Szabó József FB

 

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02otmr8te1cvuxPwBAtsHDYN4GhjsModoNRgiaCwsuwp6z2bdHvPL4GbErmi74Pn2jl&id=100006032566037

 

 

 

Ukrajna, 2025. április 23.

Általános helyzet

A hadviselő felek tevékenységeit és képességeit meghatározó körülmények

Geopolitikai dimenzió

- Diplomáciai téren amerikai-orosz közeledés - szakértői és ezekre épülő magas szintű tárgyalások sorozata zajlik. Alapvető stratégiai cél az USA és RU viszonyának rendezése. Megfigyelhetők bizalomerősítő lépések, ám ezekkel párhuzamosan az USA fenntartja a fegyverszállításokat UA-nak, illetve pár napja meghosszabbította a még Biden-adminisztráció alatt Oroszországra kivetett szankciókat. Nem erősíti a bizalmat az sem, hogy egy amerikai szenátor a napokban az orosz határ közelében ukrán tüzérségi egységet látogatott meg és aktívan részt vett egy orosz területre irányuló tűzcsapás előkészítésében és kiváltásában.

- A kétoldalú USA-RU kapcsolatok rendezésének feltételeit USA próbálja formálni, részlegesen figyelembe véve az orosz biztonsági aggályokat és érdekeket. Az USA fenn akarja tartani kezdeményező szerepét, a tárgyalások ütemének és tematizálásának diktálását. Ezzel együtt látható, hogy az USA feltételek szerinti megállapodás nem kényszeríthető rá Oroszországra.

- Az ukrán helyzet normalizálása a geopolitikai érdekek mentén rendezhető, részben elismerve a harctér realitásait. A geopolitikai érdekek ütközése viszont további egyeztetések tárgya lehet, ami a rendezés időbeni elhúzódásához vezethet. Orosz részről a háború okainak a megszüntetése az alapvető feltétel – ebben úgy néz ki, hogy nem hajlandóak a kompromisszumra. USA hajlandó:
a.) UA NATO tagságának elengedésére.
b.) UA semleges státusának megengedésére.
c.) Biztonsági garanciák mellőzésére.
d.) UA belpolitikai helyzete rendezésének szorgalmazására (elnöki és parlamenti választások megtartása).
e.) Sőt, területi kérdésekben is hajlandó lényeges engedményekre RU javára. (A 2017-es CAATSA törvény ezt nem teszi lehetővé az USA elnökének számára).

Ami egyelőre nem tisztázott (és valószínűleg ezekben vár orosz kompromisszumkészséget):
a.) UA további nyugati támogatása. (A CAATSA törvény az USA kötelességévé teszi Ukrajna harcának támogatását).
b.) UA fegyveres erőinek nagysága.
c.) A Nyugat befolyásának megőrzése Ukrajnában.

- Az USA ki akar vonulni a háborúból (egyrészt, mert a háborúval kapcsolatos céljait teljesítettnek véli, másrészt erőforrásokat akar felszabadítani más geopolitikai színtereken való szabadabb és hatékonyabb cselekvéshez). RU iránti esetleges engedékenysége csakis ebben a keretben értelmezendő. Nem arról van tehát szó, hogy Trump elnök átvette volna a Kreml narratíváját, vagy hogy Moszkva mellé állt volna, hanem arról, hogy az „America first” szlogen jegyében az amerikai érdekek érvényesítése érdekében hajlandó kompromisszumokra – olyanokra, amelyek USA érdekeket nem sért, vagy nagyobb prioritást élvező érdek érvényesítéséhez szükség van engedményekre.

- Az EU és a NATO európai tagállamai nem értik azt, hogy új helyzet állt elő, nem képesek alkalmazkodni ehhez az új helyzethez. Ukrajnához kötötték magukat, ami vesztes pozíció többszörösen is. Egyrészt megbomlott a NATO-n belüli összhang, másrészt megromlott az USA és az EU (mint a nemzetközi jog önálló alanya) közötti együttműködés, harmadrészt, UA katonai vereségével az EU is vesztes fél lesz.
A hadviselő felek pozíciói a geostratégiai térben

- RU aktív részese a tárgyalásoknak, az USA (de facto) elismerte a geopolitikai játszmák (majdnem) teljes jogú résztvevőjének. Biztonsági érdekeit képes megvédeni háború felvállalása árán is.

- A (de jure ugyan nem, de facto viszont hadviselő fél) USA egyértelmű szándéka az, hogy befejezi a háborút, vagy ha nem sikerül a gyors békekötés, kilép a hadviselő felek közötti mediátori szerepből. Az USA nem tekinti a geostratégiai térségben veszélyes kihívónak Oroszországot. (A kihívó az USA számára: Kína).

