Könyörgöm, billentsetek hátsón, ha legközelebb ilyet készülnék tenni! (Mármint a 18.00-tól számított 20 perc miatt.)

18.00. Indulni kéne. Áááá, mégse megyek. Nincs kedvem. Ezt a napot kihagyom. Olyan nincs. Kell. Muszáj kihasználni, amíg ilyen jó az idő. Télen meg majd visszasírod a vénasszonyok nyarát. 18.10. Te megint töksötétben akarsz futni?
18.20. Átöltözés, jaj, hideg van, dehogyis, csak a lakásban, majd bemelegedsz a futástól. Kapu bezár, kulcs bedobva. Indulás.
Hm. Ez jó. Könnyen megy. Haha, 400 m után jóhogy. Fogd vissza magad, megint el akarod futni az elejét? Nem fogom. Csak egy kicsit. Jé, nem alig lihegek. Máskor ilyen tempónál már minden bajom van. És állandóan fújnám az orrom. Most nem. Ez most nagyon könnyen megy. Sorompó. Nem érdekel, átfutok. Dühöngjenek csak a kocsikban. Kiskutya. Na, tűnj már el, nem hallod? Eszembe jut, amit tegnap nyuszival a kutyákról beszélgettünk. Most ezt nem tudom kikerülni, de egy tacskó csak nem fog megenni... A pulzusom még nincs sehol, és száguldok. Magas térdek, hosszú lépések (alkohol nélkül...;-))) Nem érdekel, ha 200 m után belehalok az iramba. Repülök. Nem érdekel, hogy a kereszteződéseknél a piros lámpák olykor megtörik a lendületemet, nem érdekel, hogy az a kisgyerek, aki mellett elfutottam, azt kérdezi a mamájától, hogy miért fut a néni... (Néni???? Éééééééén???? Az OK, hogy idősebb lettem 1 évvel, na de hogy... Na ja, 6 év alatt még minden 10 év feletti lány néni...)
Focipályák, egy csomó csapat játszik, bengéjszag, amire a futók köztudottan beindulnak :-)))
Jé, már itt tartok? És még mindig könnyűnek érzem magam, tartom az iramot, és ez így lesz most már végig, érzem. Nem érdekelnek a bambuló emberek, olyan jól megy. Miért nincs ez mindig így? Versenyen miért nem tudok így menni? Mint most, bemelegítés meg kencefice nélkül. Miért nincs ez gyakrabban így edzésen? Most mitől van ez? Az új futógatyóm? A tegnapi pizzázás és jókedv teszi? (Tényleg nyuszi, nálad?) A közelgő Bécs-Budapest? A csillagok állása? Hogy reggel láttam a Sági Ferit+még 2 embert az Árpád-hídnál futni és olyan könnyűeknek tűnt a léptük... Pedig ma csak 2 kortyot ittam a Vitaládából, azt is már jó ideje... A patak mentén mintha minden lakótelepi kutyát most sétáltatnának. Itt még meg kell nyomni a fordító előtt, gyorsan elsuhanok a kutyák között. Most senki sem bírna megállítani. Reszkess Szabó Gabi, 1500-on is lenyomnálak. Olyan jó ez a kis enyhe szellő. Miért nem vagyok ilyen formában máskor is? Ki a Váci útig. Szembe jön az a lány, aki az előbb is. Mintha egyre több lány futna, nem? Még mindig nem törik a lendületem. Hűha, egyre sötétebb van. Észre sem vettem. Semmi bajom, se hasfájás, se szédülés. Az, hogy milyen ezreket futok, nem tudom, de nem is érdekel. De hogy magamhoz képest jókat, az tuti. Hm. Kíváncsi vagyok, meddig bírnám így. Te jó ég! Egy egész éves endorfin-dózis tombol az agyamban! Véghajrá a célegyenesben. Vágtatok. A 120-as is megérkezett. Egy kis levezetés még hazáig. Nem, jobban esik, ha sprintelek.

Némi nyújtás, gép bekapcs, és most azonnal leírok mindent Nektek, nehogy elillanjon...
Mindenkinek ilyen futás-feelinget kívánok!

...szóval, mondom, billentsetek hátsón, ha még egyszer egy ilyet készülnék tenni...