gyere a papához Creative Commons License 2001.04.13 0 0 46
"Ugyanakkor rengeteg fiatal van, aki a klasszikus prog. rockért odavan, aztán ahogy öregszenek, már csak ilyen dolgok maradnak, mint Mike Oldfield, Vangelis, etc. és még mindig azt hiszik, hogy ez a progresszív, meg ezt még az asszony is elviseli :-))."

Ezt azt jelentené, hogy a progrock kedvelők egy idő után megunják, "elfelejtik" a régi kedvenceiket, és már csak ezeket az általad említett legpopulárisabb szerzőket szeretik? Mert nagyon úgy hangzik. Mindenesetre én, mint régi progrock kedvelő kijelenthetem, hogy számomra az ellenkezője az igaz: nemhogy szűkülne a paletta, hanem az idők során egyre több és több jó progrockot ismerek meg.

A "zeneileg mély", az valami olyasmit akart jelenteni, hogy nem annyira populáris, elvontabb, bonyolultabb, nehezebb, struktúráltabb zene.

Zajzene... Nem nagyon tudom, tekintve, hogy kevéssé szeretem őket, sőt nem egyszer történt már meg az, hogy egy-egy jeles, zajzenét játszó együttest hallgatva nekem állandóan, és tolakodóan csak a "blöff" szó jutott az eszembe. Szóval a zajzene szerintem olyan értelemben nem mély zene amilyen értelemben én ezt a kifejezést felljebb használtam.

Előzmény: lusti (45)