Szabó József FB

 

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0FjUr6YQy3Z7Y76quyZRv7cFSrnigvKHCiUZLkv2RoHYVNaL8nwmivZUvpAB7yK7yl&id=100006032566037

 

 

Dnyeper hadseregcsoport műveleti helyzete

 

1. Katonaföldrajzi viszonyok

 

Földrajzi jellemzők: A Dnyeper folyó alsó szakasza széles (200–1000 m), mély (5–15 m), és mocsaras, szigetekkel szabdalt deltával rendelkezik, ami megnehezíti a folyóátkelést mind a két fél számára. A nyugati part (ukrán oldal) magasabb, így kedvezőbb a védelemre, míg a keleti part (orosz oldal) laposabb, de mocsaras, ami a támadó műveleteket korlátozza. A szigetek birtoklásának harcászati jelentőségük van, mert ellenőrzésük lehetővé teszi a folyóparti mozgások megfigyelését és a tüzérségi támogatást.Katonai szempontok: Az ukrán védelem a nyugati parton kiépített állásokra támaszkodik, amelyek drónokkal és tüzérséggel hatékonyan ellenőrizhetik a folyót. Az orosz erők számára a folyóátkelés rendkívül kockázatos a szűk átkelési pontok, az ukrán tüzérség és a drónok miatt. A szigetek elfoglalása részben enyhíti ezt, de nem biztosít elegendő hídfőállást egy nagy léptékű támadáshoz.Zaporozsjei frontszakasz: sík, sztyeppés vidék, kevés természetes akadállyal, ami kedvez a gépesített manőverező hadviselésnek, de a nyílt terep mindkét felet sebezhetővé teszi. A kulcsfontosságú Robotyine–Verbove–Orichiv tengely mentén az ukrán erők háromszintű védelmi rendszert építettek ki (árkok, aknamezők, betonbunkerek). A kahovkai-víztározó kiszáradása óta a Dnyeper alsó szakasza keskenyebb, de mocsaras és szigetekkel szabdalt, ami korlátozza az átkelést. A sztyeppés környezetben a drónok és a tüzérség hatékonysága nő, de a vegetáció hiánya megnehezíti a rejtőzködést. Az ukrán logisztikai vonalak (pl. Zaporozsje–Orichiv út) jól kiépítettek, míg az orosz ellátási útvonalak (pl. Melitopol felől) hosszabbak és támadhatóbbak.

 

2. A csapatok diszlokációja

​

Dnyeper irány

 

Ukrán csapatdiszlokáció

 

A HERSZON Műveleti csoportosítás alárendeltjei: 30. tengerészgyalogos hadtest (alárendeltségében a 34., a 39. és a 40. partvédelmi dandárok, a 406. tüzér dandár, a 208. légvédelmi rakétadandár, a 15. támogató ezred, a 140. tengerészgyalogos felderítő zászlóalj), a123. területvédelmi dandár, a 153. gépesített lövészdandár (feltöltés és pihentetés alatt), a Nemzeti Gárda 34. ezrede, a 106. területvédelmi dandár 86. területvédelmi zászlóalja, a Szibéria zászlóalj, az Orosz Önkéntes Hadtest (2 zászlóaljnyi erő), 142. kiképző központ, egy századnyi határvédelmi alegység. Drón alegységek: 426. drón zászlóalj, Raven csoport (szd. erő), Vyhor Academia (szd. erő), Marchenko (szd. erő), Oceans 12 Friends (szd. erő), Air PAtrol (szd. erő), Gray Geese (szd. erő). Légi támogatás: 10. haditengerészeti repülő dandár (haditengerészeti helikopterek), 11. repülő dandár (helikopterek), 299. harcászati repülő dandár (összesen 24 db különböző változatú SzU-25 merevszárnyú repülőgép – gyakorlatilag hadrafoghatósága kérdéses: 5 db biztosan, további 12 db állítólagosan lelőtt gép, a többi üzemképtelen).

