Kedves Liba!

Miközben "szegény" Gonda Lászlónak azt veted a szemére, hogy érvek helyett frázisokban beszél (ír) addig te az RMDSz jelenlegi vezetésének védelmében a "szalacsi ovono" sanyarú helyzetével hozakodsz elő. Ezzel persze szépen el lehet kanyarodni a valódi gondtól, nevezetesen attól, hogy a jelenlegi RMDSz az-e aminek szánták, amikor létrehozták.

1. Lehet, hogy nem szerepel semmilyen nyilatkozatban, de az RMDSz valóban úgy indult, hogy egy átmeneti felkészülési időszak után átalakul az erdélyi, partiumi és bánsági magyarság nem hivatalos parlamentjévé. A felkészülési időszak alatt tervezték megejteni a belső népszámlálást, egyrészt, hogy végre valós adatokat kapjunk a lélekszámunkról, másrészt ezen adatok alapján lehetett volna később megtartani a választásokat.

Az elmúlt 10 év arra sem volt elég, hogy túllépjünk az átmeneti időszakon, sőt, úgy látszik mára már akarat sincs a tisztánlátásra.

2. Az RMDSz érdekérvényesítési képessége közelít a nullához, és ezt nem lehet csak a román hatalom számlájára írni! Ameddig ellenzékben voltak széttárhatták karjaikat azzal, hogy "mindenki láthassa, nincs mit tenni!" (Most fedje a felejtés jótékony homálya azt a módszert, ahogy az "européer" román pártok kitessékelték az RMDSz-t a Konvencióból.) Sőt, azt is elfogadom, hogy a 1996-os választások után nem lehetett elutasítani a kormánypártok felkérését a kormányzati részvételre. Az eredmény? Egyik olyan kérdésben sem sikerült eredményt elérni, melyet az RMDSz fontosnak tartott és melyet a román pártokkal kötött írásos szerződésekben rögzített. A (titokban az RMDSz által sugalmazott) Petőfi-Schiller egyetemről szóló kormányhatározat (!) megszületését és végre nem hajtását remélem, nem sorolod az eredmények közé. Azt írod: "Törvénytervezetet tett le, majdhogynem kilépett a koalícióból…" Ilyen alapon a kurva is majdhogynem szűz! Ha gerincesek lettek volna akkor: a) nem fenyegetőznek a kilépéssel, ha tudják, hogy nem elég elszántak ahhoz, hogy megtegyék. Márpedig ez nem csak kicsúszott a szájukon, mert legalább három határidőt adtak meg; b) ha mégis a feltételeik megvalósulásához kötik a további kormányzati részvételt, akkor az első határidő lejártakor - bármennyire is fájdalmas - le kellett volna mondani!

3. "A romániai magyarok (én is az vagyok) elsöpro többségükben nem "népért síró, bús, bocskoros nemesek" (Ady Endre), akiknek egész nap fáj Trianon és szenvedik a Balsorsot, hanem hús, vér emberek, akiknek mindennapi gondjaik vannak. Szociális, családi és egyéb problémáikat olykor még nemzeti hovatartozásuk miatti megkülönböztetés is tetézi. Ezek azok a problémák, amelyekkel az RMDSZ-nek foglalkozni kell. Ezeket pedig csak a politika, a hatalom eszközeivel lehet megoldani. Szép dolog az autonómia, de addig is amíg megvalósul, szükség van fennmaradásra. Kell a "koház, iskolák, kutak", kell "falun a villany" (József Attila) és az Ön által csodált elméleti politikusok épp ezekre a kérdésekre nem adnak választ. " Szeretném látni az RMDSz tevékenysége során felépített létesítmények listáját! És azokat a törvénymódosítási illetve törvény-tervezeteket, melyeket a szerinted a magyarság számára legfontosabb kérdésekben benyújtott a román törvényhozásnak.

4. Mintegy utóiratként: Isărescu az Esti Krónika szerint azt ígérte, hogy még tíz év és a kisebbségek helyzete megoldódik. Mi ez az eddigi 80-hoz képest! Majd elfelejtettem, a következő mondatban azt nyilatkozta, hogy természetesen, a kisebbségek helyzete Romániában megoldott. Aki nem hiszi, járjon utána!