Szia alomhajos!

Mostanra már észhez tértem kicsit / nagyon sosem fogok :-) / s éppen azon tűnődöm, fölöttébb izgalmas lehet,ha valaki minden éjjel álmodik, és emlékszik is az álmaira. Kislánykoromban sokat álmodtam,/ mégpedig színesben !/ mostanában
egyre kevesebbet, s azok is, mint a fekete-fehér film. Így aztán kénytelen vagyok ébrenálmodni,
/nevezhetjük képzelődésnek, fantáziálásnak /
" külön ragyogásban élek" :-)s gyakran leírom, hogy egy képzelt személyiségként, egy elképzelt szituációban, hogyan viselkednék, mit tennék, mit nem tennék. Sok gonosz, és sok jó figura
lakik bennem, ők szövik napról napra a sorsomat, s belőlük leszek én se jó se rossz... Olyan mint bárki ember./Szeretek egyedül lenni /
Amikor fölfedeztem a netet, mindjárt arra gondoltam, hogy ebben a nagy virtuális térben megjeleníthetem az én különböző figuráimat, leírt szavakkal meg is szólaltathatom őket, és milyen nagyon jó lesz, ha hasonló kitalált nicklények
válaszolnak, visszajeleznek, rámozdulnak elképzelt lelki történésekre.
Egy év kellett ahhoz, hogy megérezzem, nem egészen
úgy működik a dolog, ahogy reméltem. A neten éppen
úgy jelen van az ármánykodás, a hatalomvágy,a versengési láz, az irígység, a hamis szépelgés, a szeretetéhség, és az agressziv, durva kötekedés mint a valóságban, s az igazi nagy kavarás a háttérlevelezésekben zajlik.
Lassacskán kiestem a szerepeimből, nickneveim külön életet kezdtek élni. Menekültek a nyomozók elől, védekeztek, visszakarmoltak, bölcselkedtek, eltüntek, megkerültek, nyájaskodtak, pöröltek, vitatkoztak... És hitették magukkal, hogy ez csak játék! Ez egy ilyen játék.

Végül is villma lettem, pimasz, bakancsos, kócos
vad figura, aki gondolkodás nélkül pofáncsapja azt, aki beleköt.

Hát így állunk. Mondjuk egy söntés pultjánál.
Mögöttünk egy egész évezred omlik a múltba, elöttünk maradék életünk titkai.

Emelem a fakupát. Boldog új évet kívánok neked,
és mindenkinek.