 

Orosz diszlokáció

 

Dnyeper hadseregcsoport, Dnyeper irány: 18. összfegyvernemi hadsereg ((40. és 22. hadtestek – bár egyes információk szerint a hadseregen belül a hadtest szervezési szint megszűnt) alárendeltségében a 47. gépesített lövészhadosztály, a 70. gépesített lövészhadosztály, a 144. önálló gépesített lövészdandár, a 126. önálló gépesített (partvédelmi?) lövészdandár, a 127. önálló felderítő dandár, a 74. önálló tüzérdandár, a 8. önálló gárda tüzérezred, az 1096. önálló légvédelmi rakétaezred), 104. légideszant rohamdandár, 80. önálló (sarkköri) gépesített lövészdandár, 61. önálló tengerészgyalogos dandár, 810. önálló tengerészgyalogos dandár (átdiszlokálva a kurszki irányba), 10. különleges rendeltetésű (specnaz) dandár, 2. (Dnyeper) kozák dandár (BARS zászlóaljakból), 359., 385., 387., 404., 1044., 1153., 1199., 1253., 1233., 1445., 1455. gépesített lövészezredek, BARS-21, BARS-4, BARS-33. BARS-Aksai zászlóaljak, Strum-V és Sturm-Z rohamszázadok (esetleg zászlóaljak).

 

Zaporozsjei irány

 

Ukrán diszlokáció (védelemben)

 

A TAVRIA műveleti-stratégiai csoportosítás részeiAz atomerőmű térségében: a Nemzeti Gárda 23. dandárja, a 112. területvédelmi dandár 11. különleges rendeltetésű zászlóalja, a 301.  légvédelmi rakéta dandár. a 32. rakéta dandár.Orechov irány: 128. hegyi rohamdandár, 128. területvédelmi dandár, Katus Kalinouski ezred, Szabad Oroszország Légió (2 zászlóaljnyi erő,) 67. lövész zászlóalj, Zaporozsje lövészzászlóalj. Második lépcsőben: 241. területvédelmi dandár (6 területvédelmi zászlóaljjal), 7. különleges rendeltetésű dandár, a Nemzeti Gárda 11. műveleti dandárja, a Kraken ezred, Arlan különleges rendeltetésű század, 39. légvédelmi rakéta ezred. Drón erők: 412. (Nemesis) drón ezred, 422, drón zászlóalj.

 

Orosz diszlokáció

 

Az atomerőmű térségében: 99. gépesített lövészezred, Ahmat-Krepost és Ahmat Groznij zászlóaljak.Zaporozsjei irány: 58. összfegyvernemi hadsereg (alárendeltségében a 19. gépesített lövészhadosztály, a 42. gépesített lövészhadosztály, a 136. önálló gárda gépesített lövészdandár, a 49. önálló légideszant rohamdandár, a 100. (Osman) különleges felderítő-roham dandár, a 166. önálló rohamezred, a 4. katonai bázis (dandár erő), a 291. tüzérdandár, a 67. légvédelmi rakéta tüzérdandár), 49. összfegyvernemi hadsereg (alárendeltségében a 205. önálló gépesített lövészdandár, a 34. önálló gépesített lövészdandár, a 7. katonai bázis, az 1. rakéta tüzérdandár, a 227. tüzérdandár, a 90. légvédelmi rakéta tüzérdandár), a 7. légideszant roham hadosztály, a 177. önálló tengerészgyalogos ezred (a szumi irányba átdiszlokálva). A DNYEPER hadseregcsoport légi támogatását a 4. légvédelmi és légi hadsereg ezredei adják.

 

Létszámviszonyok és feltöltöttség:

 

Az ukrán egységek létszáma pontosan nem ismert, de a zaporozsjei fronton becslések szerint 20 000–30 000 fő közötti erő lehet jelen, míg a Dnyeper-fronton, különösen a Herszon környéki szektorban kisebb, 15 000-17 500 fős csoportosítás valószínű. A feltöltöttség változó: a frontvonalon harcoló egységek 60–80%-os feltöltöttséggel működhetnek, de a folyamatos harcok és veszteségek miatt a harcértékük csökkent. Az ukrán erők jelentős része tapasztalt, de a zaporozsjei 2023-as ellentámadások kudarca és a veszteségek miatt a morál és a felszereltség hullámzó.Harcérték: Az ukrán erők a zaporozsjei szektorban kiépített védelmi vonalakkal rendelkeznek (pl. Robotyine–Verbove vonal), amelyek jól megerősítettek, de a tüzérségi lőszerhiány és a légtámogatások korlátozottsága csökkenti a hatékonyságukat. A Dnyeper-fronton a folyóparti védelem miatt a harcértékük inkább a statikus védelemre és a diverziós műveletek elhárítására korlátozódik.

