Kedves Zoli!

A nyilvánosság önmagában nem elegendo feltétele a demokráciának. Megfordítva: elfogadható, hogy szükséges feltétele. Kénytelen vagyok továbbmenni. A képviseleti demokráciában a nyilvánosság, a tájékoztatás teljes köru igénye a "megbízottak", a képviselok felé áll fenn. /szélso helyzet: A Kongresszus megfelelo bizottsága ellenorzi a CIA-ét, a szenátorok, és csak ok tájékozottak, de más nem / Hasonlóan minden kérdésrol a tájékoztatás kötelezettsége elso fokon az, hogy a képviselok legyenek tájékoztatva. A demokrácia alapkérdése ezek után a mandátumképzés: mire kap felhatalmazást a "megbízott", a képviselo? Mai ismereteink szerint a mandátum "szabad", a két választás között, a változó körülmények függvényében a képviselo szabadon dönt a felmerült kérdésekben, akár a pártállását illetoen is.
Amit Te feszegetsz, az nem a képviseleti demokrácia létezése, a nyilvánosság függvényében, hanem a képviseleti demokrácia muködésének, muködtetésének az a relációja, ami a képviselo és a választók, a "végrehajtók" és a választók között áll fenn. Lényeges, hogy különbséget tegyünk a képviselok, és a "végrehajtók" között. Más-más kötelezettsége van a két közszereplo rétegnek.
A "végrehajtók", esetünkben a Hivatal és az intézmények tájékoztatási kötelezettsége konkrét jogszabályokban rögzített módon valósul meg. Adott a mód, ido, hely, sot még a határidok is. Mint hivataltviselt tudod, hogy erre az érinttettek nagyon ügyelnek, és betartják a szabályokat.
A képviselok, ezen belül a tisztségviselok tájékoztatási kötelezettsége nem szabályozott, illetve a polgármesteré a Testület felé fennáll. Ezen túlmenoen a tájékoztatást a Testület igényelheti.
Látható, hogy a kötelezo meghirdetésen, és kihirdetésen túl nem a szisztéma adja, a nyilvánosság kényszerét. A létezo demokratikus modell létezése nem vezetheto le a választók tájékoztatásából, a tájékoztatás direkten szabályozott elemein kívül a demokrácia létezése mással szükségképpen nem bizonyítható. QED
Az már csak következmény, hogy a nyilvánosság természetébol adódóan határtalan, tehát kimondható, hogy nincs akkora nyilvánosság, hogy ne lenne nála nagyobb.
/ Külön Neked: Bármely M nyilvánosságnál van nagyobb M+m nyilvánosság ahol m nem része M-nek. /:-)))

Amúgy teljesen igazad van. Politikai érdek, a közéletben résztvevok politikai érdeke a nyilvánosság mind teljesebb, de legalább elégséges muködtetése. A lehetoség szerinti teljes köru tájékoztatás, a közszereplok tevékenységének bemutatása, lehetoség szerint "elonyös" felmutatása az egyetlen lehetoség arra, hogy a közszereplo a választók elott igazolja tevékenységét, indokolja döntéseit. Ez a fajta nyilvánosság a közbeszédben jelenik meg. A fórumok szukösek, de adottak. A magam részérol mint elérheto lehetoséget az Internetet jelentosnek tartom. A tájékoztatás megszervezése a résztvevok, ha tetszik a mi feladatunk is. Toled azt hallom, hogy a Hivatal feladata, és az ott fellelt hiányok a demokrácia létét kérdojelezik meg. A másik megközelítés, hogy a Testület feladata, ami messze nem pontos, mert a Testület érdeke a tájékoztatás, a nyilvánosság létrehozása, muködése. Amirol beszélünk egészen biztosan a létezo demokrácia problémaköre. A nyilvánosság, és annak mértéke, a létezo modell egy paramétere.

<< Kicsi, sárga savanyú, de a mienk >> ;-)

Márfai P.