- Az EU már most sem tényezője az átalakuló világrend formálásának. „Európa” – nyíltan deklarálva (Kaja Kallas)

 

- az Ukrajnáról szóló amerikai-orosz megállapodások szabotálására fog törekedni, nem fog elismerni semmilyen megállapodást, amit Európa és Ukrajna nélkül kötnek meg.

- UA sorsáról – formailag ugyan nem, lényegét tekintve viszont igen - Kijev nélkül fog dönteni az USA és Oroszország. Ebből következően Európa és Ukrajna minél tovább húzza a háborút, Kijev annál nagyobb veszteséget fog elszenvedni. UA jelenlegi álláspontja, hogy nélküle kialkudott megállapodásokat nem fog elfogadni.

A hadviselő felek gazdasági teherviselő képességei

- Oroszország: a 2024-es évet jó gazdasági mutatókkal zárta. A 2025-ös évre vonatkozóan az előrejelzések szerint a GDP-je 2,1-2,5%-kal nőhet. A 2025-ös költségvetési év rosszul kezdődött, hiszen a költségvetés januári egyenlege rekordhiányt mutatott. Ezt a pénzügyminisztérium azzal magyarázta, hogy nagyon sok programnak az előfinanszírozása történt meg. Az első negyedév végére a költségvetés hiánya már csökkent, de így is 2,1 billió rubel volt, ami a GDP 1%-nak felel meg. Figyelmeztető jel viszont az olaj világpiaci árának alacsony szintje, bár ez elég dinamikusan változhat (emlékeztetőül: a költségvetés bevételi oldala a kőolaj export cca.70 USD/ hordó árára számít, ám jelenleg ez az ár hordónként 52-53 USD-ra csökkent áprilisra – január-februárban viszont még hozta ez a szektor az elvárt bevételeket). A hadiipar termelése rendkívül mértékben felfutott, lőszerben, rakétákban, harckocsik és páncélozott harcjárművek gyártásában mennyiségileg (és termelési árban is) messze a NATO országok össztermelése előtt jár, másrészt képes kielégíteni a harctér szükségleteit. Az észak-koreai lőszerszállítmányok kiegészítői a harctéri szükségleteknek.

- Ukrajna: Költségvetésének kb. 60%-a külföldi adományokból, segélyekből, kölcsönökből származik. Az elmúlt évtől eltérően UA ebben az évben megkezdte külföldi adósságainak a visszafizetését a felhalmozott tartalék (kb. 39 milliárd USD) terhére. Az első negyedévben valamivel több mint 1,5 milliárd USD-t törlesztett, ennek az összegnek a felét az IMF-nek. Függetlenül UA rendkívül rossz hitelminősítésétől, folyamatosan kap nem csak segélyeket, hanem kölcsönöket is. Költségvetési hiánya 40% fölött van, amit teljes mértékben külföldről származó forrásokból fedez. A GDP növekedése 2025 első két hónapjában 1,1% volt, lassuló ütemben. A lassuló ütem oka az energiatermelő infrastruktúra Oroszország általi támadása, valamint az export volumenének visszaesése. A 2025-ös évre tervezett GDP növekedés 2,7%. Makroszinten probléma az infláció növekedésének üteme, ez 2025. márciusára megközelítette a 15%-ot.