 

Az orosz erők összesített létszáma a zaporozsjei fronton 50 000–55 000 főre tehető, míg a Dnyeper-fronton 20 000–30 000 fő közötti erő valószínű. Az egységek feltöltöttsége 70–90% között mozog, a kiképzettség foka vegyes. Az orosz egységek, magasabb egységek és a hadseregek állományában a szervezési táblán felüli alegységek és egységek is megjelentek, illetve számos önkéntes alakulat is látható a hadseregek sávjaiban.Harcérték: Az orosz erők előnye a tüzérségi és légi fölény (pl. Ka-52 helikopterek, Szu-34 vadászbombázók), de a gyalogságuk gyakran rosszul koordinált, és a parancsnoki lánc problémái miatt a támadások hatékonysága hullámzó. A Dnyeper-fronton a diverziós műveletekhez jól képzett egységeket (pl. Szpecnaz) vetnek be, de a nagy léptékű támadásokhoz hiányzik a megfelelő erőkoncentráció.

 

3. Csapatsűrűség, tűzsűrűség

 

Ukrán oldal: A zaporozsjei fronton a csapatsűrűség közepes, körülbelül 100–150 katona/km² a kulcsfontosságú védelmi vonalak mentén (pl. Orichiv–Robotyine). A Dnyeper-fronton alacsonyabb, 50–80 katona/km², mivel a folyóparti védelem és a szigetek miatt a csapatok szétszórtabban helyezkednek el. A védelem súlypontja Herszon városa.Orosz oldal: Zaporozsjei fronton magasabb csapatsűrűség, 200–300 katona/km², különösen a támadó műveletekhez szükséges előkészületek során. A Dnyeper-fronton alacsony, 80–120 katona/km², mivel itt főként felderítő és diverziós műveletekre koncentrálnak.

 

Tűzsűrűség

​

Ukrán oldal: A zaporozsjei fronton az ukrán tüzérségi eszközök száma korlátozott, becslések szerint 100–150 cső (főként 152 mm-es D-20 és 155 mm-es M-777 ágyútarackok) és 20–30 rakéta-sorozatvető (BM-21 Grad). Bár állítólag jelenleg nincs lőszerhiány az ukrán fél oldalán, a tűzsűrűség alacsony, napi 2000–3000 lövés.

 

Orosz oldal: Az orosz tüzérség jelentősen erősebb, a zaporozsjei fronton 300–400 cső (2SZ19 Msta-Sz, 2SZ3 Akacija) és 50–70 rakéta-sorozatvető (BM-27 Uragan, TOSZ-1). A Dnyeper-fronton kb. 150–200 cső és 20–30 sorozatvető. A tűzsűrűség napi 8 000–9 000 lövés a zaporozsjei szektorban, a Dnyeper-fronton alacsonyabb, 3000–5000 lövés.

 

4. Harcászati tevékenységek

 

Az orosz fél márciusi támadó harcai a zaporozsjei frontonBevetett erők és célok: Az orosz erők 2025. márciusi-áprilisi támadásai a zaporozsjei fronton (pl. Orichiv–Mali Scserbaki tengely) korlátozott célúak voltak, főként a 42. gépesített lövészhadosztály és a 136. gépesített dandár alegységei vettek azokban részt. E támadó harcokat csakis a Pokrovszk nyugat területen előretört orosz ék helyzetével összefüggésben lehet és kell vizsgálni. Az orosz ék további térnyerésének megakadályozása céljából az ukrán fél március-április hónapokban folyamatos ellenlökéseket vezetett az orosz ék jobb és balszárnya ellen. A jobb szárnyat támadó ukrán erők utánpótlásának, erősítésének megakadályozása volt az egyik lényeges ok a zaporozsjei front harci cselekményei élénkítésének. Ahogyan az ukrán tartalékok kimerültek, a zaporozsjei frontszakasz is csendesebbé vált. A támadások nem céloztak nagy területi nyereségeket, inkább a Robotyine–Verbove vonal tesztelésére irányultak. Az orosz fél a másfél hónapos csaták során kb. egy zászlóaljnyi nehéz harcitechnikát vesztett el, az ukrán veszteségeiről nincs adat. Annyi viszont látható volt, hogy a frontszakaszon a 128. hegyi rohamdandár parancsnoka és törzse kvázi hadosztály vezetési szervként fogta össze nem csak a dandár erőit, hanem a térségbe diszlokált egyéb ukrán zászlóaljak harcát.Az orosz fél által kezdeményezett harcászati tevékenységek a célokat elérték, mert az ukrán erőket a térségben tartották. Az elért cél és az elszenvedett veszteségarány értékeléséhez nincs elegendő információm.

