A szlovák eredetű Sulyán (szlovák Šul'an) családnév helynévi eredetű, az egykor Nógrád vármegye Gácsi járásában lévő Süllye (szlovák Šul'a) falura utal.

A Sulyán családnév előfordul a környékünkön, én pl. Galgamácsáról és Veresegyházról is ismerek ilyen nevű személyeket.

"

hangtanilag magyarosodott formája. Ez utóbbi a szlk. Šuža településnévből -an (-ian, -än, -en) képzővel alkotott főnévi lakosnév, köznévként az érintett település férfi lakosát jelenti, vezetéknévként azonban legtöbbször az újonnan betelepült származási helyére utaló megkülönböztető névről lehet szó {MSzlkCsn:128b}. A főnévi és a melléknévi lakosnevek viszonyáról l. a Skolnyik névnél.

A Hladký Šužan kettős csn. megkülönböztető eleme a szlk. hladký ’sima’ mn.-vel azonos. Eredete külső (’sima bőrű, szőrtelen; sima, egyszerű öltözködésű’) vagy belső (’sima modorú’) tulajdonságra utaló ragadványnév lehet.

* * *

A névadó település első említése 1460-ból való Swlye alakban, és ez a m. Süllye változat elsődlegességére mutat. A szlk. névforma a XVIII. sz. végéig Šužka (írva Sulka, ill. Schulka), amely a m. név tükörfordításának tekinthető, mivel a magyar név a Süly alapnév régi -e kicsinyítő képzős változatából alakult ki, és a szlk.-ban az alapnév Suž formában honosodott hangtanilag, amelyhez a szlk. -ka kicsinyítő képző járult. Az alapnév a személynévi használatú m. r. sül ’sündisznó’ közszóval azonos {FNESz:Süllye}. A mai, rövidebb szlk. Šuža hn.-i alak a -ka kicsinyítő képző elvonásával alakult. Első írásos alakját az irodalom 1808-ból adatolja (Sſula) {NOSR:Šuža}. Mivel azonban Békéscsaba és Szarvas a XVIII. sz. első harmadában települt újra {ASNM:103–106/211–215}, az utóbbi helyeken kialakult m. Sulyán ~ szlk. Šužan csn. arra utal, hogy a település rövidebb neve már legalább egy évszázaddal korábban is használatban lehetett."