Hadászati helyzet

A.) A haderőfejlesztések helyzete

Oroszország

Szirszkij tábornok ukrán vezérkari főnök április 9-i interjúja alapján az orosz haderő nem csak a veszteségeit tudja pótolni az önkéntes jelentkezőkből, hanem havonta 8-9 000 fővel növelni is tudja haderejének létszámát, ami egy évre vetítve 120 000-130 000 fős létszámbővítést tesz lehetővé. A Szirszkij tábornok által közölt adatok összhangban vannak az oroszországi toborzással kapcsolatosan nyílt forrásokból begyűjthető információkkal. Ezek alapján az állapítható meg, hogy 2025 első negyedévében a toborzás számai 2024-hez viszonyítva megnőttek, elérheti a napi 1300 újonnan jelentkező szerződéses katonát. A bővítés egyébként látszódik mind a meglévő seregtestek egységeinek, alegységeinek bővülésén, mind pedig új magasabb egységek megjelenésén keresztül. Folytatódik például új gépesített és harckocsi(!) hadosztályok felállítása A háború előtt az orosz hadrendben összesen 10 hadosztály volt, most 23 van és szervezés alatt van további négy. A távolabbi tervek (2027-ig) között szerepel a volt 1. és 2. hadtestek összesen 10 dandárjának a hadosztállyá történő átszervezése is. (Emlékeztetőül: a volt LNR és DPR erőiről van szó, vagyis a jelenlegi 3. és az 51. összfegyvernemi hadseregek dandárjairól). Fejlesztik a tengerészgyalogság és a légideszant erőket is. Legutóbb épp Putyin jelentette be a flotta új tengeralattjárójának átadásakor, hogy 4 tengerészgyalogos dandárt hadosztályokká fejlesztenek, a sorban a kurszki csatákban érdemeket szerzett 155. tengerészgyalogos dandár átszervezése van. (BTW. A dandár parancsnokát kiemelték és Putyin kinevezte a haditengerészet tengerészgyalogos egységek kiképzéséért felelős parancsokhelyettesévé). A légideszant hadosztályok két ezred helyett áttérnek a három ezredes szervezésre. Az 58. összfegyvernemi hadsereg egy újonnan létesített légideszant rohamdandárt kapott, amely hadsereg közvetlen alakulatként jelent meg (vagyis, nem a légideszant erők állományába tartozik, noha a kiképzését onnan kapta meg).

A háború felgyorsította a katonai innovációt (ez egyébként UA-ra is jellemző), új fegyvernemet is létrehoztak az orosz haderőn belül, mégpedig a pilóta nélküli eszközök fegyvernemét. Putyin elnök április 22-én a pilóta nélküli dróneszközök termelésének a további fokozását szorgalmazta.

Ukrajna

Ukrajna haderőfejlesztése súlyos korlátokba ütközik. A mozgósítás (25–60 év közötti férfiak) és az önkéntes jelentkezők (18-24 éves korosztályok) együttes számai sem képesek pótolni a veszteségeket, vagyis, a veszteségek meghaladják a bevonható katonák számát. Szirszkij szerint havi 30 000 új katonára van szükség, de a toborzás csak ~15 000–20 000 főt ér el, részben a társadalmi ellenállás és a kivándorlás miatt.
Az egyre akutabbá váló létszámproblémák miatt UA felhagyott az új dandárok szervezésével, elnöki rendelettel megszüntette a 160-as „sorozatszámú” dandárok létrehozását. Az új dandárok létesítése helyett a fő figyelmet a meglévő dandárok veszteségeinek pótlására fordítják. (Megjegyzés: hangsúlyozottan csak ukrán forrásokat vettem alapul. Aki nem hiszi, járjon utána: Економічна правда, 2025.04.10 és Ukrinform, 2025.04.05.)
Ukrajna hadtestszervezésre állt át, hogy racionalizálja erőforrásait. A korábbi években létrehozott hadtestek egyrészt csak adminisztratív jellegűek voltak, másrészt azonos fegyvernemhez tartozó egységek adminisztratív kereteit adták. A 2025-ös hadtestszervezés már döntési és harcvezetési jogköröket is ad a hadtestparancsnoknak és törzsének, valamint a hadtestek számára területi felelősségi körleteket is kijelölnek. Nyílt források alapján már létrehozottnak tekinthető az 1. hdt. és a 2. hdt. Szintén nyílt források szólnak a 3., valamint a 12-től 20-ig terjedő számozású hadtestek szervezéséről, és a 92. rohamdandár hadtestté történő átalakításáról.
A 2023-ban létrehozott 9. és 10. hadtesteket (összesen ~40 000 fő) 2024-ben feltöltötték és megerősítették, de az új egységeket az ISW 2025.03.15-i jelentése alulfelszereltnek és alulképzettnek értékelte. A nyugati fegyverszállítások (pl. HIMARS, Leopard 2) nem elegendőek a veszteségek pótlására, és a lőszerhiány korlátozza a harcképességet.

Az ukrán haderő a folyamatos területfeladások, az energiainfrastruktúra elleni orosz támadások következményei és a gazdasági-pénzügyi függőség miatt – és ne feledkezzünk meg a dezertálások nagy számáról sem - kimerülőben van. A nyugati támogatás csökkenése (pl. USA lehetséges kivonulása) tovább rontja a helyzetet.

