb.
Ha az egyik sikerül, jöhet a másik kis feladat.