Mitol zakatol a vonat?

Ahhoz, hogy erre a kerdesre valaszolni tudjunk, meg kell vizsgalnunk a vonatot. Mibol is all a vonat? Van egy mozdony, es van sok - vagy csak egy - kocsi. Namarmost a mozdony ugyanugy zakatol, mint a vagonok, igy eleg csak a vagonokat vizsgalnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.

Ha megnezzuk a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolas szempontjabol, igy eleg egy kocsit megnezni, a tobbit elhagyhatjuk.

De mibol all egy vagon? Van egy felso (utas, vagy rakodo) resz, es van
az also resz, azaz az alvaz. A felso resz ugye nem zakatol, tehat ezt el is
feledhetjuk, elegendo az also reszt vizsgalni.

Az also resz felepiteset tekintve all egy alvazbol, es a kerekekbol. Innen az alvaz
ugye megint nem zakatol, tehat azzal sem kell foglalkoznunk, eleg megnezni a kerekeket.

Kerekbol is van azonban egy vagon alatt altalaban 4 par, amelyek mindegyike
egyforman viselkedik zakatolas szempontjabol, tehat elegendo egy part is
megneznunk, a tobbivel nem foglalkozunk.

Egy par kerek felepiteset nezzuk meg! All magabol a ket kerekbol, es van
a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehat elhagyhato.

Marad ket darab kerek, ami viszont megint teljesen egyforma, igy az
egyiket elhagyhatjuk.

A tovabbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nezzuk meg a kereket! Az kor alaku! A kor teruletet ugy szamitjuk ki, hogy r^2*Pi (r a negyzeten szorozva Pi-vel). A kepletbol a Pi=3,14, ami nem zakatol, tehat nem foglalkozunk vele tovabb.

Az r az a sugar, ami mivel allando, igy megintcsak nem zakatol.

Mi maradt meg? Hat a NEGYZET! Es ahogy ez a negyzet billen egyik oldalarol a masikra, na ATTOL szol a vonat kereke!