B.) A hadszíntér helyzete

A stratégiai kezdeményezés Oroszország kezében van a frontvonal teljes hosszában, gyakorlatilag 2023 vége óta. A stratégiai kezdeményezés fenntartását Oroszország gazdasági teherbíró képessége, hadiipai termelésének nagysága, a haderőbe - mozgósítás nélkül(!) – bevonható új szerződéses katonának a nagy száma teszi lehetővé.
RU hadműveleti jelentőségű sikereket ért el:
- A kurszki régióban, vereséget mérve az ukrán csoportosításra és szinte teljes egészében kiszorítva az ukrán erőket orosz területekről.
- 40 km széles, 3-5 km mélységű hídfőt épített ki Kupjanszktól északra megalapozva ezzel új támadási irányok kialakítását akár Kupjanszk városának átkarolására, akár Vovcsanszk irányába.
- Műveleti szintű áttörést ért el a velika novoszilkai frontvonalon.
- Súlyos és hosszas harcok után elfoglalta Toreck városát és a város birtokbavételével megalapozhatja egy Konsztantyinovka irányú támadási vektor kialakítását, valamint zárhatja a várostól dél-nyugatra kialakított „üstöket”, kiszorítva ezen területekről az ukrán erőket.
- Pokrovszk városát délről, nyugatról és keletről megközelítette és elvágta a Pokrovszk- Konsztantyinovka főközlekedési útvonalat.
Oroszország felújította a támadásait a harkovi fronton és a zaporozsjei frontszakaszon.
Az eddig annektált területeken kívül jelen van Harkov megyében és Szumi megyében, illetve megközelítette Dnyipro megye közigazgatási határát.

Az ukrán haderő csak védekezésre képes, folyamatos területfeladásokkal. Nyílt forrásokból következtetni lehet arra, hogy a hadtestszervezés esetleg egy támadócsoportosítás kiépítéséét is jelentheti, azonban a rendelkezésre álló információk alapján ez csak a védelmi képességek további csökkentése árán valósulhatna meg.

Következtetések

1. Geopolitikai dinamika:
• Az amerikai-orosz tárgyalások alapvető célja a két nagyhatalom kétoldalú kapcsolatának a normalizálása. Ezen nagy kereten belül azonban a két nagyhatalom megbeszélései kulcsfontosságúak a háború rendezéséhez, de az USA kettős játéka (fegyverszállítások, szankciók fenntartása, valamint a belső törvények által determinált korlátok és RU számára belengetett ígéretek közötti ellentmondás), továbbá EU/Ukrajna ellenállása elhúzhatja a folyamatot. Oroszország erős tárgyalási pozíciója (katonai sikerek, gazdasági stabilitás) lehetővé teszi, hogy elutasítson számára kedvezőtlen feltételeket.
• Az EU és Ukrajna gyenge pozíciója (katonai és gazdasági függőség) miatt valószínűleg kénytelenek lesznek elfogadni az amerikai-orosz megállapodást, bár rövid távon szabotázst kísérelhetnek meg.

2. Hadászati fölény:
• Oroszország gazdasági ereje, hadiipari termelésének nagysága, valamint, toborzási kapacitása (havi 8 000–9 000 új katona a veszteségpótláson felül) lehetővé teszi új egységek (min. 72 000 fő/2025. év) felállítását, a hadászati kezdeményezés és a frontvonalak fenntartását. A veszteségek, amelyek korántsem olyan nagyok, mint azt UA és az ukrán jelentések nyomán nyugati és hazai elemzőink is állítják kezelhetők. RU-nak elegendő erőforrás áll a rendelkezésére a háború folytatására.
• Ukrajna kimerülőben van: a mozgósítás nem fedezi a veszteségeket, a nyugati támogatás csökken, és a védelem csak területfeladások árán tartható. A kurszki művelet kudarca és a donbászi veszteségek súlyosbítják a helyzetet.

3. Jövőbeli kilátások:
• Ha a tárgyalások sikeresek, a háború 2025 végére lezárulhat, Ukrajna semleges státuszával és területi kompromisszumokkal. Ellenkező esetben Oroszország folytathatja a katonai nyomást, további területeket elfoglalva (pl. Szumi, Harkiv) és a katonai sikerekkel alapozhatja meg politikai céljai teljesülésének a kikényszerítését.
• Az USA kivonulása valószínű, ami az EU-t és Ukrajnát kiszolgáltatottá teszi. Az EU-nak új stratégiára van szüksége, hogy elkerülje a presztízsveszteséget, de főként azt, hogy a háború vége a vesztes oldalán érje.
• Oroszország hosszú távú célja a biztonsági zóna fenntartása és a NATO befolyásának csökkentése Ukrajnában, amit a haderőfejlesztések (pl. új hadosztályok) és a gazdasági stabilitás támogatnak.