 

A Dnyeper menti orosz harcászati tevékenységek

 

Dnyeper delta szigeteinek elfoglalása: Az orosz erők 2024 végén és 2025 elején fokozták tevékenységüket a Dnyeper-delta szigetein (pl. Kozackij-sziget, Bilohrudnij-sziget). A 7. légideszant hadosztály és a 61. tengerészgyalogos dandár kisebb alegységei, valamint Szpecnaz-alakulatok kétéltű műveletekkel több szigetet elfoglaltak. A cél valószínűleg a Herszon környéki ukrán védelem destabilizálása, a figyelmet elterelő műveletek végrehajtása, és a folyóátkelés lehetőségének előkészítése volt. A diverziós egységek (kb. 50–100 fős csoportok) az ukrán oldalon próbáltak hídfőállásokat létrehozni, de ezek többnyire kudarcot vallottak az ukrán tüzérség és drónok ellen.Az orosz műveletek célja a Herszon város felé irányuló nyomás fenntartása, az ukrán erők szétaprózása, és a logisztikai vonalak megzavarása. Hosszú távon a szigetek elfoglalása egy esetleges nagyobb folyóátkelés előkészítését szolgálhatja, bár jelenleg erre nincs elegendő erőkoncentráció.

 

5. Következtetések

 

Erőviszonyok és csapatsűrűség: Az orosz erők számszerű és tüzérségi fölényben vannak mindkét frontszakaszon, de a zaporozsjei szektorban az ukrán védelem masszív, kiépített állásai miatt az áttörés nehéz. A Dnyeper-fronton az ukrán védelem vékonyabb, de a földrajzi adottságok jelentősen korlátozzák az orosz támadó műveleteket.Logisztika: Egy tartós logisztikai útvonal kiépítése a Dnyeperen keresztül jelenleg nem reális az orosz erők számára. A folyó szélessége, az ukrán tüzérségi és drónfenyegetés, valamint a hídfők fenntartásának nehézségei miatt a logisztikai vonalak rendkívül sebezhetőek lennének. Az oroszok által elfoglalt szigetek nem elég nagyok egy jelentős hídfőállás fenntartására, és a pontonhidak telepítése időigényes, könnyen támadható.A logisztikai útvonal kiépítéséhez masszív légi és tüzérségi támogatás, valamint jelentős műszaki erők szükségesek, amelyek jelenleg nem állnak rendelkezésre ebben a szektorban. Az ukrán HIMARS-rendszerek és precíziós tüzérség tovább növeli a kockázatot.Orosz célok: A zaporozsjei támadások célja valószínűleg az ukrán erők lekötése és a védelem gyengeségeinek felmérése volt, de a veszteségek miatt ezek hatékonysága kérdéses. A Dnyeper-deltai műveletek inkább diverziós jellegűek, és nem valószínű, hogy rövid távon nagyobb offenzívát készítenének elő.Hosszú távú kilátások: A frontvonalak befagyása mindkét szektorban valószínű, a kiépített védelmi vonalak és a terepakadályok miatt egyik fél sem képes döntő áttörésre. A Dnyeper-fronton az ukrán védelem földrajzi előnyei miatt az orosz erők csak korlátozott sikereket érhetnek el, hacsak nem koncentrálnak jelentősen nagyobb erőket.

 

Egy megjegyzésem még lenne, vagy lehet, hogy kettő is:- Nem tudom hová tenni a 18. hadsereg sávjában csellengő 11 gépesített lövészezredet. Minek vannak ott és főként milyen szervezeti egységben vannak ott, ahol? Miért nem szervez az orosz fél ezekből az ezredekből hadosztályokat? Kijönne belőlük két erős hadosztály, amely a csoportosítás műveleti tartaléka is lehetne.- A másik megjegyzésem pedig épp a tartalékokra vonatkozik: mintha hiányozna az orosz tábornokok gondolkodásából a műveleti és a hadászati tartalék képzése. A ukrán fél kurszki betörésének kezdeti  sikere pont arra világított rá, hogy gyorsan bevethető stratégiai tartalékkal az orosz fél nem rendelkezett.